Gyakori kérdések

A Szakképzés 4.0 a szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája. Az Ipar 4.0 stratégia meghatározza, hogy a gazdaságban mely fejlesztési területeken kell előrelépést elérni, a Szakképzés 4.0 ehhez hangolja a szakképzés fejlesztését. A Szakképzés 4.0 tartalmazza mindazon törekvéseket, amelyek a szakképzés megerősítését, ezzel a gazdaság igényeinek keresletvezérelt kielégítését szolgálják. A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa a minőségi szakemberképzés. Az osztrák és német minta alapján kidolgozott stratégia alapelve, hogy a piaci szereplőkkel szövetségben, a gazdasági kamarák és a munkaerőpiaci szereplők kezdeményezésére gyakorlatiasabbá és vonzóbbá tegye a szakképzést. A stratégia célja, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl rendelkezzen olyan készségekkel és kompetenciákkal, amelyek megalapozzák a gazdaság által igényelt képzettség elsajátítását és az egész életen át tartó tanulást.

Az ágazati készségtanácsok javaslatai alapján kialakított új Szakmajegyzéken megtalálható szakmák – az eddigiekhez képest hangsúlyosabban megjelenő – tanulási eredmény alapú képzési és kimeneti követelményeiben, valamint a szakmai képzések programkövetelményeiben a gazdaság részéről megfogalmazott, a valós munkahelyi elvárásokon alapuló szakmai követelmények kerülnek megfogalmazásra. Ezen követelmények elsajátítását az új rendszerben a kellően motivált oktatók segíthetik elő. Annak érdekében, hogy a szakképzésben a legfelkészültebb oktatók a legújabb ismereteket oktassák, számukra négyévenként legalább egy alkalommal kötelező a továbbképzésben való részvétel. A szakirányú képzésben oktatott tantárgy oktatójának továbbképzését vállalati környezetben vagy képzőközpontban kell teljesíteni.

Alapvető változást jelent, hogy a választható szakmák száma csökkent, jelenleg 179 szakma közül választhatnak a diákok. Az új szakképzési rendszerben a szakmák megszerzése iskolai rendszerű képzésben valósul meg: az ötéves technikumban érettségi és technikusi szintű szakképzettség szerezhető, a hároméves szakképző iskolában a tanuló a képzés végén szakképzettséget szerez. 2020 szeptemberétől a szakgimnáziumok ötéves technikumokként működnek tovább, a szakmákra specializálódott szakközépiskolák pedig szakképző iskolákként, amelyekben a képzési idő továbbra is három év. A technikumban az első két évben, a szakképző iskolában az első egy évben átfogó alapozó ágazati ismereteket sajátítják el a tanulók, majd ágazati alapvizsgát tesznek. A 9. évfolyam végén, illetve a technikumban a 10. évfolyam végén ágazaton belül szakmát választanak, és lehetőség szerint duális képzésben folytatják tanulmányaikat. Az első két szakma elsajátítása ingyenes. Felnőttek esetében a képzési idő lerövidülhet.

A szakképzési rendszer átalakulása csak azokat érinti, akik 2020 szeptemberétől kezdték meg tanulmányaikat a szakképzésben, vagyis mindenki abban a rendszerben zárja a tanulmányait, amiben elkezdte.

A tanuló először ágazatot választ, amivel a technikumban két évig ismerkedik. 10. évfolyam után történik a szakmaválasztás. A technikum egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. A képzés során matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás. A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézbe az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet, és még a nyelvvizsga megszerzésére is lehetősége van. A technikumban végzettek jelentős előnyt élveznek a felsőoktatási felvételin a szakirányú továbbtanulás esetén. A műszaki területeken a technikusképzést a mérnökképzés „előszobájának” nevezzük. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. Azok, akik a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott szakmai program szerint végzik el a technikumot, a magasabb szintű szakmai ismeretekre utaló „okleveles technikus” megjelölést használhatják, és felsőoktatási tanulmányaik során kreditbeszámításra van lehetőségük. A technikumokban első szakmájukat nappali rendszerben ingyenes szakmai oktatás keretében tanulók ösztöndíjra jogosultak, amelyről részletes tájékoztatás ösztöndíj aloldalunkon olvasható. A 11. évfolyamtól a gyakorlati ismereteket a tanulók lehetőség szerint duális szakmai oktatásban, cégek közreműködésével, valós munkakörnyezetben sajátíthatják el. A duális képzésben részt vevő tanulókkal a munkáltató szakképzési munkaszerződést köt, amely alapján a tanuló munkabérre jogosult. A duális képzésben részt vevők havonta 100 ezer és 170 ezer forint közötti munkabérre számíthatnak. Az ösztöndíj egy része pályakezdési juttatásként kerül kifizetésre, melyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Ennek mértéke  a szakmai vizsga eredményétől függ.

Azok, akik a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott szakmai program szerint végzik el a technikumot, a magasabb szintű szakmai ismeretekre utaló „okleveles technikus” megjelölést használhatják. Az így megszerzett tudás pedig akár kreditpontként is beszámítható a későbbi felsőoktatási tanulmányok során. Az okleveles technikusképzésről szóló összefoglaló és a képzést a 2022/2023-as tanévre okleveles technikusképzést hirdetett intézmények listája itt található.

Okleveles technikusképzés a szakképzésért és a felsőoktatásért felelős miniszter engedélyével indítható.

Az okleveles jelző feltüntethető az oklevélben minden olyan esetben, ha a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében foglaltak teljesültek, vagyis a technikum és a felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott, a felek együttműködési megállapodásán alapuló szakmai oktatás megvalósult. A tanulmányaikat 2020 szeptemberében megkezdett tanulókra az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések irányadóak.

A szakképző iskolában a mesteremberek képzése történik. Az első év ágazati alapismereteket adó oktatásból áll, ezt követően történik a konkrét szakma kiválasztása, és a 9. évfolyamot követően még a technikumi oktatásba is váltani lehet. A szakképző iskolában első szakmájukat nappali rendszerben ingyenes szakmai oktatás keretében tanulók ösztöndíjra jogosultak, amelyről részletes tájékoztatás ösztöndíj aloldalunkon olvasható. Az ösztöndíj egy része pályakezdési juttatásként kerül kifizetésre, melyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Ennek mértéke a szakmai vizsga eredményétől függ. A 10. és 11. évfolyamon a tanulók lehetőség szerint duális szakmai oktatás formájában, vállalatoknál, vállalkozóknál, valós munkakörnyezetben tudják elsajátítani a szakmai ismereteket. A duális képzésben részt vevő tanulókkal a munkáltató szakképzési munkaszerződést köt, amely alapján a tanuló munkabérre jogosult. A duális képzésben résztvevők havonta 100 ezer és 170 ezer forint közötti munkabérre számíthatnak.

Térképes intézménykeresőnk az ikk.hu oldalon a Térképes kereső menüpont alatt, vagy közvetlenül az ikk.hu/terkep aloldalon keresztül érhető el. Kattintson a szakképző intézménykereső modulra, és a térkép feletti keresőbe gépelje be a keresett szakmát. A szolgáltatás szűrőjében hely szerint, szakma szerint és listaszerűen, ágazat szerint is rákereshet a választott képzésre. A lakóhelyéhez legközelebbi, szakképzést indító intézményeket az ikk.hu/terkep aloldalon, a szakképző intézménykereső alkalmazással találhatja meg. Gépelje be a keresett vármegyét , vagy települést a keresőbe, abban az esetben, ha a szakmát már kiválasztotta, gépelje be a szakma megnevezésű ablakba, kattintson a keresésre és válasszon az intézmények listájából. A kereső az adott intézmény honlapjára navigálja, ahol megtalálhatja a keresett szakmát. Amennyiben a felnőttek számára kínált lehetőségekről kíván tájékozódni, érdemes a kiválasztott intézménnyel személyesen is felvenni a kapcsolatot.

Az ágazati alapoktatás a szakképzés új rendszerében jelenik meg. Az adott ágazathoz tartozó szakmák tekintetében a technikumban az első két évben, a szakképző iskolában az első egy évben széles körű ágazati alapismeretekre tesznek szert a tanulók, amelyet ágazati alapvizsga zár le. Ez jogosulttá teszi a tanulót a duális képzésbe való belépésre. A közös alapozás átjárhatósági lehetőséget biztosít szükség esetén a technikum és a szakképző iskola között. A konkrét szakmát technikumban a 10. évfolyamon, szakképző iskolában a 9. évfolyamon, az adott ágazat sajátosságainak megismerését követően választja ki a tanuló. Az új rendszer ezzel is támogatja a tanulókat a számukra megfelelő pálya kiválasztásában.

A szakiskola (2016. szeptember 1-jét megelőzően speciális szakiskola) továbbra is a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladni nem tudó tanulók felkészítését végzi. A szakiskolai oktatás azonban 2020. január 1-jei hatállyal kikerült a szakképzésről szóló törvény hatálya alól. A szakiskolák nem szakképző intézményként, hanem köznevelési intézményként működnek tovább, működésüket, a szakiskolában történő oktatást a nemzeti köznevelésről szóló törvény szabályozza. A szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti oktatás és a szakmajegyzéken szereplő szakmára, vagy a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott részszakmára felkészítő szakmai oktatás, illetve szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyhat. A szakiskolában a szakképzési törvény szerinti szakmai oktatás a Szakmajegyzékben meghatározott szakmák körében – a sajátos nevelési igény típusától függően – a szakképzésért felelős miniszter által közzétett képzési és kimeneti követelmények vagy a képzési és kimeneti követelmények alapján készített speciális kerettanterve szerint, a szakképzési törvény szerinti szakmai képzés a szakképzésért felelős miniszter által vezetett nyilvántartásban szereplő programkövetelmény alapján készített speciális kerettanterv szerint folyhat. Ezeket a kerettanterveket az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé. A képzési és kimeneti követelményekben részszakmaként a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része határozható meg, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. A szakiskolában az évfolyamok száma a szakmajegyzékben meghatározottakhoz igazodik, vagy a képzési és kimeneti követelmények, illetve a programkövetelmény alapján készített speciális kerettantervben kerül meghatározásra.

A Dobbantó program célja, hogy az oktatás vagy a munka világába visszavezető, a sikeres egyéni életút megtalálásához eljuttató lehetőséget biztosítson. A Dobbantó program az általános iskolát el nem végzőknek biztosítja az alapkompetencia fejlesztést, amelyet követően a műhelyiskolába lehet továbblépni. A Dobbantó programban az a tanuló vehet részt, aki tizenhatodik életévét betöltötte és alapfokú végzettséggel nem rendelkezik. Egyéb, az általános iskolában elvégzett osztályok számára vonatkozó korlátozás nincsen. A programban egyénre szabott, gyakorlatias, csapatmunkára épülő fejlesztés történik, rugalmas rendben, új szemléletű értékeléssel. A jelenleg Dobbantó programot szervező szakképző intézmények listája az alábbi linken érhető el.

Dobbantó program az állami, valamint az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző iskolában indítható, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint.

Az orientációs fejlesztésre irányuló előkészítő évfolyam (orientációs osztály) azoknak az általános iskolát elvégzett fiataloknak nyújt lehetőséget, akik bizonytalanok a pályaválasztásban vagy kompetenciafejlesztésre van szükségük szakmai oktatásuk megkezdése előtt. Feladata a tanulók egyéni kompetenciáinak felmérésére alapozott fejlesztés és a szakmai oktatás során elsajátítható szakmák gyakorlati körülmények között való megismertetése. Az orientációs osztályban a tanulók mentorálása, alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése, pályaorientációjának, életpálya tervezésének elősegítése történik rugalmas tanulásszervezési és személyre szabott oktatási formában. A 2023/2024-es tanévre orientációs évfolyamot hirdető intézmények listája az alábbi linken tekinthető meg.

Orientációs évfolyam az állami, valamint az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző iskolában indítható, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint. Az orientációs évfolyam szakmai programját az állam által fenntartott szakképző iskola tekintetében a fenntartó, az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző iskola esetében a szakképzésért felelős miniszter az együttműködési megállapodásban hagyja jóvá.

A szakgimnázium elnevezés 2020. szeptembertől az öt évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést folytató nevelési-oktatási intézményt jelöli. A szakgimnázium érettségi végzettség és a szakképzési törvény szerinti szakképesítés megszerzésére készít fel. A szakgimnáziumban oktatható szakképesítéseket a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet melléklete tartalmazza.

A Szakképzési Híd Program helyébe más lehetőségek léptek. Az általános iskolát el nem végzőknek „dobbantó program" biztosítja az alapkompetencia fejlesztést, amelyet követően a műhelyiskolába van lehetőségük továbblépni és alapfokú végzettséget és szakképesítést szerezni.

A műhelyiskola a szakmai oktatás új megközelítését jelenti: a képzésben részt vevők oktatása nem iskolai, tantermi keretek között, hanem gyakorlati helyszínen zajlik, egy mester és egy pedagógiai mentor által támogatva. A műhelyiskolában részszakmát szerezhetnek a tanulók. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. A műhelyiskolában a tanulónak a végzettség megszerzése nem tanévhez kötött, maximum két évig tart. Minden ismeret a részszakmához kötődik, amelyet a tanuló a mesterétől sajátít el, nincsenek kötelező közismereti tantárgyak és a hagyományos értelemben vett értékelés. A műhelyiskolai képzésekhez bármikor lehet csatlakozni, a jelenleg műhelyiskolai képzést szervező szakképző intézmények listája az alábbi linken érhető el. Műhelyiskolában tanulmányokat az folytathat, aki alapfokú végzettséggel nem rendelkezik és a szakképző iskola dobbantó programját elvégezte vagy alapfokú végzettséggel rendelkezik és a 16. életévét betöltötte.

Műhelyiskolai képzés az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző iskola által indítható, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint.

A 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről 15.§ (1) alapján a " A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány szakképesítést, ha a részszakmára történő felkészítés dobbantó program keretében és műhelyiskolában történt, államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít." A szakmai bizonyítvány tehát jogszabály alapján tanúsítja az alapfokú végzettséget, így azt nem szükséges a bizonyítványra felvezetni.

Amennyiben a tanuló az általa teljesített ágazati alapvizsgának megfelelő ágazatban választ új szakmát, nem kell új vizsgát tennie. Ha az újonnan választott szakma másik ágazathoz tartozik, az ágazati alapvizsgát újra le kell tenni. A közös alapozás átjárhatósági lehetőséget biztosít a szakképző iskola és a technikum között is. Azok, akik a szakképző iskola kilencedik évfolyamát követő ágazati alapvizsgát teljesítik, technikumban a kevesebb közismereti óraszámból fakadó különbség pótlásával tanulhatnak tovább az adott ágazatban. Ha a tanuló másik intézményben folytatja tanulmányait, átvétele az ágazati alapoktatás tekintetében nem köthető különbözeti vizsgához, ha az átvételre az ágazati vizsga letételét követő egy éven belül kerül sor.

A közösségi szolgálatot a szakképző intézmény szervezi a tanuló választása alapján, a tanuló a közösségi szolgálatot a mindkét fél által aláírt megállapodás birtokában kezdheti meg. Amennyiben tehát a tanuló maga talál olyan fogadó szervezetet, ahol a közösségi szolgálatot teljesíteni kívánja, a közösségi szolgálat megkezdése előtt minden esetben egyeztetnie kell a szakképző intézménnyel. A szakképző intézményen kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor a szakképző intézmény és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni. A szakképzési törvény végrehajtási rendelete nem tartalmazza azon külső szervezetek típusainak felsorolását, amelyekkel köthető együttműködési megállapodás (ellentétben a köznevelési intézményekre vonatkozó szabályozással). Fogadó szervezet lehet bármely, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben felsorolt szervezet.

A szakképzési tankönyvjegyzéket a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezeti.

A kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítésbe az kapcsolódhat be, aki szakképzésben (korábbi iskolai rendszerű képzésben, vagy új rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben) szerzett középfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik.

Az új szakképzési törvény átmeneti rendelkezései alapján a 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó, vagy arra tekintettel jogszabály alapján a tanulót megillető, illetve terhelő jogok és kötelességek teljesítése tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény és más jogszabálynak az Szkt. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a tanuló tanulmányai befejezésére. Ez azt jelenti, hogy az új szakképzési törvény rendelkezései felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, és azokra a tanulókra vonatkoznak, akiknek a tanulói jogviszonya 2020. május 31-ét követően keletkezett. Az új képzési struktúrában a technikumi képzéseknél harmonizálásra került az érettségi és a szakmai vizsgáztatás rendszere, megújításra kerültek a képzések szakmai tartalmai. Ezáltal vált lehetővé, hogy a felmenő rendszerben bevezetésre kerülő technikumi képzéseknél a szakmai vizsga eredménye emelt szintű érettségi vizsgatárgyként is megjelenhessen.

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet (Szkr.) kimondja, hogy ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ennek értelmében az évfolyam megismétlésének lehetőségét a tanuló számára biztosítani kell. A szakképzési rendszer átalakítása miatt a tanuló a megismételt évfolyamon a tanulmányait az általa választott ágazat ágazati alapoktatásának szakmai követelményei szerint, az átalakított rendszer szabályai alapján folytathatja. Amennyiben a korábban elsajátított és az átalakított szakképzési rendszer szerinti tananyagtartalom eltér, a megismételt évfolyamon lehetővé kell tenni, hogy a tanuló az eltérő tartalmakat elsajátítsa, számára a megfelelő felkészítést biztosítani szükséges. Ha az évfolyamismétlés a szakirányú oktatás szakaszában történik, az előzetes tudás beszámítására van lehetőség az Szkr. 256. § (3) bekezdése szerint.

Az ágazati alapvizsga a szakképzés új rendszerében jelenik meg, elsőként a tanulmányaikat 2020. szeptemberében megkezdők tesznek ágazati alapvizsgát, technikumban legkésőbb a 10., szakképző iskolában a 9. évfolyam végén. Az ágazati alapvizsga az ágazati alapoktatást zárja le. Az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudást és kompetenciát mér országosan egységes eljárás keretében. A tanuló sikeres vizsga esetén jogosult a duális képzésbe való belépésre. Az ágazati alapvizsga eredménye a szakmai vizsga eredményébe beszámít. Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy szakma megszerzését követően az adott ágazathoz tartozó további szakmát kíván szerezni, az ágazati alapvizsgát nem kell megismételnie. Egyes szakmák esetében az ágazati alapvizsga teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére jogosít.

Nem kell ágazati alapvizsgát tennie és az ágazati alapvizsga eredményét sikeresnek kell tekinteni annak a tanulónak, illetve képzésben részt vevő személynek, aki korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban, ha beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit. Ebben az esetben a szakmai vizsga eredményét – az ágazati alapvizsga eredményének figyelmen kívül hagyásával – a szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek egymáshoz viszonyított súlyozásának megfelelően kell megállapítani.

Igen. Az ágazati alapoktatást érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni. Az ágazati alapoktatás időtartamát a szakképző intézmény szakmai programja határozza meg. Az ágazati alapoktatásra előírt időtartam rövidítésére, vagy az ágazati alapvizsga alóli mentesülésre a korábbi tanulmányok, az előzetesen megszerzett tudás, illetve gyakorlat beszámításával van lehetőség.

Amennyiben a szakképző intézmény szakmai programja az ágazati alapoktatást követően nyári gyakorlat teljesítését írja elő, azt a szakképző intézménynek kell megszerveznie azok számára, akik a tanítási év végén az ágazati alapvizsgát nem teljesítették. A duális szakképzésben való részvétel, szakképzési munkaszerződés megkötése kizárólag sikeres ágazati alapvizsgát követően lehetséges.

Az ágazati alapvizsgát a tanuló (képzésben részt vevő) szakmai oktatását végző szakképző intézmény szervezi.

Az ágazati alapvizsga lebonyolítására a szakképzési törvényben és végrehajtási rendeletében külön nem szabályozott kérdésekben a tanulmányok alatti vizsga szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a vizsgát a szakképző intézményben kell letenni, és a javító- és pótlóvizsga letételére az ágazati alapvizsgát követő hatvan napon belül van lehetőség.

A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény feladatellátási helye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja, a szakképző intézmény megkeresése alapján. (Az ágazati alapvizsga vizsgabizottságának összetétele tehát különbözik a szakmai vizsgáétól!)

Az ágazati alapvizsga tartalmát, feladatait, javítási-értékelési útmutatóját a szakképző intézmény állítja össze a képzési és kimeneti követelményekben foglaltakra figyelemmel. 

Kivételesen, ha a képzési és kimeneti követelmény úgy rendelkezik (pl. Egészségügy ágazat), az „írásbeli” vagy interaktív vizsgarész feladatai központilag kerülnek meghatározásra.

A vizsgát a szakképző intézmény az általa kiválasztott programban bonyolítja le. 

Az ágazati alapvizsga letételére a szakképző intézmény által meghatározott időpontban kerül sor. Az ágazati alapoktatást a technikum kilencedik és tizedik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik évfolyamán, kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni. Az egyes szakmák programtanterve és a szakképző intézménynek az abban foglaltak figyelembevételével elkészített szakmai programja az ágazati alapoktatás időtartamát ennél rövidebb időtartamban is meghatározhatja. Ez azt jelenti, hogy az ágazati alapvizsgát szakképző iskolában legkésőbb a 9. évfolyam végén, technikumban a 10. évfolyam végén, illetve a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő képzés első félévének végén meg kell szervezni. Ugyanakkor az érintett szakképző intézmény szakmai programjától függően adott esetben már korábban is sor kerülhet rá. Az ágazati alapvizsgát a tanítási éven belül, annak végéig le kell bonyolítani. Kivételt képez ez alól a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő, felnőttképzési jogviszony keretében történő szakmai oktatás, amely a tanév rendjére tekintet nélkül megszervezhető. A vizsga időpontjának szakképző intézmény által történő meghatározásához fontos szempont még, hogy a vizsga időpontját legkésőbb a vizsgát megelőző három hónappal korábban kell kijelölni. A vizsga időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

Az ágazati alapvizsga teljesítését az év végén adott bizonyítványba kell bejegyezni. A vizsga adminisztrálását egyebekben a tanulmányok alatti vizsga szabályai szerint szükséges elvégezni. Ennek alapján vizsgánként és vizsgázónként jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a teljes vizsgabizottság aláír. A dokumentálással összefüggésben fontos kiemelni, hogy az ágazati alapvizsgák többségének eredménye beszámít, befolyásolja a szakmai vizsga érdemjegyét is.

Az ágazati alapvizsga vizsgabizottságának a szakképző intézmény feladatellátási helye szerint területileg illetékes gazdasági kamara által delegált elnökét megillető díjazás összege a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összegének

a) hatvanhét százaléka, ha a vizsgázók száma huszonöt fő alatt,

b) száz százaléka, ha a vizsgázók száma huszonöt és harmincöt fő között,

c) százharminchárom százaléka, ha a vizsgázók száma harmincöt fő fölött van. 

A vizsgabizottság elnöke az e §-ban meghatározott díjazáson felül további költségtérítésre nem jogosult.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy ágazati alapvizsgára az ágazati alapoktatásban való részvétele alapján bocsátható.

Az ágazati alapvizsgához kapcsolódó javító- és pótlóvizsga letételére az ágazati alapvizsgát követő hatvan napon belül kell lehetőséget biztosítani.

A szakmai vizsga egy interaktív számítógépes vizsgarészből és egy projektfeladat megvalósításából fog állni. Ez utóbbit a szakmai vizsgára kell vinni vagy ott kell elkészíteni és bemutatni. Ez a projektfeladat az adott szakma sajátosságaitól függően lehet gyakorlati vizsgamunka, vizsgaremek, vizsgamű vagy egyéb vizsgaprodukció megvalósítása, vagy záródolgozat vagy portfólió elkészítése. A vizsgára független vizsgaközpontokban, három tagú vizsgabizottság előtt kerül sor. (A szakképzési törvény átmeneti rendelkezései alapján az állam, illetve az együttműködési (fenntartói) megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézmények 2025. december 31-ig akkreditált vizsgaközpontnak minősülnek.)

A jogszabály előrehozott szakmai vizsgára nem biztosít lehetőséget.

Mentesül a szakmai vizsga vagy a vizsgatevékenység letétele alól az a vizsgázó, aki országos szakmai tanulmányi versenyen, WorldSkills vagy EuroSkills versenyen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott követelményt teljesítette és a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. Ebben az esetben a szakmai vizsga vagy a vizsgatevékenység eredménye jelesnek minősül.

A 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszony keretében az iskolai rendszerű képzést lezáró vizsgák 2020. szeptember 1-jét követően az új rend szerint, de a korábbi SZVK szerinti szakmai tartalom alapján kerülnek lebonyolításra. Interaktív vizsgatevékenységnek minősül a szakképzésért felelős miniszter által a tanulóra irányadó szakmai és vizsgakövetelmény szerinti tartalommal kiadott központi írásbeli vagy központi gyakorlati vizsgatétel alapján lebonyolított vizsgatevékenység. A tanulóra irányadó szakmai és vizsgakövetelmény szerinti tartalommal készített gyakorlati feladatsor és központi szóbeli vizsgatételsor alapján lebonyolított szóbeli és a gyakorlati vizsgatevékenység együttesen minősül a projektfeladatnak. Ha a tanulóra irányadó szakmai és vizsgakövetelmény a szakképzési törvény végrehajtási rendelete szerinti minősítésnél szigorúbb követelményt határoz meg, a szakmai és vizsgakövetelmény szerinti minősítést kell alkalmazni.

A központi interaktív vizsgatevékenység feladatairól az ágazatért felelős miniszter, a projektfeladatról az akkreditált vizsgaközpont gondoskodik.

Az akkreditált vizsgaközpont a vizsgacsoportokat szakmánként vagy képzési területenként alakítja ki. A vizsgacsoport létszáma nem haladhatja meg a szakképzési törvényben előírt maximális osztálylétszámot. 

Nem kötelező, és sok esetben nem is célszerű egy napra tenni, és a szakképzési törvény és végrehajtási rendelete rendelkezéseiből ez nem is következik. A hivatkozott rendelkezés azt azonosítja be, hogy a vizsgáztatás új szabályai közül a kifutó képzések vizsgáinál, a régi vizsgarészek esetén melyeket kell alkalmazni. 

Nem lehetséges, elsősorban azért nem, mert az új vizsgarendszerben a vizsgabizottság mindhárom tagjának más feladata van. Az új vizsgarendszerben nem lesz szóbeli vizsga, így nem lesz kérdező tanár, az interaktív rendszerben pedig nincs javító tanár.

A vizsgabizottságnak van egy ún. mérést végző tagja. Neki fő feladata a projektfeladat lépései megvalósításának (és feladattól függően akár végrehajtási sorrendjének, módjának, az egyes lépések időtartamának) ellenőrzése, a feladattal kapcsolatos eredményeknek (és feladattól függően akár a feladatok sorrendjének, az egyes lépések időtartamának, a használt eszközöknek, az alkalmazott módszereknek) a rögzítése. 

A vizsgabizottság másik tagja az értékelést végző tag. Ő tevékenyen, érdemben nem vesz, nem vehet részt a mérés (vizsgáztatás) folyamatában (pártatlanság, függetlenség biztosítása), hanem a mérést végző tagtól kapott adatok (eredmények) és információk (feladattól függően a végrehajtási sorrend, mód, az egyes lépések időtartama stb.) alapján elvégzi az értékelést (az akkreditált vizsgaközpont által kidolgozott feladathoz elkészített értékelési útmutatóhoz igazodóan). 

A kifutó OKJ-s komplex vizsgák esetén az új bizottsággal kell a régi feladatokat megoldani. Az új vizsgabizottság tagjainak feladatköréből lehet kiindulni, és egyedi megoldással megvalósítani a vizsgát, hogy a régi és az új funkciók, szerepek, feladatok valamilyen formában megvalósulhassanak.  A régi rendszerhez igazodó vizsgák esetén a fenti funkciókat nem lehet mereven elválasztani (ahhoz teljesen más vizsgaszemlélet, feladatok stb. kellenek), ezért a megoldás a közös vizsgáztatás lehet.

Tehát az írásbeli feladatokat akár a mérést végző tag, akár az értékelő tag értékelheti, javíthatja, de fontos, hogy megosszák a munkát, mindketten részt vegyenek a folyamatban. Például a mérést végző tag „előértékel”, és az értékelő ezt megerősíti, felülvizsgálja. A vizsgafelügyelő szintén átnézi, és megállapítja az előző tevékenységek jogszerűségét.

A gyakorlati vizsga esetén elválhatnak a funkciók, mert a mérést végző rögzíti az eredményeket, eseményeket, az értékelő értékeli a rögzített adatok alapján a munkát, a felügyelő pedig folyamatosan ellenőrzi, hogy a mérési adatfelvétel és az értékelés összhangban van-e a feladatkiírással és az értékelési útmutatóval (mivel a korábbi rendszer nem ezen elveken működött, itt is célszerű lehet összedolgozni).

A szóbeli esetén kissé más a helyzet, mert az új rendszert nem lehet rá adaptálni. Tehát a mérő és az értékelő együtt vizsgáztassanak, például a mérő „vezeti” a feleltetést, az értékelővel együtt megállapítanak egy eredményt, ha az értékelő nem bizonyos az eredményben, akkor további kérdést tesz fel a vizsgázónak, a felügyelő pedig figyeli a jogszerűséget.

Összességében tehát azt javasoljuk, hogy együttesen vegyenek részt a vizsgáztatásban, hogy meglegyen a teljes összhang, és minden tag meggyőződhessen mind a vizsgázó teljesítményéről, mind a vizsga lebonyolításának jogszerűségéről.

A vizsgafelügyelőnek kell mindenképp jelen lenni az interaktív, írásbeli vizsgán. A projektfeladat azon részénél, ahol a tanuló pl. egy számítógépes feladatot old meg, és az még kijavításra kerül, nem szükséges minden bizottsági tag jelenléte. A projektfeladat azon részeinél azonban, ahol a tanuló a bizottság előtt készít el vizsgaremeket, továbbá a portfólióvédésnél is minden bizottsági tagnak jelen kell lennie. A kifutó, OKJ szerinti képzések vizsgáival kapcsolatban ld. az előző kérdésre adott választ.

A szakképzési törvény és végrehajtási rendelete nem rendelkezik a szakmai vizsgabizottság tagjainak díjazásáról. A vizsga díjazásáról ez alapján a vizsgaközpont dönthet. A vizsgabizottság tagjai nem kötelesek a díjakat elfogadni, azonban megegyezés hiányában nem bízható meg vizsgabizottsági tagként. A kifutó OKJ-s képzések szakmai vizsgája esetén javasolt az eddig megszokott díjazás biztosítása. Az új típusú szakmai vizsga esetén pedig elsősorban érdemes lesz a vizsgadíj jogszabályban meghatározott maximális mértékét figyelembe venni (ez ugyanis az az összeg, amelynek erejéig a vizsgadíjat a szakképzési államigazgatási szerv a vizsgaközpont részére az ingyenes képzésre jogosultak után megtéríti). A díjazás mértéke ugyanakkor nincs korlátozva, az akkreditált vizsgaközpont a saját hatáskörében szabadon állapíthatja meg az általa fizetett vizsgáztatási díjakat, és a megállapítás szabályait.

Az első olyan – Szakmajegyzék szerinti – szakma megszerzéséhez kapcsolódóan, amelyre jogszabály alapján ingyenes részvételre jogosult, mindenkinek ösztöndíj jár, aki nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulói jogviszonyban vesz részt. Ez a juttatás első alkalommal a 2020/2021-es tanévtől tanulmányaikat megkezdő tanulókat illeti meg, azt követően pedig felmenő rendszerben kerül bevezetésre (Az ösztöndíjat a duális képzésben a képzőhely és a tanuló között létrejött szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér váltja fel). Az ösztöndíjakról részletes tájékoztatás ösztöndíj alolalunkon olvasható. Az ösztöndíj egy része pályakezdési juttatásként kerül kifizetésre, melyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Ennek mértéke a szakmai vizsga eredményétől függ.

Igen. Az előkészítő évfolyamon (nyelvi előkészítő, orientációs fejlesztésre irányuló előkészítő évfolyam, dobbantó program) járó ösztöndíj havi összegéről ösztöndíj aloldalunkon tájékozódhatnak az érdeklődők. 

Igen. A műhelyiskolában a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképző iskolai tanulót az ágazati alapoktatásban megillető ösztöndíj felére jogosult.

Igen, az ő esetükben is a szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak alkalmazandók.

Nem. Ösztöndíj csak tanulói jogviszonyban jár.

Az ösztöndíj havonkénti összege az ösztöndíj alapjának 16 százaléka, ha a tanuló nem rendelkezik a szakképzés keretében fennálló tanulói jogviszonyából a megelőző tanévre vonatkozóan figyelembe vehető év végi minősítéssel.

Az adott tanév hátralévő részében nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha az igazolatlan mulasztása eléri a hat foglalkozást. Ha pedig évfolyamismétlésre kötelezték, a megismételt évfolyamon szintén nem részesülhet ösztöndíjban.

A 2020. szeptembertől a szakképző intézményekben oktatható szakmák listáját a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő Szakmajegyzék tartalmazza. A Szakmajegyzék rögzíti a képzés idejét, az egyes szakmákhoz tartozó, a tanulók által választható szakmairányokat, a szakmák Magyar Képesítési Keretrendszer és Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti besorolását. Az alapszakmák leírását a Szakmakártyákon, illetve az IKK honlapján megtalálható kiadványban olvashatják. Az egyes szakmák képzési és kimeneti követelményei honlapunkon keresztül is elérhetők.

Az OKJ-ben szerepelt szakképesítéseket és az azoknak megfelelő új szakmákat az úgynevezett fordítókulcs segítségével találja meg. Nyomon követheti a régi szakképesítéseket oly módon, hogy begépeli a keresett szakmát az Új ágazatok és szakmák fordítókulcsa elnevezésű modulba. A keresés gombra kattintva a rendszer választ ad az adott szakmával kapcsolatosan, hogyan illeszkedik a továbbiakban a régi szakma az új szakképzési rendszerbe: tartalmilag beépül egy szakmába, új szakmához kapcsolódik, szakmairányként jelenik meg egy új alapszakmánál, vagy iskolai rendszerű képzésben már nem lesz elérhető. Ez utóbbiak egy része a rövidebb idejű, szakképző intézmény vagy felnőttképző által is megszervezhető szakmai képzésben jelenik majd meg. Szakmai képzés a szakképzésért felelős miniszter által nyilvántartásba vett programkövetelmény alapján szervezhető, amelyek folyamatosan bővülő köre elérhető honlapunkon.

Iskolai rendszerben szakmai oktatás folyik, amely sikeres szakmai vizsga esetén technikumban és szakképző iskolában is államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget ad. A Szakmajegyzéken szereplő szakmák elsajátítására kizárólag szakmai oktatás keretében van lehetőség. A képzési struktúra másik halmazát a szakképző intézmények vagy felnőttképzők által is megszervezhető szakmai képzés keretében megszerezhető szakképesítések alkotják. A szakmai képzések, szakképesítések listája nem kerül jogszabályban kiadásra. A korábbi OKJ-ben szereplő, a Szakmajegyzék szakmái között meg nem jelenő szakképesítések egy része – és különösen azok, amelyek adott szakmai tevékenység, munkaterület, munkakör stb. betöltéséhez jogszabályban meghatározott képesítési követelményként szükségesek – az ágazati készségtanácsok javaslatát figyelembe véve ebben a körben jelennek meg. A szakmai képzés eredményes elvégzéséről a képzésben résztvevő tanúsítványt szerez, amely előfeltétele a képzőtől független, akkreditált vizsgaközpontban teljesíthető képesítő vizsgának. A képesítő vizsga sikeres teljesítése esetén a vizsgázó államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szerez.

Az ágazati készségtanácsok a gazdaság részéről megfogalmazott, a valós munkahelyi elvárásokon alapuló szakmai követelmények, valamint a német és az osztrák képzési rendszer elemzése alapján tettek javaslatot egy olyan új struktúrára, amely ágazati szintű, széles körű alaptudást biztosít a diákoknak.

A felnőttképzést folytató intézmények a 2019. december 31-én hatályos OKJ-ben szereplő szakképesítésre, részszakképesítésre, szakképesítés-ráépülésre, valamint a felnőttképzési törvény szerinti képzésre 2020. december 31-ig indíthattak képzéseket.

Az egyes munkakörök betöltéséhez, tevékenységek gyakorlásához előírt képesítési követelményeket a mindenkor hatályos vonatkozó ágazati jogszabályok határozzák meg. Az adott tevékenység végzéséhez szükséges aktuális képesítési követelményekről a járási hivatalnál (kormányablaknál) érdemes tájékozódni. A témában segítséget nyújt továbbá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által üzemeltetett keresőfelület.

A 2019. december 31-ig hatályos szabályok szerint megszerzett szakmai bizonyítvány továbbra is államilag elismert szakképesítést tanúsít, a korábbi szabályoknak megfelelően tesz alkalmassá adott munkakörök betöltésére.

A 2020. január 1-jét megelőzően hatályos és az azt követően hatályba lépett jogszabályok szerint megszerzett bizonyítvány, illetve oklevél „értékére”, elismertségére vonatkozóan a jogszabályok nem tesznek különbséget.

A részszakmákat az eddigi OKJ-től eltérően a Szakmajegyzék már nem sorolja fel, mivel azok nem tekinthetők önálló szakmának. Az egyes szakmák képzési és kimeneti követelményében határozható meg részszakmaként a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. Részszakma megszerzésére irányuló képzést szakképző intézmény és felnőttképző is indíthat. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány szakképesítést, ha a részszakmára történő felkészítés dobbantó program keretében és műhelyiskolában történt, államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít.

A korábbi OKJ-ben szereplő, a Szakmajegyzék szakmái között meg nem jelenő azon szakképesítések egy része, amelyek adott szakmai tevékenység, munkaterület, munkakör stb. betöltéséhez jogszabályban meghatározott képesítési követelményként szükségesek, a továbbiakban a szakmai képzések körében jelenik meg. A nyilvántartásba vett programkövetelménnyel rendelkező szakképesítések listája honlapunkon megtalálható: https://akkreditaltvizsgaztatas.ikk.hu/programkovetelmenyek. Amennyiben a szakmai képzés végén a képzésben részt vevő akkreditált vizsgaközpontban képesítő vizsgát tesz, államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szerez, és ezzel eleget tesz az egyes szakmák gyakorlásához jogszabályban előírt képesítési követelményeknek. Emellett tervezetten lesznek olyan, eddig szakképesítés meglétéhez kötött tevékenységek, amelyek esetében a tevékenység gyakorlásához a jövőben meghatározott hatósági képzés elvégzése lesz szükséges.

Nem jelenti azt. Azt, hogy egy adott munkakör betöltéséhez vagy tevékenység gyakorlásához szükséges-e, és ha igen, milyen szakképesítés megléte, vagy adott esetben hatósági képzés elvégzése szükséges, az adott ágazati jogszabályok határozzák meg. (Ld. még: előző kérdés.)

A kérelmet főszabályként az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjához (MEIK), mint a bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatósághoz kell benyújtani. Ez alól kivételt képeznek azon szakképesítések, amelyek esetében az Elismerési tv. hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet más eljáró hatóságot jelöl meg. Az eljárással kapcsolatos tudnivalókról részletesen a https://www.oktatas.hu/kepesitesek_elismertetese/kulfoldon_szerzett_oklevelek/szakkepesites oldalon tájékozódhatnak.

A szakképzési közokirat külföldön történő felhasználásához – ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a szakképzési közokiratot hitelesíteni kell és felülhitelesítéssel kell ellátni. A hitelesítést a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal végzi el és a külpolitikáért felelős miniszter hitelesíti felül.

Erre akkor van lehetőség, ha a képzésben részt vevő személy a nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és munkáltatója tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához. A szakirányú oktatás ebben az esetben „saját” munkáltatójánál is teljesíthető, tekintet nélkül arra, hogy az duális képzőhelynek minősül-e. Ehhez a munkáltató által elkészített képzési programra van szükség, a képzésben részt vevő személy munkaszerződését pedig úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg.

Az állam az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben folyó szakképzés keretei között biztosítja a szakmaszerzés ingyenes lehetőségét. Az első két szakma és az első, szakképző intézményben szervezett szakmai képzés keretében szerzett szakképesítés megszerzése ingyenes.

Nem. Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben minden esetben ingyenes a szakképzésben tanulói jogviszony keretében való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy részére, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e már szakmával, szakképesítéssel.

Az új szakképzési rendszer nagyobb rugalmasságot és átjárhatóságot biztosít a munkaerőpiacról az iskolarendszerbe, így felnőttként is lehetőség van két szakma és egy szakképesítés ingyenes megszerzésére. Erre kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben van lehetőség, ez azonban nem jelenti, hogy a felnőtteknek vissza kell ülni az iskolapadba. A kellő rugalmasság biztosítása érdekében a szakmai oktatás időtartama a felnőttek esetében általában esti képzés formájában, legfeljebb csökkentett időtartamban történik. Felnőttképzési jogviszony keretében folyó szakmai oktatásban a szakmai oktatás időtartama legfeljebb a negyedére (az óraszám legfeljebb a nappali rendszerű szakmai oktatás óraszámának negyven százalékáig) csökkenthető. Lehetőség lesz akár az elmélet e-learninges elsajátítására is. Amennyiben a képzésben részt vevő az adott területen dolgozik, az őt foglalkoztató vállalat is részt vehet a képzésben duális partnerként, így a képzés az eddiginél sokkal rugalmasabban szervezhető meg. A korábbi tanulmányok, előzetesen megszerzett tudás és szakmai tapasztalat beszámításával a szakma az előírtnál rövidebb idő alatt is megszerezhető. A szakmai oktatásba, szakmai képzésbe való belépésre bármilyen életkorban lehetőség van. Aki 25. életévét még nem töltötte be, akár a második szakmát is tanulói jogviszonyban szerezheti meg. A 25 év felettiek szakmai oktatása felnőttképzési jogviszonyban történik. Az ingyenesség, a rugalmasság, rövidebb képzési idő, és a már megszerzett szakmai tapasztalat beszámíthatósága, mind hozzájárulhatnak, hogy a szakképzés a felnőttek számára vonzóvá váljon. Ezekkel az intézkedésekkel is támogatja az új szakképzési rendszer a felnőtt lakosság átképzését, továbbképzését, az egész életen át tartó tanulást.

Diákigazolvány és az ehhez kapcsolódó kedvezmények mindazok részére járnak, akik a szakmai oktatásban tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban vesznek részt. 

A hatályos jogszabályok nem zárják ki, hogy valaki párhuzamosan két szakmát tanuljon. Nappali rendszerű szakképzésben főszabályként értelemszerűen egyszerre egy képzésben vehet részt. Tekintettel arra, hogy tanulói jogviszony a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanulóval hozható létre, a további szakma megszerzésére irányuló, nem nappali rendszerű szakmai oktatásban felnőttképzési jogviszonyban vehet részt. Mindez akkor lehetséges, ha a párhuzamos tanulás valóban életszerű, a gyakorlatban megvalósítható. Fontos ugyanakkor szem előtt tartani azt is, hogy a duális oktatásban egyszerre csak egy szakképzési munkaszerződéssel lehet rendelkezni.

A képzési hitelekről a www.diakhitel.hu oldalon olvashat.

Tovább

 Az adófizetési kötelezettségét a Szocho. törvény 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mérték hetven százalékával csökkentheti a régi Szkt. szerinti gyakorlati képzést folytató szervezet az általa a régi Szkt. szerint kötött olyan együttműködési megállapodásra tekintettel, amely a gyakorlati képzési kötelezettséget a 2021. május 31. előtt tanulói jogviszonyt létesített tanulóra vonatkozóan az érintett tanuló családi és utónevének és oktatási azonosító számának megjelölésével konkrétan meghatározza. Az adóév munkanapjai közül csak azon napok vehetők figyelembe, amelyek átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi hét órát. Az adófizetési kötelezettség csökkentésénél alkalmazandó súlyszorzó mértéke 1,0.

A szakképzési törvény átmeneti rendelkezéseire tekintettel a 20%-os bónusz a kifutó képzésekhez kapcsolódó tanulószerződés után is igénybe vehető.

Ilyen helyzet nem állhat elő, ugyanis vegyes napokat a jogszabály nem enged.

A munkavégzés alóli mentesülés, a rendes szabadság és a betegszabadság idejére fizetett távolléti díj is a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában munkabérnek minősül. Ennek megfelelően ezen munkanapokra az adókedvezmény igénybe vehető.

A szakképzési munkaszerződés hatálya alatt a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tavaszi, téli, őszi és nyári szünet időtartama alatt is munkavégzésre köteles és arra az időszakra munkabérre jogosult. Ennek megfelelően ezen munkanapokra az adókedvezmény igénybe vehető.

A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %‐a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó‐ és járulékköteles is és ezen munkanapokra az adókedvezmény igénybe vehető. A táppénz az egészségbiztosítás ellátása, így az nem minősül munkabérnek, tehát ezekre a napokra nem számolható el adókötelezettséget csökkentő összeg.

A nem saját munkavállalója szakirányú oktatását folytató duális képzőhely a csökkentő tétel 50%-át (107. § (3a) bekezdés alapján a (3) bekezdés szerinti összeg 50%-a) veheti igénybe. A sikerdíj tekintetében ez azt jelenti, hogy nem 20%, hanem 10% érvényesíthető ebben az esetben. Számokkal kifejezve, ha alapesetben a 107. § (2) bekezdés szerinti kedvezmény 100 Ft, a (3a) alapján ez 50 Ft lesz, a sikerdíj pedig 5 Ft.

A Szocho. törvény 17/A. § (4) bekezdésére figyelemmel a 17/A. § (1) bekezdés szerinti adókedvezményeket a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles személyek is érvényesíthetik, adó-visszaigénylés keretében.

Az Szkt. 108. § (2) és (3) bekezdése szerint: 
"(2) A szakképzési hozzájárulásra kötelezett havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a - 107. § (3) bekezdése szerinti adókedvezmény nélkül számított - tárgyhavi bruttó kötelezettség azzal, hogy a 107. § szerinti adókedvezmény az előleg befizetésénél visszaigényelhető. Az előleget havonta a szakképzési hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig az állami adó- és vámhatóság kincstárnál vezetett fizetési számlájára, illetve igényli vissza. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét az adóévet követő év január hónap tizenkettedik napjáig kell befizetni, illetve visszaigényelni.
(3) A szakképzési hozzájárulásra kötelezett a visszaigényelhető összeg kiutalását vagy átvezetését legkorábban a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti. Az állami adó- és vámhatóság a visszaigénylés tekintetében az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el."

Az ún. "sikerdíj" a sikeres szakmai vizsga évének megfelelő adóévben vehető igénybe, a korábbi évek adóbevallását nem kell önellenőrizni. Figyelemmel arra, hogy a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése éves elszámolásban történik, valamint arra, hogy az Szkt. nem írja elő az önellenőrzési kötelezettséget, a bruttó kötelezettség adóévre vonatkozóan megállapított szabályaival való együttes értelmezés alapján a szakmai vizsgához kapcsolódó adókedvezmény is a sikeres szakmai vizsga évében fizetendő bruttó kötelezettséget csökkenti, azt sem a korábbi adóévekben megfizetett adót érintő önellenőrzés, sem pedig a későbbi adóévekre történő átvitel keretében nem lehetséges érvényesíteni, azt a szakmai vizsgával érintett adóév fizetendő adójából lehet levonni. 

A szakmai vizsga napja elszámolható, adókedvezmény érvényesíthető rá. A szakképzési törvény értelmében ugyanis csak a „szakképző intézményben teljesített oktatási napok” kivételek ez alól, a szakmai vizsga napja pedig nem számít oktatási napnak.

Igen, a KATA és KIVA adózást választó gazdálkodó szervezetek egyaránt jogosultak az adókedvezmény igénybevételére.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés i) pont ia) alpontjában foglalt kedvezmény érvényesítése csak abban az esetben jogszerű, ha a társaság szerepel a duális képzőhelyek nyilvántartásában.

Ha a szakirányú oktatást a saját munkáltató a vele egyébként is munkaviszonyban álló képzésben részt vevő személy számára a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet (Szkr.) 248. § (1) bekezdése alapján szervezi meg, akkor az Szkr. 248. § (2) bekezdése alapján a meglévő munkaszerződést kell a feleknek akként módosítaniuk, hogy az megfeleljen a szakképzési munkaszerződésre vonatkozóan az Szkr. 250. §-ában meghatározott feltételeknek, valamint biztosítsa a szakirányú oktatásban való részvételhez szükséges olyan munkajogi garanciákat, amiket az Szkt. és az Szkr. a tanulónak is biztosít. Tekintettel arra, hogy a szerződéseket nem az elnevezésük, hanem a tartalmuk szerint kell megítélni, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 17/A. §-a szerinti adókedvezmény igénybevétele szempontjából az így módosított munkaszerződés is szakképzési munkaszerződésnek tekintendő, így adókedvezmény igénybevételére jogosít, arra való tekintet nélkül, hogy a foglalkoztató szerepel-e a duális képzőhelyek nyilvántartásában.

Programkövetelményre, annak módosítására és törlésére a szakképzésért felelős miniszternek bárki javaslatot tehet. Kivételt egyes szabályozott szakmához kapcsolódó szakmai képzések képeznek, amelyek programkövetelményét a szakképesítés ágazatáért felelős miniszter által meghatározott tartalommal kell nyilvántartásba venni. 

A programkövetelmény és a képzési program nem sértheti más személy szabadalmi vagy szerzői jogát és szakmai tartalma nem lehet azonos a szakmajegyzékben szereplő szakma képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tartalmával. A programkövetelmény nem vehető nyilvántartásba, ha a programkövetelmény alapján megszerezhető szakképesítés szakmai kompetenciái a szakmajegyzékben szereplő szakma képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciáinak több mint negyven százalékával azonos vagy hasonló, kivéve, ha az a szakmához kapcsolódó szakmai kompetenciák magasabb szintű elsajátítására vagy speciális szakmai ismeretek és szakmai készségek megszerzésére irányul. A programkövetelmény nyilvántartásba vételének követelményeit a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése határozza meg. 

A nyilvántartásba vétel ügymenetének részletes leírása, valamint a programkövetelmény-javaslat benyújtásának dokumentumai elérhetők honlapunkon a letölthető dokumentumok között.

Nem. A tanúsítvány önmagában nem igazolja szakképesítés meglétét. Erre az akkreditált vizsgaközpontban letett képesítő vizsga alapján kiállított képesítő bizonyítvány alkalmas.

Nem. A szakképzési törvény vonatkozó átmeneti rendelkezése értelmében az állam, illetve az együttműködési (fenntartói) megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézmények az átmeneti időszakban kizárólag a szakmai vizsga szervezése tekintetében minősülnek akkreditált vizsgaközpontnak. Képesítő vizsgát már csak a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által személytanúsító szervezetként akkreditált vizsgaközpont és az IKK Vizsgaközpontja szervezhet. Az akkreditált vizsgaközpontok listája honlapunkon is elérhető. Az IKK vizsgaközponthoz való jelentkezéssel kapcsolatos információkat itt olvashatja.

A szakmai képzésbe való belépéshez szükséges bemeneti feltételek a programkövetelményben taxatív módon kerülnek felsorolásra, vagyis kizárólag az ott meghatározott képesítések fogadhatók el.

A szakmai képzést a szakképző intézmény is felnőttképzői minőségében, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) szerint szervezi. Az Fktv. 2/A. § (3) bekezdése kimondja, hogy a szakképző intézmény a fentiek szerinti felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül is végezhet. Bejelentési kötelezettsége azonban ebben az esetben is van. A felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II.7.) Korm. rendelet (Fkr.) 3. § (3) bekezdése értelmében a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a bejelentést a szakképzési centrum nyújtja be a felnőttképzési államigazgatási szervhez. A szakképzési centrumnak ilyen esetben a szakképző intézményt is rögzítenie kell a FAR-ban felnőttképzőként (nem elég telephelyként).

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 13. § (1) bekezdése értelmében a szakmai képzés az Fktv. szerinti képzési program alapján folyik – ezt tehát minden esetben el kell készíteni. A képzési program felnőttképzési szakértő általi előzetes minősítésére azonban csak engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység folytatása esetén van szükség az Fktv. 11. § (2) bekezdés aa) pontja alapján. A képzési program tartalmára vonatkozó előírásokat az Fktv. és az Fkr. tartalmazza. 

A szakképzési centrum mint felnőttképző szakmai képzést engedély alapján szervezhet.

A képesítő vizsgák szervezésére első sorban az akkreditált Vizsgaközpontok jogosultak. Az akkreditált Vizsgaközpontok megtekinthetőek a Nemzeti Akkreditáló Hatóság Honlapján: https://nah.gov.hu/hu/  Az akkreditált Vizsgaközpontok listája honlapunkon is elérhető.

Ha valamely szakképesítés tekintetében nincs:

a) olyan akkreditált vizsgaközpont, amely az adott szakképesítés képzési területére akkreditált vizsgahelyszínnel rendelkezik a szakmai képzés helyszíne szerinti vagy azzal közvetlenül szomszédos vármegyében, vagy

b) az akkreditált vizsgaközpont által a szakmai képzés befejezésének időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig meghirdetett képesítő vizsga, a képesítő vizsga megszervezéséről az IKK Zrt. Vizsgaközpontja gondoskodik. 

A képesítő vizsgákra a KRÉTA Elektronikus Vizsgaügyviteli információs rendszerében (a továbbiakban: jelentkezési felület) tud elektronikusan jelentkezni. https://vizsgakozpont.e-kreta.hu/

A jelentkezési felületen regisztráció nélkül is kereshető valamennyi aktuálisan meghirdetett vizsga. A meghirdetett vizsgákra jelentkezni regisztrációt követően lehetséges.

Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapján https://ikk.hu/p/ikk-vizsgakozpont minden szükséges információt megtalál a vizsgajelentkezéssel kapcsolatban. Amennyiben kérdése van, kérjük, írjon a vizsgakozpont@ikk.hu e-mail címre. 

A vizsgára jelentkező a jelentkezési felületen feltüntetett vizsgadíj fizetésére kötelezett, amelyet magánszemély vagy a jelentkező által megjelölt jogi személy fizethet be. A vizsgadíj mértékéről, a fizetés módjáról és határidejéről a jelentkezés során kap tájékoztatást

A jelentkezési felület kitöltése önmagában még nem jelent sikeres vizsgajelentkezést. Ebben az esetben csupán a jelentkezési adatok beküldésének tényét igazolja vissza a rendszer. 

A jelentkező által megadott adatokat, a jelentkezés során feltöltött, a vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét igazoló minden dokumentumot, valamint a vizsgadíj befizetését a Vizsgaközpont munkatársai ellenőrzik. A vizsgára való jelentkezési folyamat az ellenőrzés megtörténte után zárul, csak ezt követően lesz érvényes a jelentkezés.

A vizsga helyszínét és időpontját a jelentkező a jelentkezési felületen találja meg. Ugyanitt található meg a vizsgára jelentkezés határideje is.

Amennyiben a vizsgázó a képesítő vizsga valamelyik napján igazolt módon nem tud megjelenni – betegség, vagy más indokolt és igazolható váratlan esemény (baleset, kötelező hivatali megjelenés stb.) miatt – egyszeri alkalommal, egy későbbi időpontban, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát indokló hivatalos igazolást be kell mutatni a vizsgaszervező intézménynek legkésőbb a vizsga napján. Ezen igazolás elfogadásáról az adott képesítő vizsgát megszervező Vizsgaközpont dönt, majd ezt követően tájékoztatja a jelentkezőt az új képesítő vizsga lehetőségéről és a jelentkezési feltételekről.

A jelentkezési felületen keresztül lehetséges felmentésre irányuló kérelmet feltölteni.

A vizsgára azon érvényes személyazonosító okmányát vigye magával, amelynek adatait megadta a jelentkezési felületen, és az adott szakképesítés programkövetelménye szerint meghatározott egyéb érvényes dokumentumokat, eszközöket (például: jogosítvány, egészségügyi alkalmassági, iskolai végzettséget igazoló dokumentum, számológép, stb). 

A képesítő vizsga sikerességéről az adott képesítő vizsgát megszervező Vizsgaközponttól fog értesítést kapni.

Amennyiben a vizsgája sikertelen, úgy javító vizsgát tehet a programkövetelmény megváltozásáig, de legalább a sikertelen vizsgát követően egy évig. Ehhez újból be kell jelentkeznie képesítő vizsgára, melynek költségét a vizsgázó fizeti. Amennyiben az előző képesítő vizsgájának volt sikeres része, az a javító vizsgán – a törzslapkivonat alapján, amennyiben a programkövetelmény azt lehetővé teszi – beszámításra kerül. A törzslapkivonatát fel kell töltenie a jelentkezéskor, a jelentkezési felületre, és ugyanitt azt is meg kell jelölnie, hogy javító vizsgát kíván tenni. A törzslapkivonatát a vizsgát szervező intézménytől kérheti ki.

Az átvétel módjáról, helyéről és időpontjáról értesítést fog kapni az adott képesítő vizsgát megszervező Vizsgaközponttól.

A bizonyítvány megsemmisülése, elvesztése esetén lehetősége van a képesítő vizsgát szervező Vizsgaközpontnál bizonyítvány másodlat iránti kérelmet benyújtani. A kérelem benyújtását követően elektronikus formában tájékoztatást fog kapni az eljárás folyamatáról.

A 2020. január 1-jét megelőzően hatályos és az azt követően hatályba lépett jogszabályok szerint megszerzett bizonyítvány „értékére”, elismertségére vonatkozóan a jogszabályok nem tesznek különbséget.

A honlapon szereplő heti óraterv minta egy javaslatként, munkaanyagként szolgál, amely a szakképző intézmény oktatási programjának elkészítéséhez, a tantárgy felosztáshoz, valamint az órarendek helyi szintű létrehozásához nyújt segítséget. A heti óraterv minta itt érhető el.

A heti óraterv minta – ahogy megjelölése is tükrözi – egy javaslatként, mintaként szolgál az oktatási program és a tantárgyfelosztás összeállításához. Az abban foglaltaktól a szakképző intézmény a vonatkozó jogszabályi keretek között eltérhet. A minta lényege, hogy annak segítségével az intézmények helyi sajátosságaik figyelembevételével (úgymint a tanulók részt vesznek-e duális képzésben, vagy a szakmai óraszámuk mekkora részét töltik a duális partnereknél, tömbösített óratervet vagy heti felosztást igényelnek a partnerek vagy az iskola), saját, akár egymástól eltérő óraterveket tudnak létrehozni a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 73. § (2) bekezdése kimondja, hogy a szakképző intézmény a közismereti kerettanterv alkalmazása során az ágazati alapvizsga követelményeire tekintettel a közismereti tantárgyak témaköreit, tartalmát és óraszámait – az Nkt. 6. mellékletében meghatározott heti időkeret és a tananyagtartalom megtartásával – évfolyamok között átcsoportosíthatja.

A heti óraterv minta a közismereti kerettanterv helyi vállalati és szakmai sajátosságok szerint átcsoportosítható, kiegészíthető tantárgyait, valamint a szakmai oktatás programtantervek által meghatározható óraszámait összesítve tartalmazza. Az óraterv nem tartalmazza az összes felosztható óraszámot. A tanulók leterheltségét csökkentve heti egy órával (mely szükség esetén visszaállítható), valamint a szabad órakeret megnövelésével biztosítja a szakképző intézmények számára a lehetőségét arra, hogy a közismereti tantárgyak óraszámait át tudják csoportosítani az évfolyamok között lehetőleg az óraterv minta szerint javasolt minimum óraszámok betartásával.

A technikumban a szabadon felhasználható időkeretet elsősorban közismereti tartalommal javasolt kitölteni. Olyan esetben azonban, ha a programtantervben meghatározott szakmai óraszám a heti óraterv mintában szereplő időkeretet meghaladja, 13. évfolyamon a heti óraterv mintában szereplő szabad órasáv szakmai órára is felhasználható.

Az adott ágazathoz kapcsolódó közismereti tárgyak nem kerültek taxatív módon meghatározásra. A szakképző intézménynek saját szakmai programjában szükséges rögzítenie, hogy mi tartozik ebbe a körbe.

Az egyes szakmák képzési és kimeneti követelmény alapján készített programtanterve tartalmazza a tanulási területekhez rendelt szakmai tantárgyak és témakörök óraszámának évfolyamonkénti megoszlását, a tanulási területek részletes szakmai tartalmának leírását, továbbá a részszakmák ajánlott szakmai tartalmát.

A szakmai oktatás kötelező foglalkozásainak összesített száma kötelező érvényű, a programtanterv tartalma ezen túlmenően a 2021. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályi rendelkezések szerint ajánlásnak minősül. A szakképző intézmény szakmai programjának összeállítása során erre figyelemmel szükséges eljárni. 

Az ágazati alapoktatásban a tantárgyak átcsoportosítása nem javasolt.

A 2021. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a szakmai oktatás kötelező foglalkozásainak programtantervben rögzített összesített száma kötelező érvényű, a programtantervben foglaltak ezen túlmenően ajánlásnak minősülnek.

Az intézmény szabadon határozza meg, hogy a szabad órakeretet milyen tartalommal tölti ki. Ez kötődhet a közismereti és a szakmai oktatáshoz is, kitölthető valamely kerettantervben, programtantervben szereplő tantárggyal vagy a tanulók fejlesztését szolgáló bármilyen egyéb tartalommal. Technikumban a szabad órasávot elsődlegesen közismereti tartalommal javasolt kitölteni.

A szabadon felhasználható időkeretet a tanítási hetek számával felszorzott összes óraszám és a programtantervben szereplő összes óraszám különbsége adja ki.

Abban az esetben, ha a tanítási hetekre elosztott óraszám nem egész számot ad ki, az órák tömbösítése, vagy például az órarend „A” és „B” hét szerinti meghatározása javasolt.

A heti óraterv minta egy olyan javaslatként, munkaanyagként szolgál, amely a szakképző intézmény oktatási programjának elkészítéséhez, a tantárgyfelosztáshoz, valamint az órarendek helyi szintű létrehozásához nyújt segítséget. Az abban foglaltaktól a szakképző intézmény a jogszabályi keretek között eltérhet. A programtantervben meghatározott időkereten felül „fennmaradó” óraszám szabadon felosztható, illetve amennyiben az intézmény úgy dönt, a tanulók leterheltségének csökkentésére is lehetőséget biztosít. 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti kerettantervek az Oktatási Hivatal honlapján itt érhetők el. A technikumban a gimnáziumi kerettanterveket, a szakképző iskolában a szakképző iskolai közismereti kerettantervet kell alkalmazni.

Az Szkr 13. § (3)-(4) bekezdése alapján a programtantervnek biztosítania kell, hogy:

a) a szakképző iskolában a kötelező foglalkozások megtartásához a kilencedik-tizenegyedik évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a közismereti kerettantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre és

b) a technikumban a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező foglalkozások megtartásához együttesen rendelkezésre álló időkeret legalább hatvan százaléka a közismereti kerettantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

A programtanterv kidolgozása során biztosítani kell, hogy a programtanterv tartalmazzon a szakképző intézmény által a helyi gazdasági környezet egyedi elvárásaihoz igazodó szakmai célokra szabadon felhasználható időkeretet.

Az Szkr. fenti rendelkezésein túl a NAT, az érettségi vizsgaszabályzat és egyéb jogszabályok is befolyásolták a szakmai óraszámok kialakítását. 

Valamennyi szakmai óraszám kihelyezhető a duális partnerhez. A PTT-ben meghatározásra került, hogy az egyes oktatási egységeknek hány százalékát javasolt gyakorlati helyen lebonyolítani.

A 2021. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a szakmai oktatás kötelező foglalkozásainak összesített számán kívül a programtanterv tartalma ajánlásnak minősül.

A Programtantervben az egyes tantárgyaknál történik annak meghatározása, hogy a tantárgy teljes tartalmát tekintve az órakeretnek minimálisan hány százalékát javasolt gyakorlati körülmények között (tanműhelyben, termelőüzemben stb.) oktatni. Ez az adott tantárgy egészének gyakorlatigényességét mutatja, és minél magasabb ez az arány, annál inkább ösztönöz az elméleti tudáselemek gyakorlatba ágyazottan történő oktatására. 

Az elmélet és a gyakorlat a Programtantervben nem kerül élesen elválasztásra. A cél az, hogy lehetőség legyen a gyakorlat során is elméletet oktatni, hatékonyabbá téve ezzel az oktatást.

Igen. A rövidített idejű szakmai oktatás óraszámait és azok megoszlását a szakképző intézmény képzési és kimeneti követelményekben foglaltak figyelembevételével elkészített képzési programjában kell meghatározni.

A többcélú köznevelési intézmény szakképzési alapfeladatát a szakképzési jogszabályokban meghatározott alapdokumentumok alapján látja el. Vagyis az ágazati alapoktatásra vonatkozó oktatási programot és a szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programot a többcélú köznevelési intézménynek is el kell készítenie. Tekintettel azonban arra, hogy a nevelési program az egész intézményre, illetve a középfokú oktatás teljes szakaszára kiterjed, ennek duplikálása nem szükséges.

A projektfeladat keretében a szakmával összefüggő, de a projekttől eltérő kérdés is elhangozhat.

Előre tervezett módon kiadhatjuk a tanulónak, hogy mely tantárgy keretében mely elemeit osztályozzuk a projektnek, továbbá érdemes azt is előre meghatározni, hogy a végső jegy mely tárgyhoz/tárgyakhoz fog számítani. Így pl. a végső projekt bemutatására akár magyar nyelvből, vizuális kommunikációból is adhatunk érdemjegyet.

A projektoktatási módszert a programtanterv ajánlásainak megfelelően lehetősége van az iskolának a szakmai programjába beépíteni.

Az ágazati alapvizsga az ágazati alapoktatás során oktatott tananyagra épül. 

Az ágazati alapvizsga írásbeli és gyakorlati vizsgatevékenységből áll. A Képzési és Kimeneti Követelmények részletesen tartalmazzák a vizsgatevékenységek leírását, a feladatok típusait. 

Az ágazati alapoktatásnak biztosítania kell, hogy a tanulók az ágazatba tartozó bármely szakma irányába tovább tudjanak lépni, ennek érdekében az ágazatai alapvizsgán is mindenkinek azonos követelményekről kell számot adnia.

 „Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.” (Szkt. 91.§ (2))

Ahol a programtanterv projektfeladatot határoz meg, ott az intézménynek javasolt beépíteni a szakmai programba is. Mivel a projektmódszer alkalmazása megkönnyíti az ismeretek átadását az iskolának további lehetősége van – ha nem is a PTT határoz meg – az ismeretek projektfeladat keretei között történő átadására.

Az adott ágazat programtantervében kell megnézni szerepel-e projektfeladat, ahhoz mérten kell projektfeladatban gondolkodni. 

Jelenleg nincs rá lehetőség.

Ágazati alapvizsga két vizsgarészből állhat: írásbeli – vannak szakmák, ahol nincs – és gyakorlati vizsgarész, ahol a vizsgázó egy egyszerű szakmaspecifikus terméket, produktumot készít, az elvégzett munkát szóban bemutatja, kérdésekre válaszol vagy interaktív gyakorlati feladatokkal történő tanulási eredménymérés is történhet.

Szakmai vizsga részei: központi interaktív vizsga, amely szakmaspecifikus feladatsor számítógéppel történő kitöltését jelenti, illetve a projektfeladat, melynek részét képezi a portfólió bemutatása, illetve egy szakmaspecifikus termék, vizsgaremek tervezése, kivitelezése, bemutatása vagy egy helyzetgyakorlat során egy munkafolyamatot végrehajtása.

A szakképzésről szóló törvény értelmében az egészségügyi alkalmasság annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre. A pályaalkalmassági követelmény fogalmát a törvény úgy határozza meg, mint a szakképzésbe történő bekapcsolódás azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a szakmai vizsgára és a szakma végzésére. Azt, hogy a szakképzés megkezdéséhez szükséges-e egészségügyi vagy pályaalkalmassági követelmény teljesítése, a képzési és kimeneti követelmény írja elő.

Igen. Sőt, nagy szükség van a vállalati szakemberek oktatásba való bevonására. Éppen ezért az óraadók óradíjának jelentős mértékű emelésére is sor kerül.

Pedagógus igazolványra és utazási kedvezményre továbbra is jogosultak a szakképzésben oktatók is. A 2020. július 1-jével a munka törvénykönyve hatálya alá került oktatók tekintetében megmarad a jogosultság a jubileumi jutalomra az eddigi közalkalmazotti jogviszonyával való egybeszámítás mellett. Mivel a jubileumi jutalom alapja esetükben az emelt bérük lesz, még magasabb összegben is lesznek arra jogosultak. Míg az illetményen felül adható egyéb juttatások mértékét a közalkalmazotti törvény kötött rendszerben, meghatározott mértékig teszi csak lehetővé, a munka törvénykönyve a munkáltatónak nagyobb mozgásteret ad.

A szakképzés sajátosságaira tekintettel az oktatókat megillető pótszabadság mértéke 20 nap, vagyis továbbra is megmarad a hosszabb időtartamú nyári szabadság lehetősége. Emellett alkalmazandó a munka törvénykönyve szerinti, életkor alapján járó pótszabadságra vonatkozó rendelkezés is, így pl. egy 45 éves oktatónak 20 nap alapszabadság és 20+10 nap pótszabadság, azaz összesen 50 nap szabadság jár.

Igen, az oktató munkaviszonya időtartamába a végkielégítés tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is.

Nem veszíti el. A pedagógus minősítési rendszerben megszerzett fokozatot azonban a szakképző intézményben a jövőben nem veszik automatikusan figyelembe a bérezés szempontjából, ugyanakkor az oktató megállapított új bére nem lehet kevesebb az átállást megelőzően kapott átlagbérénél. Ha egy pedagógus a későbbiekben a köznevelési törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben vállal munkát pedagógus munkakörben, a megszerzett fokozata szerint sorolják be.

Igen, a pedagógus előmeneteli rendszer szerinti minősítéshez figyelembe veendő szolgálati időbe a szakképző intézményben eltöltött idő is beszámít.

Igen, a pedagógus munkakör betöltésére jogosító végzettséggel rendelkező oktatónak, ha úgy dönt, lehetősége lesz arra, hogy szabadideje terhére részt vegyen a pedagógus minősítési eljárásban (és így amennyiben később köznevelési intézményben helyezkedik el, ott a megszerzett fokozat szerint kerüljön besorolásra). Többcélú szakképző intézményben lehet arra példa, hogy a köznevelési feladatra pedagógus-munkakört hoznak létre, ebben az esetben az ilyen munkakörben dolgozó kolléga a pedagógus-életpálya minősítési és bérezési rendszere szerint látja el feladatát.

Az oktatói munkabér összegét úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a hasonló munkakört betöltők által elérhető havi jövedelemhez és az alkalmazottnak a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonya időtartamához, és figyelemmel legyen az oktató által végzett munka minőségére. Egy a szakképzés sajátosságaira épülő, a munkakör és a munkakört betöltő teljesítményének értékeléséből álló minősítési rendszer bevezetésén alapuló, teljesítményalapú, motiváló bérezési rendszer kerül tehát kialakításra, amelyben a béreket az oktatóval történő megállapodás alapján, de előre meghatározott szempontokat figyelembe véve állapítják meg.

Igen.

A szakképzésben dolgozó oktatók teljesítményértékeléséhez az Európai Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (EQAVET) és Hay-rendszer alapulvételével készült módszertani útmutató ide kattintva érhető el honlapunkon. A minőségirányítás rendszerének részletes, teljes körű kialakítása – a jogszabály és a miniszter által meghatározott fő szempontok mentén – az intézmények feladata lesz. 

Annak érdekében, hogy a szakképzésben a legfelkészültebb oktatók a legújabb ismereteket oktassák, az oktató négyévenként legalább hatvan óra kötelező továbbképzésben vesznek részt. A szakirányú oktatásban oktatott tantárgy oktatójának továbbképzését elsősorban vállalati környezetben vagy képzőközpontban kell teljesíteni.

A továbbképzési kötelezettség nemteljesítése az oktató foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának megszüntetését eredményezheti.

Főszabály szerint az oktató – a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján – a tanítási évre vetített munkaidőkerete 80%-át (kötött munkaidő) az igazgató által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, amelybe beszámítanak a kötött munkaidő 70%-ában elrendelhető kötelező foglalkozások. A munkaidő fennmaradó részében az oktató munkaideje beosztását vagy felhasználását önmaga határozza meg. Ebből következően a munkaidő-keretben fog meghatározásra kerülni az oktató által teljesítendő munkaidő, amely az általános napi munkaidő (teljes napi munkaidő: napi nyolc óra) és az általános munkarend (heti öt nap) alapul vételével kerül majd megállapításra az egyes szakképző intézmények szervezeti és működési szabályzatában. Mindez azt jelenti, hogy a 40 órás munkahét 80%-ával rendelkezik az igazgató (32 óra/hét), amelynek része a legfeljebb 70%-ban elrendelhető kötelező foglalkozások lekötött időtartama (22 óra/hét). A munkaidőkeretre (tanítási év) vonatkozó általános szabályok szerint egy tanítási év alatt kell teljesíteni az oktatóknak a munkaidőkeret szerint megállapított munkaidőt, azaz nem minden tanítási héten kell meglennie egyenletesen a 22 órának, hanem a tanítási év alatt összesen. Amennyiben az adott oktatónál a tantárgyfelosztás és az egyéb feladatai alapján egyértelműen látszik, hogy átlagosan tartósan több órája van, mint heti 22, akár havonta is kifizetésre kerülhet részére bérpótlék (túlóra) – vagy annak egy része – azzal, hogy félévente vagy évente a tényleges teljesítés alapján el kell vele számolni, és ha szükséges, a még ki nem fizetett többletet ki kell fizetni az Mt. elszámolásra vonatkozó szabályai alapján.

A kiindulási alap a 40 órás munkahét – ennek 80%-ával rendelkezik az igazgató (32 óra/hét) – ennek 70%-a foglalkozásokkal lekötött (22 óra/hét). Ezt kell évente legalább egyszer (célszerűen a tanév végén) az előző kérdésre adott válaszban foglaltak szerint elszámolni.

Ez esetben nem a munka törvénykönyve szerinti klasszikus munkaidőkeretről beszélünk, hanem az egyes feladatelemek heti 40 órán belüli eloszlásának egyenetlenségéből adódó számítási mód alapjáról. Ezért ebben az esetben nem szükséges a kollektív szerződés, mivel a heti munkaidő összességében nem több, mint 40 óra.

A pótlékok egy része – amelyek tartósan járnak (pl. a gyógypedagógiai pótlék) – beépült az alapbérbe. Az időszakosan járó pótlékok (pl. osztályfőnöki pótlék) tekintetében a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény úgy fogalmaz, hogy a szakképző intézmény alkalmazottja az általa időszakosan vagy nem rendszeresen ellátott feladatra tekintettel a többletfeladat ellátásának időtartamára havonként járó többletjuttatásra jogosult. Ennek mértéke ugyan tételesen nem került jogszabályban rögzítésre, azonban a munkáltató (szakképző intézmény) ezáltal a korábbiaknál nagyobb rugalmassággal értékelheti, valamint ösztönözheti kedvezőbb anyagi megbecsüléssel is az érintett oktatói körnek a kapcsolódó többletmunkáját, amennyiben azt sikeresen, emberséggel és elhivatottsággal végzik. Mindennek alapján összességében az új szabályozási rendszer a korábbiaknál több lehetőséget teremt azon alkalmazottak (oktatók) munkájának megbecsülésére, akik többet vállalnak.

A munkavégzéssel összefüggésben nyújtott egyéb juttatásokra vonatkozóan – a korábbi időszakhoz hasonlóan - a mindenkori vonatkozó hatályos jogszabályok (így pl. az utazási költségtérítést illetően a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet) lesznek irányadóak.

A szakképző intézmény alkalmazottai számára a feltett kérdésben hivatkozott kedvezmény a jogállásváltozás eredményeképpen nem tételes jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint, hanem a korábbi szabályozáshoz képest lényegesen rugalmasabb módon lesz elérhető. Azaz a hivatkozott munkaidő-kedvezmény igénybevételére és az igénybevétel esetén járó bér mértékére vonatkozóan a munkáltató (szakképző intézmény) és a munkavállaló (a szakképző intézmény alkalmazottja) egyedileg, szabadon állapodhat meg. Ezáltal nagyobb lehetőség kínálkozik a munkavállaló egyéni élethelyzetéhez, körülményeihez leginkább alkalmazkodó foglalkoztatási feltételek és körülmények kialakítására.

A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott támogatásra az együttműködési (fenntartói) megállapodással rendelkező fenntartó jogosult. A költségvetési támogatás alapját, mértékét, igénybevételének módját a mindenkor hatályos költségvetési törvény szabályozza.

Az együttműködési megállapodásban meg kell határozni azt a keretszámot, ami után a központi költségvetés támogatást biztosít. Együttműködési megállapodás

a) az állammal a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti átfogó megállapodást kötött jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséggel – az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével –,

b) a nemzetiségi önkormányzattal – a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter egyetértésével – és

c) társadalmi támogatottsága vagy kiemelkedő jelentőségű közfeladatellátása alapján más fenntartóval

köthető.

Az együttműködési (fenntartói) megállapodással rendelkező fenntartó az együttműködési (fenntartói) megállapodásban meghatározott keretszám erejéig a költségvetési törvényben foglaltak szerint igénybe veheti az állami támogatást az általa fenntartott szakképző intézménnyel akár tanulói, akár felnőttképzési jogviszonyban álló, ingyenes szakmai oktatásban részt vevő tanulóra, képzésben részt vevő személyre figyelemmel. A költségvetési törvény és a szakképzési jogszabályok e tekintetben való fogalmi összehangolása jelenleg folyamatban van. A költségvetési támogatás számításának módját a költségvetési törvény határozza meg. 

Tekintettel arra, hogy a támogatás igénylése és elszámolása nem az egyes tanulók után, hanem tanulólétszám alapján történik, a párhuzamosan két szakmai oktatásban részt vevő tanuló e tekintetben kétszer vehető figyelembe. Mindez akkor lehetséges, ha a párhuzamos tanulás valóban életszerű, a gyakorlatban megvalósítható.

A költségvetési támogatásra az együttműködési (fenntartói) megállapodásban foglaltak szerint jogosult a nem állami fenntartó. A hatályos jogszabályok szerint a költségvetési támogatás a szakmai képzésben részt vevők után nem vehető igénybe, ennek megfelelően a hatályos együttműködési (fenntartói) megállapodások is csak a nem állami fenntartású szakképző intézményben szervezett, Szakmajegyzék szerinti szakmára felkészítő szakmai oktatásra terjednek ki.

Az alapító okiratban nem kell szerepeltetni az ágazatok, szakmák felsorolását.

Az együttműködési megállapodást a szakképzésért felelős miniszter írja alá. A megállapodás megkötésére, a hatályos fenntartói megállapodás szükség szerinti módosítására vonatkozó kezdeményezés a KIM Szakképzésért Felelős Helyettes Államtitkárságánál tehető meg.

Az együttműködési megállapodás időtartama és a módosítására vonatkozó rendelkezések tekintetében a megállapodásban foglaltak irányadók.

A 2020. január 1-jén hatályos szakképzési megállapodások 2021. augusztus 31-én hatályukat vesztik.

A 2021. szeptember 1-jén hatályos fenntartói megállapodás 2024. augusztus 31-én hatályát veszti.

Az együttműködési megállapodások és a fenntartói megállapodások rendszerének, funkcióinak összevonásával elérni kívánt cél az állami szakképzési feladatellátás egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele.

Ilyen esetben a KIM Szakképzésért Felelős Helyettes Államtitkárság együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezheti a fenntartó.

2021. szeptember 1. napját követően a nem állami fenntartásban működő szakképző intézmény az Szkt. 19. § (4) bekezdése alapján akkor szervezhet előkészítő évfolyamot, ha a fenntartója rendelkezik az Szkt. 109. § (3) bekezdés szerint megkötött együttműködési megállapodással. Azon fenntartók esetében, akik rendelkeznek hatályos együttműködési megállapodással, az új szabályozásnak megfelelő tartalmi kiegészítést az együttműködési megállapodás módosításában kell rögzíteni. Hatályos fenntartói megállapodással rendelkező fenntartónak együttműködési megállapodás megkötését szükséges kezdeményeznie az előkészítő évfolyam szervezéséhez. Az együttműködési megállapodásban való megjelenés, mint feltétel minden olyan a szakmai oktatást előkészítő évfolyamra vonatkozik, amely 2021. szeptember 1-jével vagy ezt követően indul.

Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. szakmai, tájékoztatási és információs központként vesz részt a digitalizált szakképzési rendszer kialakításában. Tevékenységével támogatja a szakképzéssel, pályaorientációval kapcsolatos fejlesztések tervezését és megvalósítását, a képzési és vizsgáztatási követelmények megújítását, továbbá modern szaktudás megszerzését. Kiemelt szerepet vállal a felnőttképzés és szakképzés megújításában online felületek biztosításával (EDIR, OTR, SkillsCom, Digitális SzakmaAjánló). További részletek itt találhatóak.

Központi elérhetőség:

Központi e-mail cím: iroda@ikk.hu 
Központi telefonszám: +36 30 014 4404

Ügyfélszolgálat elérhetősége:

Kállai Irén 
ügyfélszolgálati irodavezető
E-mail cím: ugyfelszolgalat@ikk.hu
Telefonszám: +36 30 344 1950