Az április 10-én megjelent kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet idején az arra alkalmas vizsgaközpontok online módon is szervezhetnek nyelvvizsgát. Az elektronikus vizsga lehetősége az egészségügyi kockázatok növelése nélkül segíti elő, hogy a tanulók többletpontokhoz juthassanak a felvételi eljárásban.A számítógépes nyelvvizsgák lebonyolítására érvényes engedéllyel rendelkező vizsgaközpontok az országos veszélyhelyzet idejére akkreditációjuk online vizsgáztatással való kiegészítését kérelmezhetik az Oktatási Hivatalnál (OH) annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány idején is biztosított legyen a nyelvvizsgázás lehetősége.Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára a rendelkezéssel kapcsolatban hangsúlyozta: A legfontosabb, hogy a kialakult járványhelyzetben ne érje hátrány a továbbtanulni szándékozó tanulókat, akik otthonról, közvetlen kontaktus nélkül letehetik a nyelvvizsgát. Emlékeztetett, hogy a vonatkozó rendelet értelmében, akár az írásbeli, akár a szóbeli résznyelvvizsga teljesítése – amennyiben az ebben a tanévben történik – a pontszámításnál komplexnek számít, így az online vizsgázók az idei felsőoktatási felvételi eljárás során jogosulttá válnak a többletpontra.A nyelvvizsgaközpontok elektronikus úton nyújthatják be az akkreditációs kérelmet, amelyet az OH soron kívül, legfeljebb 8 napos eljárás során elbírál. A központnak az akkreditációs szabályozáson túl biztosítania kell az elektronikus nyelvvizsgák szabályszerű lebonyolításához, a vizsgázók biztonságos beazonosításához szükséges technikai feltételeket is.A nyelvvizsgaközpontok az <a href="https://www.oktatas.hu/nyelvvizsga/nyelvvizsga_2020" target="_blank">OH honlapján</a> tájékozódhatnak a szabályozás részleteiről. A lehetőség első körben a legszélesebb kört kiszolgálva, várhatóan angol és német nyelvből lesz elérhető.Forrás: ITM KommunikációKép: Shutterstock&nbsp;

Kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet idején az arra alkalmas vizsgaközpontok online is szervezhetnek nyelvvizsgát

Online is szervezhető nyelvvizsga

Osztrák mintára jobb, rugalmasabb, gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, emelkedik az oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a tanulók. A kormány célja a magyar gazdaság teljesítményének megőrzése és a teljes foglalkoztatás elérése, ennek érdekében számos célzott intézkedés történt az elmúlt években. Most újabb, a szakképzést erősítő lépést teszünk.&nbsp;Az ágazati törvénymódosítások értelmében a következő tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. A technikum a minőségi szakmai oktatás helyszíne. Az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás. A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga – emelt szintű vizsgaként – beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. Az itt végzettek jelentős előnyt élveznek majd a felsőoktatási felvételik, a szakirányú továbbtanulás során.&nbsp;A szakképző iskola hároméves, itt képezzük a szakmák mestereit. Az ágazati ismereteket adó első év után történik a szakmaválasztás. Az ezt követő két évben duális képzés formájában, elsősorban vállalatoknál, vállalkozóknál lehet elsajátítani a szakmai ismereteket. A két rendszer egymásra épül majd, ezzel biztosítva az egész életen át tartó tanulás lehetőségét. A szakképző iskola és a technikum is ágazati alapoktatással indul, így ha egy diák meggondolja magát, és váltani szeretne a két iskolatípus között, az összehangolt ágazati tartalomnak köszönhetően az alapok megszerzése után ezt szabadon megteheti. Az alapozó képzés egy gyakorlatorientált ágazati alapvizsgával zárul, és a következő évben kezdődik a szakirányú oktatás. Például a turizmus-vendéglátás ágazat esetében a cukrász, a fogadós-panziós, a pincér és a szakács alapszakmákat választó diákok együtt tanulják majd a vendéglátás alapjait, majd az alapvizsgát követően szakosodnak. Az&nbsp; iskolarendszeren belül megszerezhető alapszakmák rugalmasabb, rövidebb képzési idő alatt a felnőttek számára is elérhetőek lesznek. Két alapszakma megszerzése – akár felnőttkorban is – változatlanul ingyenes lesz.&nbsp;A törvényi szabályozás elfogadásával 2020 júliusától átlagosan 30 százalékkal emelkedik a szakképzésben oktatók bére. Az éves szinten 35 milliárd forint többletforrással teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer alakítható ki a szektorban dolgozó közel 32 ezer szakember számára. Emelkednek az óraadók bérei is, amelyek egy minősítési rendszer bevezetésével párhuzamosan, fokozatosan a piaci szintet is elérhetik. Az új ösztöndíjrendszer szerint a nappali képzésben tanulók általános ösztöndíjban részesülnek, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Évente kétezer tehetséges tanuló hátrányos helyzetére és jó tanulmányi eredményére tekintettel külön támogatásra is jogosult lesz az Apáczai ösztöndíj keretén belül.&nbsp;A megerősített szakképzési rendszer célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére, hozzájárulva ezzel a hosszabb távon is fenntartható gazdasági növekedéshez, a tovább javuló foglalkoztatáshoz.&nbsp;Forrás: ITM KommunikációKép: Shutterstock

A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében újabb előrelépés történt a szakképzés megerősítéséért: az Országgyűlés ma elfogadta azokat a kiegészítő jogszabály-módosításokat, amelyekkel teljeskörűen megteremtődnek ennek törvényi keretfeltételei.

Jobb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a szakképzésben tanulók

Ismertette, a hazai oktatási rendszer három pilléren nyugszik, miután a köznevelésből kivált a szakképzés, külön törvény szabályozza a köznevelést, a szakképzést és a felsőfokú oktatást.A középfokú szakképzés az iskolarendszerben belül két nagy egységre tagozódik, a szakoktatásra és a munkaerőpiaci szakmai képzésre. Az iskolai szakoktatás keretében 25 ágazatban tanítanak alapozó ismeretet, amire építeni lehet majd 174 alapszakma képzését - mondta a helyettes államtitkár.Pölöskei Gáborné hangsúlyozta, hogy 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be az új szakképzési rendszert, azaz az eddigi indított képzések kifutnak. Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. A Szakmajegyzékben feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. A Szakmajegyzék illeszkedik az európai uniós normákhoz.A végrehajtási rendeletben meghatározták, hogy március végéig megjelenik a szakképzés tartalmi követelménye, a projektvizsgán számon kérhető tudás, majd ezt követően kezdődik majd a tanárok felkészítése az új szakképzési rendszerre - mondta a helyettes államtitkár.Az új szakképzési rendszerben új szemléletű oktatást vezetnek be. A szakiskolákban az első évben ágazati alapozó ismeretet tanulnak a diákok, majd erre építve következik a kétéves szakmai képzés. Szeptemberben minden ágazatban elindul a technikusi képzés is, itt két évig ágazati alapozó ismereteket, három évig pedig szakmai tananyagot oktatnak. A két oktatási forma között előre meghatározott feltételek szerint biztosítják az átjárhatóságot, a technikus vizsga emelt szintű érettséginek számít - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.Pölöskei Gáborné felhívta a figyelmet arra, hogy az új szakképzési törvény bevezette a szakképző intézménnyel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló, óraadóként közreműködő oktató fogalmát. Az oktatói rendszerben 35 milliárd forint keret áll rendelkezésre az bértömeg és az óradíjak emelésére. A szakképző intézmények oktatóira vonatkozó új szabályozás szerint a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani a 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetmény számtani közepénél, az oktatói rendszer rugalmasságot biztosít a munkáltató és a munkavállaló megállapodására, oktatói minősítési rendszert vezetőnek be, és az ITM támogatja a közösségi közlekedésüket - részletezte a helyettes államtitkár.Kiemelte, hogy a szeptembertől általános szakképzési ösztöndíjat vezetnek be a szakképző iskolákban tanulóknak, amelynek mértéke a tanulmányi eredménytől is függ.Pölöskei Gáborné a felnőtt szakképzéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy rövidített képzési időt vezetnek be az iskolák, például beszámítják a már megszerzett tudást, erősítik az új oktatási formákat, például e-learning lehetőségét. A munkaerőpiaci felnőttképzésben elválik az oktatás és a vizsgáztatás. Példaként említette, hogy a munkaerőpiaci képzésen tanúsítványt állítanak ki, szakképesítést igazoló bizonyítványhoz akkreditált vizsgaközpontban kell vizsgázni.A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a szakképzéssel összefüggő információkat folyamatosan közzéteszik az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján, ahol mindenki tájékozódhat a lehetőségekről.Pölöskei Gáborné hangsúlyozta, kiemelt figyelmet fordítanak a kompetencia mérésre az általános iskolákban, hogy orientálni lehessen a pályaválasztást.Forrás: MTIKép: Shutterstock&nbsp;

Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete; a szakképzési rendszer átalakításának és fejlesztésének "fontos állomása" a 2020 szeptembertől érvényes változásokat tartalmazza - hangsúlyozta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára háttérbeszélgetésen

ITM: megjelent a szakképzési törvény végrehajtási rendelete

Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzésről, amely a 2011-ben elfogadott elődjét váltja fel.A törvény preambulumában célként jelölik meg a többi között egy olyan szakképzési rendszer kialakítását, amely a tudásalapú gyakorlati tanulásra, a digitális tudás fejlesztésére, a kreatív és széles látókörű gondolkodásra, továbbá a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességére oktat, a szakképzés és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítését alapozza meg, valamint valós piaci esélyt és biztos megélhetést biztosít.A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Az ötéves technikusképzéssel az előterjesztő célja az, hogy néhány éven belül kinevelhető legyen a ma például a jármű- és a vegyiparból hiányzó középvezetői kör. Fontos törekvés az is, hogy a technikusi képzésből - érettségi megszerzésével - egyenes út vezethessen a felsőoktatásba; a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel meg.A technikum mellett a hároméves szakképző iskola is alapozó képzéssel indul. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egy hete azt mondta, a szakképző iskolákban az egyéves ágazati alapozót kétéves szakmai képzés követi, a technikumokban pedig a kétéves ágazati alapozó végeztével az eddigi egy évről három évre bővül a szakmai képzés.A gyakorlati oktatás esetén szakképzési munkaviszony jön létre a tanuló és a duális képzőhely, vagyis a gyakorlatot szervező cég között. Erre a jogviszonyra a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel, így például a szerződés alanya munkavállalóként a 15. életévét betöltött tanuló is lehet.Tanulmányi eredményétől függően a nappali oktatásban résztvevő tanuló ösztöndíjra jogosult, emellett egyszeri pályakezdési juttatást is kaphat, ha befejezi a képzést és szakmát szerez. Pölöskei Gáborné közlése szerint a szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben. A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. A sikeres szakmai vizsgát követően a tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget kaphatnak.A jogszabály újdonsága az úgynevezett "dobbantóprogram", amely az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja.KDNP-s kezdeményezésre került a jogszabályba, hogy a tanuló törvényes képviselője - a gyermek gazdasági és társadalmi életben való önálló részvétele esélyeinek elősegítése érdekében - köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson. Ha a szülő ennek nem tesz eleget, szüneteltetik a gyermek után járó valamennyi juttatást.A törvény szerint szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státus helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat. Az ITM helyettes államtitkára a változásról azt mondta, a szakképzésben a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. Ennek indoka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben.Pölöskei Gáborné közölte, az összes oktatói bértömeg a szakképzésben 123,6 milliárd forintról 158,6 milliárd forintra nő, az oktatók munkáltatói döntés alapján korlát nélkül részesülhetnek egyéb juttatásokban, megmarad a jogosultságuk a jubileumi jutalomra, a pedagógusigazolványra.A változásokat a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben vezetik be.A jogszabály szakaszosan lép hatályba, legtöbb paragrafusa 2020. január l-jétől hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései azonban csak 2021. január l-jétől.Forrás: MTIKép: Shutterstock

Teljesen átalakul a szakképzés jövőre: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig "dobbantóprogram" segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.

Átalakul a szakképzés

A felnőttképzésben is enyhültek a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások, így lehetőség nyílik kontaktórák megtartására, és modulzáró, valamint szakmai vizsgák megszervezésére is.Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára a változással kapcsolatban elmondta: annak köszönhetően kerülhetett sor egyes szigorítások feloldására, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban is sikeresen védekezett a járvány ellen. „A felnőttképzésben a vizsgáztatás újraindításának a lehetősége is segítséget nyújthat abban, hogy hazánk gazdasága visszaerősödjön, és újra legalább olyan teljesítményre legyen képes, mint a járvány előtti évtizedben” – fejtette ki a miniszterhelyettes, hozzátéve, hogy az egészség és az élet védelme természetesen továbbra is elsődleges szempont, hiszen a vírus még mindig jelen van az országban.A felnőttképzés szabályainak módosulásáról szóló <a href="https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/234_2020_kormrendelet_a_70_2020_kormrendelet_modositasarolpdf-1590599465929.pdf" target="_blank">rendelet</a> ennek megfelelően kitér arra is, hogy a járványügyi szabályokat továbbra is be kell tartani, és ezért az órák esetében a képzés szervezője, a számonkérések alkalmával pedig a vizsgabizottság és a vizsgaszervező együttesen felel. A felnőttképzésben egyelőre nem vehetnek részt a 65. életévüket betöltött oktatók, de a képzés abban az esetben is megszervezhető és befejezhető távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé. Ha azonban a felsorolt szabályok vagy dokumentumok eleve lehetővé teszik egy képzés esetében a távoktatást, távolléti vagy digitális oktatást, akkor a modulzáró vizsga kizárólag akként szervezhető meg. A rendelet emellett kitér arra is, hogy a vizsgaszervezőnek vizsgacsoportonként legalább húsz nappal az első vizsgaesemény előtt be kell jelentenie a vizsgát a felnőttképzési államigazgatási szervnek az elektronikus vizsgarendszerben.A 70_2020_Korm.rendelet a 234_2020 Korm.rendelettel <a href="https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/70_2020_kormrendelet_234_2020_kormrendelettel_modositott_szovegep-1590599505773.pdf" target="_blank">módosított szövegét itt olvashatja el</a>.Hírforrás: ITM Kommunikáció, IKKKép illusztráció: Shutterstock

A szakképző intézmények után a felnőttképzők is tarthatnak személyes jelenléttel járó órát

A felnőttképzésben is enyhülnek a korlátozások

Közölték, a tervekről a minisztérium a napokban is tárgyalt a legnagyobb pedagógusszakmai érdekképviseletekkel, a Pedagógusok Szakszervezetével és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével.Ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, akkor osztrák mintára jobb és gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben dolgozó pedagógusok és oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a szakképzésben tanulók. A javaslat célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, egyre jobban képzett, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére. &nbsp;Így a javaslat hozzájárul a foglalkoztatás, különösen a fiatalok foglalkoztatásának további bővítéséhez.A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola - írták.A szakképzésben oktató több mint 32 ezer pedagógus bére 2020 júliusától átlagosan 30 százalékkal emelkedik. A differenciáltan megállapított bérek a legjobban teljesítő, elsősorban szakmai tárgyakat tanító pedagógusok esetében ennél nagyobb mértékben is emelkedhetnek. Például egy egyetemi diplomával és 10 év szakmai gyakorlattal rendelkező, pedagógus II. besorolású szakmai tanár illetménye bruttó 300 ezer forint helyett jövőben akár a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja. A szakképző intézményekben oktató tanárok már nem a merev bértáblához kötött köznevelési törvény, hanem a Munka törvénykönyvének hatálya alá tartoznak majd. Ez teszi lehetővé a nagyobb béremelést, a teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer megteremtését. A törvénytervezet garantálja, hogy senki nem fog rosszabbul járni. A tanárok megtarthatják a pedagógusi pályával együtt járó kedvezményeket is.A tárca közölte: képviselőik a pedagógus érdekképviseletekkel folytatott egyeztetéseken hangsúlyozták, a törvénytervezetben javasolt keretszabályozás részleteit a parlamenti jóváhagyás után rendeleti szintű előírások bontják majd ki. A minisztérium ezek kidolgozásában, véglegesítésében számít az ágazati érdekképviseletek szakmai ismereteire, jobbító szándékára.Forrás: MTIKép: Shutterstock

Az Országgyűlés elé benyújtott törvénytervezet szerint 2020 júliusától átlagosan 30 százalékos béremelés várható a szakképzésben dolgozó pedagógusoknál, amire a kormány évi 35 milliárd forint többlettámogatást biztosít - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden.

ITM: átlagosan 30 százalékos béremelés várható a szakképzésben dolgozó pedagógusoknál

Az iskolák június 2. és június 15. között továbbra is tantermen kívüli, digitális munkarend szerint működnek azzal, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarend tapasztalatai alapján egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás szervezhető a tanulók felzárkóztatása céljából - áll a <a href="https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/2202020_kormrpdf-1590399307003.pdf" target="_blank">rendeletben.</a>A szakképzést folytató iskolák június 2-ától a veszélyhelyzetet megelőzően alkalmazott nappali vagy esti munkarendben, vagy tantermen kívüli, digitális munkarendben egyaránt működhetnek az iskola vezetőjének döntése szerint.A jogszabály szerint június 2. és június 26. között minden általános és középfokú iskola megszervezi a tanulók felügyeletét. A felügyelet keretében napközi, szakkör, sportfoglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozás, fejlesztőfoglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás tartható.Ha a tanuló a lakóhelyétől eltérő településen jár iskolába, és a saját intézményében nem tud tanulófelügyeletben részt venni, felügyeletének ellátását a lakóhelye szerinti településen működő iskola nem tagadhatja meg.A jogszabályban rendelkeznek a gyermekétkeztetésről is, amely szerint az iskolákban június 26-áig az intézményi gyermekétkeztetést a tanítási év szabályai szerint kell biztosítani. A felügyeletet igénybe nem vevő tanulók számára a szünidei gyermekétkeztetést a tanítási szünetre vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani.<a href="https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/2202020_kormrpdf-1590399307003.pdf" target="_blank">A rendelet</a> június 2-án lép hatályba.Hírforrás: MTIKép illusztráció: Shutterstock

júniustól

Megjelent az iskolák júniusi működését szabályozó kormányrendelet a Magyar Közlönyben, június 2. és június 15. között továbbra is tantermen kívüli, digitális munkarend szerint folyik az oktatás

Júniustól nyithatnak a szakképzést folytató iskolák is

Schanda Tamás elmondta: a gazdaság újraindításához nagy szükség van a versenyképes szaktudással bíró, tehetséges fiatalokra. „Most az emberek egészségének és életének megvédése áll az első helyen – ezért is határozunk meg a javaslatban szigorú feltételeket a vizsgáztatásokhoz. De gondolnunk kell a jövőre is. Nem tettünk le a korábbi céljainkról: azt szeretnénk, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek. A szakképzési rendszer átalakítása most talán fontosabb, mint valaha, ezért folytatjuk az ezzel kapcsolatos munkát, a fiatalokat pedig azzal is támogatni kívánjuk, hogy egy átgondolt, biztonságos, a jelenlegi különleges elvárásoknak megfelelő rendszerben tehessék le a vizsgáikat” – fejtette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára.A javaslat alapján a komplex szakmai vizsgák írásbeli részét az írásbeli érettségi vizsgákat követő időszakban kell megszervezniük az intézményeknek. A szakképzés lényegét jelentő gyakorlati vizsgákat az iskolák által meghatározott időpontban - lehetőség szerint - májusban tarthatják meg. A vizsgákat az érettségikhez hasonlóan kis létszámmal, a vizsgázók közötti megfelelő védőtávolság biztosításával, a biztonsági előírások betartásával kell megszervezni és lebonyolítani. &nbsp;A tervek szerint a vizsga végeredményét a szóbeli vizsga eredménye nélkül kell megállapítani. A vizsgán azok a végzős tanulók vehetnek részt, akik az utolsó tanévben a kötelező szakmai gyakorlat legalább 60 százalékát teljesítették. A vizsgára bocsátás feltételeként előírt okiratok (például nyelvvizsga, jogosítvány) bemutatása nem kötelező, sikeres vizsga esetén a bizonyítványt azok hiányában is ki kell állítani.A szakmai javaslat kitér arra is, hogy mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló vizsga nem szervezhető, azokat a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kell megtartani. A javító- és pótlóvizsgák letételének lehetősége kapcsán megszabott, idén júniusban lejáró egy éves határidő a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakának utolsó napjáig meghosszabbodik.A tárca kezdeményezésének elfogadása esetén igazoltnak kell tekinteni annak a tanulónak a hiányzását, aki a veszélyhelyzetre tekintettel valamely vizsgatevékenységen nem vesz részt, és számára a 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kötelező vizsgalehetőséget biztosítani, amely nem tekintendő javító- vagy pótlóvizsgának.A minisztériumi javaslatról a jövő héten születhet kormánydöntés.Forrás: Innovációs és Technológiai MinisztériumKép illusztráció: Shutterstock

Szakkép

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata alapján a járványhelyzetre tekintettel, szigorú óvintézkedések mellett májusban adhatnak számot tudásukról a szakképző intézményekben vizsgázók.

rendelet

Címke

Elmúlt 1 hónapban

Online is szervezhető nyelvvizsga

Jobb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a szakképzésben tanulók

ITM: megjelent a szakképzési törvény végrehajtási rendelete

Átalakul a szakképzés