Kezünkben a digitális jövő

ProjektekOktatói Továbbképzési Rendszer
Kérdések és válaszok
Boritokep
    # Tájékoztatók

    5/2/2020


    10 perc olvasási idő


    Címkék

    technikum
    szakképzés
    ösztöndíj
    bér
    megújítás

A szakképzésben folytatja a továbbtanulók közel kétharmada

A középfokú oktatásban továbbtanulók közel kétharmada a megújuló szakképzést választotta. Az ősztől induló technikumokban közel 34 ezer fiatal szerezhet szakmát az érettségi mellé. A legnépszerűbb szakképzési intézménytípusba magasabb arányban nyertek felvételt a diákok, mint bármikor az elmúlt másfél évtizedben.

„Azt szeretnénk, hogy a fiatalok alapos, korszerű és a munkaerőpiacon értékes tudással rendelkezzenek, ezért fejlesztjük és újítjuk meg a szakképzés rendszerét. A jelentkezési adatok alapján az látható, hogy a diákok körében is népszerűbb lett a szakma tanulása” – mondta Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány pont arra világít rá: minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy miután újraindítjuk az életet Magyarországon, ismét legalább annyira eredményesek lehessünk, mint az elmúlt évtizedben.

Idén ugyanis tovább nőtt a szakképzés népszerűsége a jelentkező nyolcadik osztályos tanulók körében. A tanulók 35,8 százaléka gimnáziumba, 42,1 százaléka technikumba, 20,3 százaléka szakképző iskolába, 1,4 százaléka pedig szakiskolába nyert felvételt. A szeptemberben induló technikumi képzést közel 34 ezer fiatal választotta. Több mint 42 százalékos részarányuk azt jelenti, hogy idén magasabb arányban folytatják tanulmányaikat a diákok a szakmát és érettségit egyszerre nyújtó középfokú szakképzési intézményben, mint az előző másfél évtized bármelyik évében.  

Ez azt mutatja, hogy a fenntartó minisztérium felügyelete alatt megújuló szakképzés, az ötéves technikumi rendszer bevezetése vonzó lehetőséget kínál a tanulók számára. A szakképzés megerősítésének célja, hogy az értékes tudással bíró, felkészült fiatalok sikeresek legyenek és megállják helyüket a munkaerőpiacon.

Az osztrák mintára jobbá, rugalmasabbá és gyakorlatiasabbá váló rendszerben idén júliustól emelkedik a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére.

A béremelés a szakképzés átalakításának az egyik fontos eleme. Az a célunk, hogy osztrák mintára jobb és gyakorlatiasabb legyen a szakképzés, ennek feltétele, hogy a szakképzésben oktatók is nagyobb megbecsülést kapjanak. A kormány ezért kiemelt bérezést kíván biztosítani a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógusnak. 2020 júliusától átlagosan 30 százalékkal emelkedik az oktatók bére.

Mivel az igazgatók látnak rá közvetlenül a munkavégzés minőségére, teljesítményalapú differenciálás alapján ők dönthetik el, hogy kinek mekkora emelés jár. Lesznek olyanok, akiknek a fizetése akár ötven százalékkal is megemelkedik, míg másnak az átlag alatti mértékben nő. A törvényi rendelkezések garantálják, hogy senki nem járhat rosszabbul, az azonos munkakörben, változatlan feladatmennyiséget ellátó tanárok bére a mostani átállással nem csökkenhet. A változások kedvező hatása lehet, hogy a pályakezdő fiatalok a magasabb fizetés miatt a szakképzésben helyezkednek el, a megemelt óradíj lehetőséget teremthet naprakész gyakorlati ismeretekkel rendelkező vállalati mérnökök alkalmazására.

Egy egyetemi diplomával és 10 év szakmai gyakorlattal rendelkező, pedagógus II. besorolású szakmai tanár illetménye a jelenlegi bruttó 300 ezer forint helyett júliustól akár a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja. Egy 20 éve tanító szakoktató a jelenlegi 274 ezer forint helyett 356 ezer forintot vagy akár többet is kereshet majd. Első ütemben 50 százalékkal nőnek az óraadók bérei is, amelyek egy minősítési rendszer bevezetésével párhuzamosan idővel akár a piaci szintet is elérhetik.  

A béremelésre a kormány éves szinten 35 milliárd forintot biztosít. Az intézkedésekkel teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer jön létre. A magasabb bérezés és a szakmájukban kiemelkedő tudással bíró szakoktatók bevonzása érdekében a szakképzésben dolgozó pedagógusok a Munka törvénykönyve alá fognak tartozni, nem a merev közalkalmazotti bértábla alá. Ettől még megmarad a pedagógusok jogosultsága a jubileumi jutalomra az eddigi közalkalmazotti jogviszony beszámításával. Mivel a jubileumi jutalom alapja esetükben az emelt bérük lesz, ők még magasabb összegben lesznek arra jogosultak. Nemcsak a bérük lesz magasabb és rugalmasabb, hanem a béren kívüli juttatások megállapításában is nagyobb teret ad a munka törvénykönyve a munkáltatónak.

Megmarad, ráadásul az Mt. szerint életkor alapján járó pótszabadsággal bővül a pótszabadság is. A végkielégítésre való jogosultság idejébe a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő is beszámít. A korábban megszerzett minősítését sem veszíti el a pedagógus, így ha a későbbiekben ismét a köznevelési törvény hatálya alá tartozó intézményben vállal munkát, a megszerzett fokozata szerint sorolják be. Annak érdekében, hogy a szakképzésben a legfelkészültebb oktatók a legújabb ismereteket oktassák, számukra négyévenként legalább egy alkalommal kötelező a továbbképzésben való részvétel, elsősorban vállalati környezetben vagy képzőközpontban.

Az egyik legfontosabb változás a részletszabályokban, hogy a kötelező óraszámok a pedagógusok számára kedvezően alakulnak. A rendelet szerint a szakképzésben oktatóknak heti 22, az osztályfőnököknek 21 tanórájuk lesz. Ezt az oktatási munkaidőt azonban éves keretben kell számolni, amelybe beleszámíthat a digitális alkotó központok tevékenységében való részvétel, a minőségbiztosításban végzett tevékenység, a mentori feladatok ellátása, a tartós helyettesítés vagy éppen a szakértői munka is. Ha összességében a megadott éves keretnél több ledolgozott óra jön ki, akkor az túlmunkának számít, és túlórapénz jár érte.

 

Ösztöndíjat kapnak a szakképzésben tanulók

A megújuló rendszerben nemcsak a pedagógusok, hanem a szakképzésben tanuló diákok is többletjuttatást kapnak ösztöndíjak formájában. A nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Technikumban, nappali rendszerű oktatásban minden tanuló az első időszakban általános, havi 8 ezer forint összegű ösztöndíjra lesz jogosult. A szakképző iskolák 9. évfolyamán ez havi 15 ezer forintot jelent minden tanuló számára. Az ágazati alapképzést követő években akár havi 10-50 ezer forint közötti ösztöndíjat is kaphatnak azok, akik önhibájukon kívül, az adott terület sajátosságai miatt nem vesznek részt külső vállalati oktatásban. A duális képzésben résztvevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. Újdonság, hogy a tanulók a sikeres szakmai vizsgát követően, annak eredményétől függően 150-300 ezer forint közötti összeget egyszerre kapnak kézhez.

 

Hároméves szakképző iskolák és ötéves technikumok

Az intézmények a jövőben a szakképzési centrumoknak nem tagintézményei, hanem iskolái lesznek, minőségi versenyhez vezető szakmai szabadsággal rendelkeznek majd. A centrumok feladata a térségi képzési igények feltárása, ennek alapján a képzési szerkezet meghatározása, összehangolása, amit hatékonyabban képesek megoldani az egyes iskolák közötti feladatmegosztással, specializációval. A szakképzési centrumok a minőségi oktatás feltételeinek megteremtése, a zavartalan nevelő-oktatói munka érdekében stabil gazdálkodási kereteket biztosítanak, és gondoskodnak a szükséges fejlesztésekről. Az iskolák saját környezetüknek a piaci igényekhez igazodva nyújtanak minőségi szolgáltatást, piacképes szakmát, biztos elhelyezkedést és tisztességes béreket kínálva tanulóiknak.  

A képzési szerkezet átalakításánál cél, hogy a diákok a hároméves szakképző iskolában és az ötéves technikumban is korszerű, piacképes tudást szerezzenek, aki pedig leérettségizik, az a jelenleginél könnyebben léphessen át a szakirányú felsőoktatásba.

A diákok a képzés alapozó része után mindkét iskolatípusban ágazati alapvizsgát tesznek, csak ezután választanak szakmát, és duális képzés során valódi vállalati környezetben, élesben szerezhetnek gyakorlati ismereteket. A hatékonyabb tanulás érdekében a szakmai képzést és a közismereti órákat külön napokon szervezik meg. A technikusképzésben matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Az oktatás ezekből a tantárgyakból érettségi vizsgával zárul. Az öt év elvégzése után a tanuló így egyszerre szerzi meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet, ez a képzéstípus tehát egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Könnyítést jelent, hogy a 12. évfolyam végére befejeződő közismereti tananyagból a tanulók előrehozott érettségit tehetnek, így a 13. évfolyam végén csak idegen nyelvből kell érettségizniük, és ekkor tehetik le a technikusi vizsgát is. A diákok terhelése tehát egyenletesebbé válik az öt év alatt, az érettségi bizonyítvány kézhezvétele előtt még a javítás lehetőségével is élhetnek.

A minisztérium alapvető célja, hogy minden magyar fiatal a vállalkozások igényeihez igazodó készségekkel, kompetenciákkal felvértezve kerüljön ki az iskolarendszerből.

Hírforrás: ITM/IKK

Kép illusztráció: Shutterstock

 


Érdekes lehet számodra

Tanévkezdés borítókép

Tanévkezdés

Palkovics: sikerrel vette az akadályt az új szakképzési rendszer

# Tájékoztatók
Miniszteri évértékelő borítókép

Miniszteri évértékelő

Palkovics László a szakképzést támogató Ágazati Készségtanácsok elnökeivel egyeztetett

# Tájékoztatók
Tanévkezdés 2021/2022 borítókép

Tanévkezdés 2021/2022

Egyre népszerűbb a megújult szakképzési rendszer

# Tájékoztatók