Duális szakmai oktatás a szakképzés új rendszerében
A 2020. január 1. napján hatályba lépett szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény egyértelmű célként jelöli ki, hogy a szakképzésben részt vevő tanulók a munkavégzéshez szükséges gyakorlati tapasztalatot ne tanműhelyben, hanem valós ipari körülmények között szerezzék meg. Ebben segít a duális képzőhely.
A duális szakmai oktatás lehetőséget biztosít korszerű, átfogó tudás megszerzésére úgy, hogy a tanuló a munkavégzésért jelentős összegű munkabérben részesül.
A duális képzés olyan középfokú szakképzési forma, amely során az intézményben, illetve a munkaerőpiaci szereplőknél, cégeknél folyó szakmai oktatás párhuzamosan, egymást kiegészítve történik. Duális szakmai oktatásban a szakirányú oktatást biztosító vállalatnál a tanuló gyakorlatot szerez, megismeri a vállalati kultúrát, versenyképes tudással és gyakorlattal lép a munkaerőpiacra a tanulmányai befejezése után.
Miért érdemes bekapcsolódni a duális képzésbe?
A TANULÓNAK:
Vállalati kultúra és technológiák megismerése, jobb elhelyezkedési esélyek
A duális szakmai oktatás számos előnnyel jár, ezért fontos, hogy a lehető legtöbb tanulónak, képzésben részt vevő személynek legyen lehetősége a szakirányú ismereteket valós munkakörülmények között elsajátítani. A duális szakmai oktatásban részt vevő diákok közreműködnek a céges projektekben, megismerik a vállalat által alkalmazott technológiákat, és az így megszerzett gyakorlati tudást az elméleti tudás számonkérésében is kamatoztathatják. Elsajátíthatják a vállalati kultúrát, a XXI. század kihívásainak megfelelő munkaeszközök használatát, a szakma olyan rejtelmeit, melyeket csak hosszú évek gyakorlata tesz elérhetővé. Az ismeretszerzés a munkafeladatok végrehajtásával történik a duális képzőhely szakemberei segítségével. A duális szakmai oktatásban a tanulók már tanulmányaik során munkatapasztalatot szereznek, ami által növekednek elhelyezkedési esélyeik. Az igazán jól teljesítő diákok szinte biztos álláslehetőségre számíthatnak annál a cégnél, ahol szakirányú tanulmányaikat folytatták.
Munkabér
A duális szakmai oktatásban részt vevő tanulók (képzésben részt vevő személyek) a velük kötött szakképzési munkaszerződés alapján munkabérre jogosultak. Ennek összege – a tanuló és a duális képzőhely megállapodása alapján – legalább 100 ezer, legfeljebb 170 ezer forint, amelyet csak a társadalombiztosítási járulék terhel. A munkabér megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit is.
Képzőhelykereső
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett keresőfelület elérhető
A duális képzőhelyek a szakképzési munkaszerződéssel olyan munkaerőt biztosíthatnak maguknak, akikre hosszabb távon is számíthatnak. A tanulók utánpótlást jelentenek a munkaerő-toborzás során, a vállalati kultúrát ismerő, jól teljesítő tanulók a szakmai vizsgát követően minden további képzés, oktatás nélkül bekapcsolhatók a termelésbe.
Rövid távon: a tanulók részvétele a termelésben
A tanulók a szakmai oktatás során elkészített termékekkel, feladatok végrehajtásával a duális képzőhely termeléséhez is hozzájárulnak, vagyis a próbadarabok helyett eladható termékek készülnek.
Pénzügyileg: a szakmai oktatás kifizetődő
Nem utolsósorban olyan finanszírozási rendszer került létrehozásra, mely az igénybe vehető adókedvezménynek köszönhetően a duális képzőhelyek által végzett szakmai oktatást kifizetődővé teszi. A tanulót megillető nettó munkabérből eredő többletköltséget, vagy annak döntő részét a munkáltató adókedvezmény formájában elszámolhatja. Az adókedvezmény kiszámításához az MKIK kalkulátora nyújt segítséget.
Tájékoztató a duális szakmai oktatás finanszírozásáról
A duális képzőhely által érvényesíthető adókedvezmény
NAV tájékoztató a Szocho tv. változásairól (2024. január)
A duális képzőhelyi követelményeknek való együttes megfelelés érdekében történő együttműködés céljából új lehetőségként ágazati képzőközpont hozható létre. Tájékoztató képzőközpontokról itt érhető el.
Hogyan történik a nyilvántartásba vétel?
A duális képzőhelyek nyilvántartását a gazdasági kamara vezeti. A nyilvántartásba vételre az a területi gazdasági kamara illetékes, amelynek területén a duális képzőhely szakirányú oktatási célt szolgáló székhelye vagy telephelye van. A nyilvántartásba vételi eljárás ingyenes.
A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos gyakorlati információk elérhetők az MKIK honlapján.
Átmeneti rendelkezés: a gazdasági kamara 2022. augusztus 31-éig hivatalból felülvizsgálja a régi Szt. szerinti gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartását és azt, aki a duális képzőhelyre e törvényben meghatározott szabályoknak megfelel, a duális képzőhelyek nyilvántartásába felveszi. Aki 2020. január 1-jén a régi Szt. szerinti gyakorlati képzést folytató szervezetként a gazdasági kamara ilyen nyilvántartásában szerepelt, eddig a határnapig duális képzőhelyként – nyilvántartásba vétel nélkül is – részt vehet a szakirányú oktatásban.
A duális képzőhely feladatai
A duális képzőhelynek rendelkeznie kell a szakképző intézménnyel közösen elkészített képzési programmal, amely szakmánként tartalmazza a duális képzőhely által oktatott tananyagelemeket és ehhez kapcsolódóan az elméleti ismeretek, a felügyelet mellett és az önállóan végezhető gyakorlati feladatokat, továbbá a kompetencia- és készségfejlesztés feladatait. A képzési programot a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe kell feltölteni. A képzési program elkészítéséhez segítséget nyújtó útmutató az MKIK honlapján elérhető.
A szakmai vizsgára való felkészítésért a duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen felel. A szakirányú oktatással összefüggésben a tanuló teljesítményét, előmenetelét a duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen értékeli és minősíti. Ehhez a duális képzőhelynek ki kell dolgoznia a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy értékelésére és minősítésére vonatkozó értékelési és minősítési kritériumokat.
A szakirányú oktatást a duális képzőhely megszervezheti tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között.
A képzőhely a regisztrációs és tanulmányi rendszerben vezeti a szakirányú oktatás keretében végzett szakmai tevékenységekre fordított időt, a tanuló jelenlétét és mulasztásait, valamint értékelését.
A duális képzőhely szakképzési alapfeladat-ellátását a nyilvántartásba vételre területileg illetékes gazdasági kamara ellenőrzi.
A tanműhelyre és a munkahelyre vonatkozó előírások
Ha a duális képzőhely tanműhelyt működtet, gondoskodnia kell annak személyi feltételeiről:
tanműhely vezetőről (aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja),
gyakorlati oktatóról*, továbbá
a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozóról (a duális képzőhely technológiai, munkaszervezési rendjében is elvégezhető)
*Ha a duális képzőhely tanműhelyt működtet, az alábbi feltételeknek megfelelő gyakorlati oktatót kell alkalmaznia:
Munkahelyi körülmények között szakirányú oktatás akkor folytatható, ha a munkahely felszereltsége, a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma és jellege, valamint az oktatás időtartamát kitöltő munka lehetővé teszi a képzési és kimeneti követelményekre való felkészülést.
A munkahelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak.
Ha a gazdálkodó szervezet több tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatását szervezi meg munkahelyi körülmények között, köteles felelős személyt megbízni a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatásának figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet munkája mellett is elláthatja.
A szakképzési munkaszerződés
A szakképzési munkaszerződést a tanuló (képzésben részt vevő személy) és a duális képzőhely köti, megkötésével közöttük munkaviszony jön létre.
A szakképzési munkaszerződés – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – a szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatállyal főszabályként a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető.
Az egybefüggő szakmai gyakorlatok vállalatoknál történő megszervezésének, illetve a kevésbé gyakorlatigényes szakmák esetén a gyakorlatok tömbösített, külső helyszínen történő lebonyolításának elősegítése érdekében szakképzési munkaszerződés évente legfeljebb két alkalommal rövidebb, határozott időre (2-12 hétre, de éves szinten összességében legfeljebb 12 hétre) is köthető.
A szakképzési munkaszerződésre a Munka Törvénykönyvének a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a szakképzési törvényben és végrehajtási rendeletében foglalt, a tanulók védelmét biztosító, illetve az oktatás specialitásaihoz igazodó eltérésekkel. A szakképzési törvény és végrehajtási rendelete meghatározza a szerződés kötelező tartalmi elemeit.
A duális képzőhely által megköthető szakképzési munkaszerződések száma
A duális képzőhely legfeljebb tizenkettő tanulóval (képzésben részt vevő személlyel), vagy ezt meghaladóan legfeljebb a szakképzési munkaszerződés megkötésének évét megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb harminc százalékáig köthet szakképzési munkaszerződést.
Nem vonatkozik a fenti korlátozás a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv tv.) szerinti partnervállalkozás és kapcsolódó vállalkozás figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozásra (ezek a vállalatok tehát korlátlan számú szakképzési munkaszerződést köthetnek).
Az ágazati képzőközpont és a tudásközpont tekintetében a megköthető szakképzési munkaszerződések számát az ágazati képzőközpont és a tudásközpont tagjai által külön-külön és az ágazati képzőközpont, illetve a tudásközpont általmegköthető szakképzési munkaszerződések számának összeszámításával kell meghatározni.
A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulókat, illetve képzésben részt vevő személyeket a megköthető szakképzési munkaszerződések számának megállapításakor az átlagos állományi létszámba nem lehet beleszámítani.
A tanuló juttatásai
A munkabér mértékében a tanuló (képzésben részt vevő személy) és a duális képzőhely állapodik meg.
A munkabér mértéke: a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összege, de legfeljebb annak százhatvannyolc százaléka.
Megállapításánál figyelembe kell venni: a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit.
A tanuló (képzésben részt vevő személy) számára az egyéb juttatásokat (pl. cafeteria) a választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb évente a tárgyév első hónapjának első napján érvényes minimálbér mértékéig kell biztosítani. Egyéb juttatásra a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.
A tanuló (képzésben részt vevő személy) munkabérét és egyéb juttatásait igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.
A munkabér és egyéb juttatások a tanulót (képzésben részt vevő személyt) a szakképzési munkaszerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illetik meg. Ha a szakképzési munkaszerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót (képzésben részt vevő személyt) a munkabér és juttatások időarányos része illeti meg.
Munka- és pihenőidő, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
A tanuló (képzésben részt vevő személy) teljes napi munkaideje: maximum 8 óra (18 év alatt 7 óra).
A tanuló (képzésben részt vevő személy) számára legfeljebb négyhetes munkaidőkeretet lehet elrendelni.
A tanuló (képzésben részt vevő személy) számára rendkívüli munkaidő nem rendelhetőel.
Szabadság mértéke: 18. életév betöltése évének utolsó napjáig évente 45, ezt követően évente 30 munkanap. A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább 20 munkanap szabadságot a tanuló (képzésben részt vevő személy) kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni.
Érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – 4 munkanapra kötelező mentesíteni a munkavégzés alól. A szakmai vizsga előtt a felkészülés céljából egy alkalommal legalább 15 munkanap egybefüggő felkészülési időt kell biztosítani (szakképző intézményben, vállalati képzőközpontban vagy olyan képzőközpontban, amiben a szakképzési centrum részesedéssel rendelkezik).
A heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon, az őszi, téli és tavaszi szünet időtartama alatt a tanuló (képzésben részt vevő személy) csak a rendeltetése folytán e napon is működő oktatási helyen vehető igénybe. Az igénybe vett idő helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.
A tanuló (képzésben részt vevő személy) mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
a közismereti és olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatást a szakképző intézmény végzi,
a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanulmányi versenyre a szakképző intézmény által szervezett felkészítésben, illetve versenyen vesz részt,
a szakképző intézmény olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló (képzésben részt vevő személy) részvétele kötelező,
a tanuló (képzésben részt vevő személy) vizsgája napjain és vizsgát közvetlenül megelőző három munkanapon
minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség, továbbá
érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra.
A duális képzőhelytől eltérő más munkáltatónál foglalkoztatott személlyel kötött szakképzési munkaszerződés speciális szabályai
Ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más munkáltatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor
a szakirányú oktatás az őszi, téli, tavaszi szünet időszakára tekintet nélkül szervezhető,
az Szkt. munkabérre, egyéb juttatásokra, a szabadság mértékére és kiadására vonatkozó szabályait a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.
Részvétel a saját munkavállaló szakirányú oktatásában
Ha a képzésben részt vevő személy a nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál a foglalkoztató és a szakképző intézmény által közösen elfogadott képzési program alapján is teljesíthető, az alábbiak szerint:
Amennyiben a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül (szerepel a gazdasági kamarai nyilvántartásban duális képzőként),
a. a meglévő munkaszerződés megtartása mellett a szakirányú oktatásra köthet szakképzési munkaszerződést a saját munkavállalójával, vagy
b. a képzésben részt vevő személy meglévő munkaszerződését (kinevezését) módosítják. Ez utóbbi esetben a munkaszerződést (kinevezést) úgy kell módosítani, hogy abban - az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett - szerepeltetni kell a szakirányú oktatás teljesítéséhez a munkáltató által biztosított feltételeket. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát. Ez a módosított munkaszerződés azonban nem számít szakképzési munkaszerződésnek.
Ha a foglalkoztató nem duális képző, akkor kizárólag a b. pont szerinti megoldásra van lehetőség,
Lényeges eltérés a szakmai oktatás két megvalósulási formája között, hogy adókedvezmény kizárólag a megkötött szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódóan érvényesíthető, tehát a b. pont szerinti esetben adókedvezmény nem vehető igénybe.
KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK
Képzési és kimeneti követelmények
Az egyes szakmák képzési és kimeneti követelményei elérhetőek
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara által vezetett nyilvántartás
Duális képzőhelyek (Egészségügy)
Az egészségügy ágazatban működő duális képzőhelyeknek a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara által az Szkt. 100. § (3) bek. b) pontja alapján vezetett nyilvántartása.
A szakirányú oktatásban való részvételtől e tilalom megszegése miatt eltiltott képzőhelyek adatai
Eltiltott képzőhelyek
A duális képzőhely a tanulótól, képzésben részt vevő személytől nem szedhet térítési díjat vagy tandíjat. A szakirányú oktatásban való részvételtől e tilalom megszegése miatt eltiltott képzőhelyek adatait itt találja.