Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) projektek

Projekt alapadatok

A projekt Magyarország és az Európai Unió támogatásával Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretén belül a „B – Magasan képzett, versenyképes munkaerő komponens” keretében konzorciumban valósul meg.

A projekt tartalma:

A 2019. évi LXXX. szakképzési törvény előírásait figyelembe véve azokhoz a szakmákhoz és szakképesítésekhez, amelyekhez nem áll rendelkezésre a vizsgáztatást lefolytató akkreditált vizsgaközpont, a vizsgáztatási feladatok ellátására egy központi államigazgatási szerv, az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság  (továbbiakban: IKK Nonprofit Zrt.) került kijelölésre. A projekt keretében, a törvényi kijelölés alapján, az IKK Nonprofit Zrt. bázisán létrehozásra került egy országosan elérhető, központi, a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt vizsgaközpont, amely a színvonalas szakmai és képesítő vizsgáztatás alapfeltételeit teremti meg. 

A projekt az IKK Nonprofit Zrt. és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal konzorciumában valósult meg. Az RRF-2.2.3-22-2022-00001 azonosító számú „Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont hálózat kialakítása” (OKAV) megnevezésű projekt megvalósításához az Európai Unió támogatásával Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve 10,906 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosított.

A projekt eredményei:

A tervezés során elsődleges szempont volt a meglévő épületszerkezetek lehető legnagyobb hányadának megtartása, amivel nemcsak a rendelkezésre álló források felhasználását optimalizálták, hanem az építkezéssel járó környezeti terhelést is minimálisra csökkentették. A 3500 négyzetméteres komplexum teljes körű korszerűsítése a hazai és Európai Uniós klímastratégiákban megfogalmazott célokhoz, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv fenntarthatósági elvárásaihoz is igazodott. Az épület külső megjelenése a tervezett funkciónak megfelelő, egységes és modern arculatot kapott, amely jól tükrözi az intézmény innovatív jellegét.

A beruházás egyik legfontosabb vállalása a legalább 30%-os primerenergia-megtakarítás, illetve az üvegházhatású gázkibocsátás jelentős csökkentése volt. Ennek elérése érdekében az épületet napelemes rendszerrel, korszerű energiatárolóval, valamint hőszivattyús hűtésfűtés technológiával szerelték fel. A gépészeti rendszereket komplex automatika és intelligens világításvezérlés hangolja össze, miközben a levegőminőségre szabályozott gépi szellőztetés biztosítja az egészséges és komfortos belső környezetet. A beruházás során alkalmazott legkorszerűbb anyagok hozzájárulnak az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez és az épület hosszú távú fenntartható működéséhez.

A komplexum ökológiai lábnyomának csökkentését szolgálja a csapadékvíz helyben történő visszatartása és öntözési célú hasznosítása, amely hatékonyan mérsékli az ivóvízhálózat terhelését. Az udvar kialakításánál kiemelt figyelmet fordítottak a zöldfelületek megőrzésére: a meglévő árnyékot adó fák megtartása mellett számos új növényt is ültettek. A fenntartható közlekedést elektromos gépjárműtöltők és fedett kerékpártárolók segítik. A zöld szemlélet az épület működésének minden részében megjelenik, így az épület alkalmassá vált a nemzetközi BREEAM fenntarthatósági minősítés megszerzésére.

Az intézmény kialakításának középpontjában a korszerű és magas színvonalú vizsgáztatási környezet megteremtése állt. A műhelyépületben a gépgyártás és fémipar számára CNC programnyelvet ismerő gépeket telepítettek, a faipari ágazatban vizsgázók pedig innovatív asztalosműhelyben bizonyíthatják tudásukat. A komplexumban helyet kapott egy modern fogtechnikai labor is, a földszinti konferenciaterem pedig szakmai rendezvények, workshopok és kreatív kiállítások megtartására is alkalmas.

A vizsgaközpont belső tereit naprakész szakmai tudással rendelkező oktatók és vizsgáztatók tapasztalatai alapján alakították ki, figyelembe véve az egyes szakmák speciális eszköz- és helyigényét. A vizsgázók olyan technológiákkal találkozhatnak, amelyek a modern ipari környezetben is meghatározóak. A tervezés során minden építészeti és tűzvédelmi feltételt a lehető legkisebb helyigénnyel oldottak meg, miközben ügyeltek arra, hogy a természetes fényigényű vizsgák a tetőbevilágítóval ellátott helyiségekbe kerüljenek. Ez a tudatos kialakítás teszi lehetővé a vizsgahelyszínek többféle és rugalmas hasznosítását.

Az OKAV az egész országnak kínál korszerű vizsgáztatási lehetőségeket. Első körben meghatározott, specifikus szakmákra fókuszálva biztosítja a vizsgáztatás feltételeit, majd ezt kiterjesztve, különösen azokon a területeken nyújt vizsgáztatási lehetőséget, amelyekre korábban nem állt rendelkezésre akkreditált helyszín. A központ nemcsak a vizsgáztatás helyszíne, hanem a szakmai fejlődés és a pályaorientáció meghatározó színtere is. Az intézmény találkozási pontot jelent a legújabb ipari technológiák és a jövő szakemberei között, támogatva a Szakképzés 4.0 célkitűzéseit, és az élethosszig tartó tanulást. Az itt vizsgázók olyan tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra, amely a nemzetközi és hazai nagyvállalatok elvárásaihoz egyaránt igazodik.

Az Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont (OKAV) létrehozásával egy olyan intézmény született, amely a legmagasabb szintű szakmai követelményeknek is megfelel, és hosszú távon támogatja az élethosszig tartó tanulás folyamatát.

Modern műhelyekkel, tantermekkel épül a szakképző rendszer országos vizsgaközpontja Budapesten

Sajtóközlemény - Megkezdődött az „Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont Hálózat kialakítása” című projekt megvalósítása

RRF-2.2.3-22-2022-00001 – NSZFH

Látványterv

Szórólap

Eredménykommunikációs kiadvány

Sajtóközlemény - Jövőbe mutató vizsgaközpont épült Budapesten

Projekt alapadatok

A projekt Magyarország és az Európai Unió támogatásával a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretén belül a „B – Magasan képzett, versenyképes munkaerő komponens” keretében konzorciumban valósul meg.

A projekt eredményei:

A kiemelt projekt célja volt, hogy a munkaerőpiaci szempontból fontos ágazatokban digitális tananyagok fejlesztése valósuljon meg, és az elkészült tananyagok a szakképző intézményekben oktatók és tanulók számára egyaránt elérhetőek legyenek.

A digitális tananyagok fejlesztése és elérhetővé tétele növeli a szakképző intézmények szakmai oktatásának színvonalát.

A projektben kitűzött indikátorokhoz és mérföldkövekhez az alábbi fejlesztések valósultak meg:

• Digitális tananyagfejlesztés

A projekt keretében 513 digitális tananyag készült el. Ebből 133 db az egészségügy, 65 db az élelmiszeripar, 14 db az építőipar, 77 db a gazdálkodás és menedzsment, 1 db a honvédelem, 4 db az informatika és távközlés, 16 db a közlekedés és szállítmányozás, 59 db a mezőgazdaság és erdészet, 1 db a rendészet, 93 db a sport, 32 db a szociális, és 17 db a vegyipar ágazatot érintő tananyag, továbbá készült 1 db, a szakképzésben alkalmazható általános fenntarthatósági ismereteket bemutató digitális tananyag, amely valamennyi szakma oktatása során felhasználható.

• Beválásvizsgálat

A beválásvizsgálat öt digitális tananyag éles oktatási környezetben történő működésére, az elkészült tananyagok oktatói és tanulói felhasználásán alapuló elemzésére és értékelésére terjedt ki.

A felmérésben résztvevő 14 oktató és 185 tanuló a kurzusok teljesítését követően elektronikus kérdőív megválaszolásával és szabad szöveges formában adta meg a digitális tananyagokkal kapcsolatos véleményét, javaslatát.

• Tananyag akkreditáció

A szakképzési tankönyvvé nyilvánítási eljárások eredményeként 75 db digitális tananyag került akkreditálásra, amelyből 40 db az élelmiszeripari, 12 db a mezőgazdaság és erdészeti és 23 db a gazdálkodás és menedzsment ágazat oktatását segítő tananyag.

Az elkészült digitális tananyagok zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment keretrendszerben kerültek közzétételre. A keretrendszer használatához szükséges licenszek biztosítása a projekt feladatai közé tartozott. A kiemelt projekt célcsoportja számára így valósult meg a digitális tananyagokhoz történő ingyenes hozzáférés. A tananyagok elérése a KRÉTA modulján, a Digitális Kollaborációs Téren (DKT) keresztül a tananyagtárból lehetséges.Az akkreditált tananyagokat így több mint 22.000 fő éri el ingyenesen.

A fejlesztés közel 15,7 milliárd forint támogatási összegből, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének „Magasan képzett versenyképes munkaerő komponens” programjának részeként valósult meg az Európai Unió támogatásával.

 

RRF-2.2.1-22-2022-00001 – NSZFH

Szórólap

Sajtóközlemény

Eredménykommunikációs kiadvány

A projektindító támogatás keretében a vizsgaközpontnak helyet adó ingatlan beszerzése volt a cél, hogy annak birtokában minél előbb megkezdődhessen az ingatlan 21. század energiahatékonysági feltételeinek is megfelelő kialakítás megtervezése.

Bővebben a projektről itt olvashat.