György László azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy a programban részt vevő hetedik osztályos diákokkal és egyetemista mentoraikkal beszélgetett a helyi általános iskolában. Kiemelte: a programot azért indították útjára, hogy a munka- és továbbtanulási lehetőségektől távoli településeken élő fiataloknak tizennégy éves korukban ne jelentsen nehézséget az iskolaváltás, az azzal járó rendszeres utazás és a beilleszkedés. Hozzátette: a tapasztalatok szerint leginkább ezek felelősek a középiskolai lemorzsolódásért. Közölte: a mostani tanévben Borsod, Szabolcs, Hajdú-Bihar és Baranya megyében harmincöt településen működik a program, amelynek keretében mintegy 200 egyetemista mentorál 800 általános iskolás diákot. Ismertetése szerint a kezdeményezéssel a kistelepülésen élő fiatalokat támogatják tanulmányaik sikeres elvégzésében, látókörük szélesesítésében, a tudatos iskolaválasztásban. A diákok mellé szegődő egyetemista mentorok feladata, hogy megmutassák a diákoknak a településen túli világ lehetőségeit, például a szakképző intézményeket, a középiskolákat, a különféle munkahelyeket, hogy lássák, hányféle foglalkozásból és mennyi jövőből választhatnak. Az államtitkár úgy vélekedett, már most is érzékelhető hatása van a programnak, hiszen a gyerekeknek mentoraik segítségével olyan élményekben van részük, amelyekben korábban nem volt, és az elmúlt hetekben olyan helyekre jutottak el, ahová kevesebb esélyük lenne.&nbsp;"Jó érzéssel hallgattam a mentorok beszámolóit és a diákok visszajelzéseit, akik az eddigi programokat kiválóra értékelték. Jártak egyetemi kollégiumban, konditeremben, középiskolában, high-tech gyárban, részt vettek vadászrepülő-pilóta szimuláción és még sorolhatnám" - fogalmazott az államtitkár. A véméndi látogatás során a gyerekek karácsonyi ajándékul a Pál utcai fiúk egy-egy példányát kaptát, a kötetbe az ITM dolgozói írtak személyes üzeneteket az olvasás élményéről. Volt, aki megosztotta, hogy Budapestre költözésekor első dolga volt megnézni a grundot, más a barátság fontosságára hívta fel a figyelmet, illetve a gyermekkori álmok megvalósítására buzdította az olvasókat, de olyan is akadt, aki javasolta a diákoknak, hogy kérjék meg mentoraikat, látogassák meg együtt a könyv helyszíneit, például a Füvészkertet.Forrás: MTIKép: Shutterstock

Már érzékelhető szemléletformáló hatása van a kistelepülésen élő általános iskolásokat tanulmányaik folytatásában és a munkaerőpiacon való tájékozódásban támogató "Tanítsunk Magyarországért" programnak - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára pénteken a Baranya megyei Véménden.

ITM-államtitkár: a Tanítsunk Magyarországért program hatása már érzékelhető

Nemcsak az iskoláskorúakat várják a dobbantóprogramba és a műhelyiskolákba, hanem azokat a felnőtteket is, akik szakma nélkül próbálnak boldogulni a munkaerőpiacon – hívta fel lapunk figyelmét az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az idei tanévben indult új képzéstípusok egyéni tanulási utakat kínálnak azoknak, akik valamiért „kilógnak a rendszerből”, illetve akiknek általános iskolai végzettségük sincs.Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a szakképzésbe belépő tanulóknál bemeneti kompetenciaméréseket folytatnak az iskolák, amelyet – szükség szerint – egyéni fejlesztések követnek.Ennek köszönhetően három év alatt negyven százalékkal esett vissza a szakképzésben a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya, egyes térségekben azonban még mindig nagy kihívást jelent a korai iskolaelhagyás.Az innovációs tárcától kapott adatok szerint az Európai Unióban átlagosan a tanulók 10,6 százaléka fejezi be idő előtt a tanulmányait, Magyarországon ennél még mindig valamivel magasabb, 12,5 százalékos az oktatási rendszerből végzettség nélkül kiesők hányada.Területileg jelentős eltérések figyelhetők meg: míg Közép-Magyarországon mindössze a diákok 6,9 százaléka morzsolódik le, addig az északi és keleti megyékben ugyanez az arány rendre 17-18 százalék fölé kúszik.A bukdácsoló, leszakadó tanulók előtt szeptembertől új lehetőségek nyíltak a felzárkózásra a dobbantóprogram, a műhelyiskola és az orientációs osztály bevezetésével.Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára lapunknak kiemelte: ezeket a programokat ma még az általános iskolák is kevéssé ismerik, pedig fontos lenne, hogy a veszélyeztetett diákjaikat az újfajta karrierutak felé is tudják orientálni.– Ilyen még nem volt a magyar oktatási rendszerben az eseti projekteken kívül. Nem szakmákat tanítunk, hanem egyénre szabott fejlesztési programokat állítunk össze, amely a gyerekek képességeinek folyamatos mérésén, monitorozásán alapul. Mindez más típusú tanári munkát feltételez, hiszen bár a képzések iskolai közegben zajlanak, nincsenek a szó szoros értelmében vett tantárgyak. Helyette egyéni mentorálás, csapatmunka, sok-sok gyakorlat jellemző – magyarázta Pölöskei Gáborné, kiemelve: az új képzési programokat nemcsak tanulói jogviszonyban, iskoláskorúak érhetik el, hanem felnőttek is. Tanulói jogviszonyban ráadásul ösztöndíjat is kaphatnak a fiatalok.Mint kiderült, a dobbantóprogram a nyolcadik osztályt be nem fejezett, de már 16 éven felüli érdeklődőknek szól. Fontos, hogy nem az általános iskolai tananyagot pótolják, hanem szabadabban, teljes mértékben személyre szabottan fejlesztik ki azokat a kompetenciákat, amelyek a továbblépéshez szükségesek.A képzés alapfokú végzettséget biztosít. A diákok egy évet is eltölthetnek a programban, de ha jól teljesítenek, akár néhány hónap alatt is továbbléphetnek a műhelyiskolába, ahol részszakmát szerezhetnek. Bár utóbbi nem ér fel egy teljes alapszakmával, de egy bizonyos munkakör betöltésére azért alkalmassá tesz, és államilag elismert végzettségnek számít. Amennyiben a teljes szakmát szeretné elsajátítani, a szakképző iskolában akár folytathatja is a tanulmányait, ahol beszámítják a részszakmaismereteit. A helyettes államtitkár rámutatott: a műhelyiskola nem is igazán iskola, inkább mesterinas viszonyon alapuló közös munka, amelynek során kifejezetten a foglalkoztatók által elvárt készségekre fókuszálnak.A harmadik lehetőség – folytatódik a tárca közlése – az orientációs évfolyam, amely a tervek szerint előbb-utóbb minden szakképzési centrumban elérhetővé válik. Ezekbe az osztályokba azokat a diákokat várják, akik megszerezték az általános iskolai bizonyítványukat, de nincs határozott elképzelésük arról, hogy hol folytassák, illetőleg valamelyik területen nehézségekkel küzdenek. A kulcsszó itt is az élményszerűség és a gyakorlatiasság. Nagyon minimális a közismeret, és nincs buktatás sem, hiszen a kudarcélmények elkerülése a legfőbb cél. A diákok az orientációs év során megismerkedhetnek az egyes ágazatok sajátosságaival, és a következő tanévben lényegében bármelyik iskolatípusban, akár gimnáziumban is folytathatják a tanulmányaikat.Ezt már két éve pilotolják, egyre több iskolát, így tanulót vonnak be. A tapasztalat az, hogy a gyerekek nagyon szeretik. Itt megismerkednek az anyagokkal, vállalatokkal, munkakörökkel. Volt olyan tanuló, aki asztalos szeretett volna lenni, és gépipari iskolát választott a végén. A lényeg, hogy rájöjjenek, mi az, amiben jók, mi érdekli őket, miben lehetnek sikeresek., A kutatások szerint ugyanis a lemorzsolódáshoz vezető nagyszámú igazolatlan hiányzások elsősorban a motiválatlanságból fakadnak. Ebben is segít ez az új előkészítő osztály.&nbsp;Hírforrás: Magyar NemzetKépillusztráció: Shutterstock

Dobbantó

Buktatás nélkül, személyre szabott mentorálással is képesítést szerezhetnek a diákok

mentor

Címke

Elmúlt 1 hónapban

ITM-államtitkár: a Tanítsunk Magyarországért program hatása már érzékelhető

Már a felnőttképzésben is elérhető az úgynevezett dobbantóprogram