Duális szakmai oktatás

Duális képzőhelyként az a gazdálkodó szervezet vehető nyilvántartásba,  

• amelynél a szakirányú oktatás megszervezésének és folytatásának feltételei biztosítottak,

• amely a Kormány rendeletében meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat,

• amelynél az általa vállalt szakma ágazatához kapcsolódó tevékenységet végeznek, és amely az ahhoz szükséges eszközzel és felszereléssel rendelkezik és

• a szakképzési törvény szerinti minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.

A duális képzőhelyi követelményeknek való együttes megfelelés érdekében történő együttműködés céljából új lehetőségként ágazati képzőközpont hozható létre. Tájékoztató képzőközpontokról itt érhető el.

A duális képzőhelyek nyilvántartását a gazdasági kamara vezeti. A nyilvántartásba vételre az a területi gazdasági kamara illetékes, amelynek területén a duális képzőhely szakirányú oktatási célt szolgáló székhelye vagy telephelye van. A nyilvántartásba vételi eljárás ingyenes.

A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos gyakorlati információk elérhetők az MKIK honlapján.

Átmeneti rendelkezés: a gazdasági kamara 2022. augusztus 31-éig hivatalból felülvizsgálja a régi Szt. szerinti gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartását és azt, aki a duális képzőhelyre e törvényben meghatározott szabályoknak megfelel, a duális képzőhelyek nyilvántartásába felveszi. Aki 2020. január 1-jén a régi Szt. szerinti gyakorlati képzést folytató szervezetként a gazdasági kamara ilyen nyilvántartásában szerepelt, eddig a határnapig duális képzőhelyként – nyilvántartásba vétel nélkül is – részt vehet a szakirányú oktatásban.

• A duális képzőhelynek rendelkeznie kell a szakképző intézménnyel közösen elkészített képzési programmal, amely szakmánként tartalmazza a duális képzőhely által oktatott tananyagelemeket és ehhez kapcsolódóan az elméleti ismereteket, a felügyelet mellett és az önállóan végezhető gyakorlati feladatokat, továbbá a kompetencia- és készségfejlesztés feladatait. A képzési programot a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe kell feltölteni. A képzési program elkészítéséhez segítséget nyújtó útmutató az MKIK honlapján elérhető.

• A szakmai vizsgára való felkészítésért a duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen felel. A szakirányú oktatással összefüggésben a tanuló teljesítményét, előmenetelét a duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen értékeli és minősíti. Ehhez a duális képzőhelynek ki kell dolgoznia a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy értékelésére és minősítésére vonatkozó értékelési és minősítési kritériumokat.

• A szakirányú oktatást a duális képzőhely megszervezheti tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között.

• A képzőhely a regisztrációs és tanulmányi rendszerben vezeti a szakirányú oktatás keretében végzett szakmai tevékenységekre fordított időt, a tanuló jelenlétét és mulasztásait, valamint értékelését.

A duális képzőhely szakképzési alapfeladat-ellátását a nyilvántartásba vételre területileg illetékes gazdasági kamara ellenőrzi.

• Ha a duális képzőhely tanműhelyt működtet, gondoskodnia kell annak személyi feltételeiről:

 o tanműhely vezetőről (aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja),

o gyakorlati oktatóról*, továbbá

o a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozóról (a duális képzőhely technológiai, munkaszervezési rendjében is elvégezhető)

*Ha a duális képzőhely tanműhelyt működtet, az alábbi feltételeknek megfelelő gyakorlati oktatót kell alkalmaznia:

• Munkahelyi körülmények között szakirányú oktatás akkor folytatható, ha a munkahely felszereltsége, a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma és jellege, valamint az oktatás időtartamát kitöltő munka lehetővé teszi a képzési és kimeneti követelményekre való felkészülést.

o A munkahelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak.

o Ha a gazdálkodó szervezet több tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatását szervezi meg munkahelyi körülmények között, köteles felelős személyt megbízni a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatásának figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet munkája mellett is elláthatja.

• A szakképzési munkaszerződést a tanuló (képzésben részt vevő személy) és a duális képzőhely köti, megkötésével közöttük munkaviszony jön létre.

• A szakképzési munkaszerződés – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – a szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatállyal főszabályként a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető.

• Az egybefüggő szakmai gyakorlatok vállalatoknál történő megszervezésének, illetve a kevésbé gyakorlatigényes szakmák esetén a gyakorlatok tömbösített, külső helyszínen történő lebonyolításának elősegítése érdekében szakképzési munkaszerződés évente legfeljebb két alkalommal rövidebb, határozott időre (2-12 hétre, de éves szinten összességében legfeljebb 12 hétre) is köthető.

• A szakképzési munkaszerződésre a Munka Törvénykönyvének a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a szakképzési törvényben és végrehajtási rendeletében foglalt, a tanulók védelmét biztosító, illetve az oktatás specialitásaihoz igazodó eltérésekkel. A szakképzési törvény és végrehajtási rendelete meghatározza a szerződés kötelező tartalmi elemeit.

A szakképzési munkaszerződés előkészítéséhez felhasználható az MKIK által közzétett szakképzési munkaszerződés minta.

• A duális képzőhely legfeljebb tizenkettő tanulóval (képzésben részt vevő személlyel), vagy ezt meghaladóan legfeljebb a szakképzési munkaszerződés megkötésének évét megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb harminc százalékáig köthet szakképzési munkaszerződést.

• Nem vonatkozik a fenti korlátozás a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv tv.) szerinti partnervállalkozás és kapcsolódó vállalkozás figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozásra (ezek a vállalatok tehát korlátlan számú szakképzési munkaszerződést köthetnek).

• Az ágazati képzőközpont és a tudásközpont tekintetében a megköthető szakképzési munkaszerződések számát az ágazati képzőközpont és a tudásközpont tagjai által külön-külön és az ágazati képzőközpont, illetve a tudásközpont által megköthető szakképzési munkaszerződések számának összeszámításával kell meghatározni.

• A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulókat, illetve képzésben részt vevő személyeket a megköthető szakképzési munkaszerződések számának megállapításakor az átlagos állományi létszámba nem lehet beleszámítani.

• A munkabér mértékében a tanuló (képzésben részt vevő személy) és a duális képzőhely állapodik meg.

• A munkabér mértéke: a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összege, de legfeljebb annak százhatvannyolc százaléka.

• Megállapításánál figyelembe kell venni: a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit.

• A tanuló (képzésben részt vevő személy) számára az egyéb juttatásokat (pl. cafeteria) a választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb évente a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összegének százhatvannyolc százalékáig kell biztosítani. Egyéb juttatásra a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.

• A tanuló (képzésben részt vevő személy) munkabérét és egyéb juttatásait igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.

• A munkabér és egyéb juttatások a tanulót (képzésben részt vevő személyt) – a felek eltérő megállapodása hiányában – a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan illetik meg.  

• A tanuló (képzésben részt vevő személy) teljes napi munkaideje: maximum 8 óra (18 év alatt 7 óra, a 16 évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 6 óra lehet).

• A tanuló (képzésben részt vevő személy) számára legfeljebb négyhetes munkaidőkeretet lehet elrendelni.

• A tanuló (képzésben részt vevő személy) számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

• Szabadság mértéke: A tanulót évente 45, a képzésben részt vevő személyt évente 30 munkanap illeti meg.  A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább 20 munkanap szabadságot a tanuló (képzésben részt vevő személy) kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni az érintett tanuló véleményének kikérését követően.

• Érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – 4 munkanapra kötelező mentesíteni a munkavégzés alól.  

• A heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon, az őszi, téli és tavaszi szünet időtartama alatt a tanuló (képzésben részt vevő személy) csak a rendeltetése folytán e napon is működő oktatási helyen vehető igénybe. Az igénybe vett idő helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

• A tanuló (képzésben részt vevő személy) mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

1. a közismereti és olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatást a szakképző intézmény végzi,

2. amennyiben szakképző intézmény által tanulmányi versenyre szervezett felkészítésben, illetve versenyen vesz részt,

3. a szakképző intézmény olyan rendezvényének napján, amelyen minden tanuló (képzésben részt vevő személy) részvétele kötelező,

4. a vizsgája napjain és a vizsgát közvetlenül megelőző három munkanapon,

5. minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, továbbá

6. érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra.

Ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más munkáltatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor

• a szakirányú oktatás az őszi, téli, tavaszi szünet időszakára tekintet nélkül szervezhető,

• az Szkt. munkabérre, egyéb juttatásokra, a szabadság mértékére és kiadására vonatkozó szabályait a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.

Ha a képzésben részt vevő személy a nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál a foglalkoztató és a szakképző intézmény által közösen elfogadott képzési program alapján is teljesíthető, az alábbiak szerint:

1. Amennyiben a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül (szerepel a gazdasági kamarai nyilvántartásban duális képzőként),

a. a meglévő munkaszerződés megtartása mellett a szakirányú oktatásra köthet szakképzési munkaszerződést a saját munkavállalójával, vagy

b. a képzésben részt vevő személy meglévő munkaszerződését (kinevezését) módosítják. Ez utóbbi esetben a munkaszerződést (kinevezést) úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakirányú oktatás teljesítéséhez a munkáltató által biztosított feltételeket. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát. Ez a módosított munkaszerződés azonban nem számít szakképzési munkaszerződésnek.

2. Ha a foglalkoztató nem duális képző, akkor kizárólag a b. pont szerinti megoldásra van lehetőség.

Lényeges eltérés a szakmai oktatás két megvalósulási formája között, hogy adókedvezmény kizárólag a megkötött szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódóan érvényesíthető, tehát a b. pont szerinti esetben adókedvezmény nem vehető igénybe.

Az adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon képzésben részt vevő személy tekintetében, aki a szakirányú oktatást a saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz. Ezen szabályt a 2024. december 31-ét követően induló képzések tekintetében kell alkalmazni.