Ágazatválasztó – 8. rész: Környezetvédelem és vízügy ágazat

Milyen szakmákat lehet választani a Környezetvédelem és vízügy ágazaton belül, és melyek a legkeresettebbek manapság?

Környezetvédelem és vízügy ágazat, ahogy a neve is jelzi két elkülönülő szakmai területet fog egybe. Én magam a környezetvédelem területén dolgozom, így arról tudok részletesebben mesélni.

Környezetvédelmen belül a környezetvédelmi technikus szakma érhető el technikumi képzésben. Ebben a szakmában négy szakmairány választható: a hulladékhasznosító és -feldolgozó, az igazgatás, a természetvédelem és a környezetvédelem.

A hulladékhasznosító és -feldolgozó szakmairány a munkaerőpiacon keresett lenne, viszont a hulladékoktól való viszolygás miatt nem igazán választják ezt a fiatalok. Ezzel ellentétben a természetvédelem szakmairányt sokan választanák, azonban erre kisebb a munkaerő-piaci kereslet. A környezetvédelem szakmairány az, ahol a tanulók elképzelése találkozik a piaci kereslettel. Emiatt a legtöbben ebben a szakmairányban tanulnak. Ez a szakmairány főként a környezetvédelmi mérések végzésére készíti fel a tanulókat, így főként laboratóriumokban helyezkednek el.

A környezetvédelem területén egy további szakmát lehet tanulni szakképző iskolai oktatásban, amely során hulladékfeldolgozó munkatárs szakképzettség szerezhető. Jelen tudásom szerint ez a képzés az ország csak pár intézményében indul. Hasonlóan a környezetvédelmi technikus hulladékhasznosító és -feldolgozó szakmairányához, ugyan lenne rá munkaerőpiaci kereslet, de a szakma kevésbé népszerű a fiatalok körében.

Hogyan befolyásolják a modern technológiák a környezetvédelem és vízügy főbb területeit, és milyen eszközöket használtok a képzés során?

A képzésben a klasszikus eszközök használatának megismerése a leghangsúlyosabb elem. Ezek ismerete nélkül a modern eszközök használata sem elképzelhető: a minták előkészítése, a vizsgálatok elvégzése ma is igényli a klasszikus laboratóriumi ismereteket. Így a képzés elején a diákok megismerkednek a laboratóriumi üveg és fém eszközökkel, azok helyes használatával, a laboratóriumi munka alapfolyamatival. A 11. évfolyamtól egyre több műszer, berendezés jelenik meg a gyakorlati képzésben, de igazán modern berendezésekkel a tanulóink a duális partnereknél végzett gyakorlati munkák során találkoznak.

Az adatfeldolgozás, eredmények megjelenítése, vizualizációja viszont ma már elképzelhetetlen digitális eszközök nélkül, mind iskolai szinten, mind pedig a környezetvédelem területén dolgozó cégeknél, állami szervezeteknél. Ez a képzésben is tartalmi változásokat eredményezett: például hangsúlyos lett a térinformatikai szoftverek használata, illetve ma már a technikusi vizsga minden eleme digitális eszközök használatát igényli.

Milyen kihívásokkal néz szembe ez az ágazat a klímaváltozás és a fenntarthatóság problémái kapcsán, és hogyan tudják a diákok ezeket kezelni?

A hazai szakmák közül a mi szakmáink azok, amelyek a környezeti kihívások nyertesei lehetnek. A gazdaság szereplői arra kényszerülnek, hogy mind inkább érvényesítsék a környezeti szempontokat a termelés, a szállítás és az értékesítés területén is. Ehhez szakemberekre van szükségük, így érezhetően megnőtt a környezetvédelmi szakemberek iránti igény is. Rendszeresen figyelem, hogy az álláshirdetési portálokon mennyi és milyen szakembert keresnek. Pár évvel ezelőtti számokhoz képest jelentősen megnőtt a keresett környezetvédelmi szakemberek száma. Míg korábban a legtöbb környezetvédelmi álláshelyre diplomás szakembert kerestek, ma már a középfokú végzettségűek is válogathatnak az álláslehetőségek között. A technikusi végzettségűeket főként laboratóriumi munkára keresik, ami párhuzamban van azzal, hogy a legtöbb tanuló a környezeti mérések végzésére felkészítő környezetvédelmi technikus környezetvédelem szakmairányon tanul.

Milyen gyakorlati projektfeladatokat végeznek a diákok a képzés során, és ezek hogyan segítenek a valós élet környezeti és vízgazdálkodási problémáinak megoldásában?

A gyakorlati képzés az első két évben az egyes szakmai lépések elsajátítására koncentrál. Megismerkednek a diákok a mintavételezés, a laboratóriumi munka eszközeivel, a vizsgálatokhoz szükséges berendezések használatával. Ez klasszikus laboratóriumi gyakorlatok keretében, illetve terepi foglalkozásokon történik. Az ismeretek szintézise a 11. évfolyamtól kezdődik, amelyre nagyszerű lehetőséget kínál a nyári szakmai gyakorlat. Ezt főként duális partnernél, vagy a képzésben együttműködő külső partnernél, cégnél végzik a tanulók. Ekkor már nem iskolai helyzetben kell alkalmazniuk az addig megszerzett ismereteiket, hanem a valós körülmények között. A képzés végén a gyakorlatok is egyre inkább projektszemléletűek. A technikusi vizsgára a tanulóknak szakmai portfóliót kell összeállítaniuk, amelyben az egyik kötelező elem egy saját vizsgálaton, mérésen alapuló projektfeladat bemutatása. Erre a tanulókat iskolai projektfeladatokkal készítjük fel, amely megfelelő alapot eredményez ahhoz, hogy a képzés végén, ugyan még tanári felügyelet mellett, de alapvetően már önállóan tervezzen meg és valósítson meg egy szakmai projektfeladatot.

Hogyan jelenik meg az iskola és annak tágabb környezetének elemzése a képzési folyamatban, különös tekintettel a vízgazdálkodási és környezetvédelmi szempontokra?

Az iskolák szakmai képzései ma már nem függetlenek a környezetüktől, abban duális partnerek, együttműködő külső szakmai szervezetek is szerepet kapnak. Így képzési és munkaerőpiaci elvárásaik különösebb elemzések nélkül is befolyásolják az iskolák szakmai munkáját. Emellett a végzett tanulóktól kapott visszajelzések jelentősen is formálják a szakképző intézményeket. Ebben különösen fontos a végzett diákok és volt tanáraik közötti személyes kapcsolat. Azt gondolom, a szakmai gyakorlatok nem tantermi, hanem kevésbé formális működése miatt, az oktatók és a diákok között a megszokottnál szorosabb kapcsolat alakul ki, ami egy olyan lehetőség, amelyet a szakképzés fejlesztésében mindenképpen ki kell használni.

A környezetvédelem területén a kérdésre egy másik válasz is adható. Ugyanis a szakmai gyakorlatokon a tanulók az iskola szűkebb, vagy tágabb környezetéből begyűjtött minták elemzésével sajátítják el a szakmai fogásokat. Azaz az iskola környezetének elemzése ez esetben környezeti elemek tényleges mérésén és vizsgálatán keresztül is megvalósul. 

A Környezetvédelem és vízügy ágazat szakmáinak részletesebb leírása itt olvasható.

Az ágazatban jelenleg szakmai oktatást folytató szakképző intézményekről térképes keresőnkben, a 2025/2026-os tanévre meghirdetett képzésekről a KIFIR-ben tájékozódhatnak az érdeklődők.

A Környezetvédelem és vízügy ágazatban úgynevezett „okleveles technikusképzést” hirdető technikumok listája és az „okleveles technikusképzésről” részletes információ itt található.

A szakképzés nyújtotta lehetőségekről bővebb információ elérhető itt.  

Forrás: IKK Nonprofit Zrt.

Képillusztráció: BMSzC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum