Ágazatválasztó – 12. rész: Turizmus–vendéglátás ágazat

A turizmus–vendéglátás ágazat egyszerre épít a hagyományos vendégszeretetre és a modern technológiákra. Az ágazatban dolgozók munkája hatással van a gazdaságra, a kultúrára és az országról alkotott képre is. A pályaválasztás előtt álló fiatalok számára ez az ágazat lehetőséget kínál a kreativitás kibontakoztatására, a nyelvtudás hasznosítására és akár nemzetközi karrierre. Dr. Szénásy Andrea segít bepillantani abba, hogyan lehet egyszerre szolgáltatni, élményt nyújtani és értéket teremteni ebben a sokszínű világban.

1. A turizmus–vendéglátás ágazat sokszor a gazdaság „érzékeny hőmérője”, hiszen gyorsan reagál a társadalmi és gazdasági változásokra. Ön szerint milyen trendek és kihívások határozzák meg most és a közeljövőben a szektor fejlődését?

A turizmus fejlődését napjainkban több globális trend határozza meg. A digitalizáció és az online foglalási rendszerek elterjedése alapvetően átalakította az utazási szokásokat, hiszen a turisták egyre inkább saját maguk szervezik meg utazásaikat. Fontos szerepet kap az élményalapú turizmus is, ahol a látogatók személyre szabott, autentikus élményeket keresnek.

2025-ben még egy repülés alkalmával is olyan új technológiákat alkalmaznak, mint az AI, az 5G és a VR, hogy a légi utazás egyre személyre szabottabbá és magával ragadóbbá váljon.

Ugyanakkor kihívást jelent a szektor számára a gazdasági bizonytalanság, a munkaerőhiány és a klímaváltozás hatása. A közeljövőben várhatóan a fenntarthatóság és a zöld megoldások előtérbe kerülése fogja meghatározni az ágazat fejlődését.

2. A vendéglátásban és turizmusban a szakmai tudás mellett a személyes hozzáállás is kulcsszerepet játszik. Hogyan lehet a diákokban tudatosítani, hogy az ügyfélélmény, a vendégkapcsolat minősége legalább olyan fontos, mint a szakmai ismeretek?

A diákoknak meg kell érteniük, hogy a vendégélmény közvetlenül befolyásolja egy vállalkozás sikerét. Hiába rendelkezik valaki kiváló szakmai ismeretekkel, ha nem tud mosolyogva, figyelmesen és segítőkészen kommunikálni a vendégekkel. A képzések során érdemes gyakorlati példákat, szituációs gyakorlatokat és szerepjátékokat alkalmazni, amelyek rávilágítanak a jó hozzáállás jelentőségére. Fontos, hogy a diákok saját élményeikből is le tudják vonni a tanulságot: hogyan érezték magukat vendégként egy pozitív vagy negatív kiszolgálás során. A tudatosítás akkor a legeredményesebb, ha a diákok belátják, hogy az ügyfél-elégedettség az egész ágazat alapja.

3. Az idegen nyelvek ismerete ma alapkövetelménynek tűnik. Milyen további készségeket – például interkulturális kompetenciát, digitális tudatosságot – érdemes fejleszteni a sikeres karrier érdekében?

A turizmusban dolgozóknak ma már nem elég egy-két idegen nyelvet beszélniük, hanem szélesebb készségtárra van szükségük. Az interkulturális kompetencia elengedhetetlen, hiszen a vendégek különböző kulturális háttérrel érkeznek, és tiszteletben kell tartani szokásaikat, elvárásaikat. A digitális tudatosság szintén kulcsfontosságú, mivel az online kommunikáció, a közösségi média és a digitális marketing mindennapi részévé vált a szektornak. Emellett a problémamegoldó készség, a csapatmunka és a rugalmas gondolkodás is hozzájárul a sikerhez. Ezek a kompetenciák teszik lehetővé, hogy a szakemberek alkalmazkodni tudjanak a gyorsan változó környezethez.

4. A technológia ma már elválaszthatatlan része az ágazatnak, a mesterséges intelligenciától a dinamikus árképzésig. Hogyan tudnak a képzésekben lépést tartani ezekkel a változásokkal, és hogyan lehet a diákokat nyitottá tenni az innovációra?

A képzéseknek folyamatosan igazodniuk kell a technológiai fejlődéshez, hiszen a szektorban megjelenő új eszközöket a jövő szakembereinek ismerniük kell. Ezért fontos, hogy a tananyagokba beépüljenek a legfrissebb digitális megoldások, például az online foglalási rendszerek, a chatbotok vagy az intelligens ügyfélszolgálatok használata. A diákokat gyakorlati projektek és valós helyzeteken alapuló feladatok segítségével lehet motiválni, hogy nyitottak legyenek az újdonságokra. Ha látják, hogy az innováció megkönnyíti a munkát és javítja a vendégélményt, szívesebben alkalmazzák az új technológiákat. A kulcs az, hogy a fejlődést lehetőségként, ne pedig fenyegetésként érzékeljék.

5. A turizmus-vendéglátás sokszor szezonális terület, ahol kiemelt szerepe van a rugalmasságnak. Hogyan lehet a fiatalokat felkészíteni arra, hogy kezelni tudják a változó munkaterhelést és a gyorsan változó környezetet?

A fiatalokat először is meg kell ismertetni az ágazat sajátosságaival, köztük a szezonális ingadozásokkal. Fontos, hogy elfogadják: lesznek időszakok, amikor nagy a terhelés, és lesznek nyugodtabb periódusok. A képzés során érdemes hangsúlyozni a stresszkezelési technikák, a csapatmunka és a hatékony időgazdálkodás fontosságát. A rugalmasság fejlesztésében segíthetnek a gyakorlati munkák, például a nyári gyakorlatok, ahol valós körülmények között tapasztalhatják meg a változó munkaterhelést. Így a fiatalok felkészültebben lépnek be a munka világába.

6. A fenntartható turizmus egyre inkább elvárás a piacon. Hogyan lehet a fiatalokat arra ösztönözni, hogy ne csak kiszolgálói, hanem alakítói legyenek ennek a szemléletnek, és felelős döntéseket hozzanak a jövőben?

A fenntartható turizmus szemléletét már a képzés elején érdemes tudatosítani a diákokban. Fontos, hogy megértsék: a környezettudatos döntések nemcsak a bolygót védik, hanem hosszú távon a turizmus fenntarthatóságát is biztosítják. A tanórákon és gyakorlatokon konkrét példákkal lehet megmutatni, hogyan csökkenthető az ökológiai lábnyom, például helyi termékek használatával vagy energiatakarékos megoldásokkal. A diákokat bevonhatjuk projektfeladatokba, ahol saját ötleteket dolgoznak ki a fenntarthatóság területén, így aktív alakítói lesznek a szemléletnek. Ha megtapasztalják, hogy döntéseikkel valódi értéket teremthetnek, felelősebben fognak cselekedni a jövőben.

Forrás: IKK

Képillusztráció: Shutterstock