Ágazatválasztó – 16. rész: Bányászat és kohászat ágazat

A Bányászat és kohászat ágazat évszázadok óta meghatározza a gazdaságot és az ipart, ma pedig új szerepben jelenik meg: a modern technológiák, a körforgásos gazdaság és az anyagtudomány fejlődésének egyik alappillére. Ez az ágazat a nyersanyagok kitermelésétől a fémek feldolgozásáig izgalmas és sokrétű pályát kínál a fiataloknak, ahol hagyomány és innováció találkozik. Erdődi Tamás oktató mutatja be, miért lehet vonzó választás a bányászat és kohászat a pályaválasztás előtt állók számára.

1. Hogyan mutatná be röviden a bányászat és kohászat ágazat jelentőségét a mai iparban és gazdaságban?

A Bányászat és kohászat ágazata alapvető szerepet játszik a mai iparban és gazdaságban, mivel ezek biztosítják a modern társadalmak működéséhez nélkülözhetetlen nyersanyagokat.

A Bányászat és kohászat ágazatban — tehát a bányászat és kohászat — sokféle szakmát és képzési lehetőséget kínál azoknak a diákoknak, akik műszaki érdeklődésűek, és szívesen dolgoznának ipari‑termelési, gép‑ vagy anyagfeldolgozási területen. 

2. Milyen szakmákat és képzési lehetőségeket kínál ez az ágazat a diákok számára? 

• Technikumi képzések (5 éves, érettségivel és technikus szintű szakképzettség megszerzésével zárul)
  • Bányaipari technikus: A kül‑ és mélyműveléses bányák művelési, termelési és üzemeltetési feladataival foglalkozik. Gépeket kezel, munkafolyamatokat szervez. 
  • Kohász- és öntésztechnikus: Kohászati és öntészeti munkákkal, anyag‑ és fémfeldolgozással foglalkozik: például nyersvas, acél, ötvözetek előállítása, öntés, képlékeny alakítás. 
  • Fluidumkitermelő technikus: Ez a specializáció a fluidumkitermelés (például kőolaj, földgáz vagy más ásványi nyersanyagok) gépeinek, üzemeltetésének műszaki felügyeletét végzi. 
• Szakképző iskolai képzések (3 éves, szakképzettség megszerzésével zárul)
  • Bányaművelő: Szén‑, érckitermelő bányák művelési feladatait végzi, gépeket üzemeltet, karbantart, technológiai feladatokat lát el. 
  • Fémelőállító: Fémeket, öntvényeket állít elő, kezel mechanikai és termikus folyamatokat, gépeket üzemeltet. 
  • Öntvénykészítő: Kisebb fém‑öntvények gyártását végzi, formázással, robotgépekkel, fémmegmunkálással kapcsolatos feladatokkal. 
  • Fluidumkitermelő: A fluidumkitermelés (például kőolaj, földgáz vagy más ásványi nyersanyagok) gépeit, üzemelteti.

3. Milyen munkaterületeken lehet elhelyezkedni?

• Bányászati gépek, berendezések üzemeltetése, karbantartása (pl. kitermelés, rakodás, szállítás).
• Kohászati és öntészeti üzemekben fémek előállítása, formázása, feldolgozása.
• Technológiai folyamatok irányítása, minőség‑ellenőrzés, automatizált gépek kezelése.
• Műszaki feladatok: géppel dolgozni, műszaki rajzokat olvasni, paramétereket beállítani, esetenként csapatvezetés vagy munkaszervezés.
• Ipari környezetben: zajos, fizikai megterheléssel járó munkák is előfordulhatnak — jó fizikum, műszaki érdeklődés szükséges. Például a Bányaipari technikusnál „jó fizikum, döntésképesség, felelősségtudat” szükséges. 

4. Miért lehet jó választás?

• Az ágazat biztosítja az ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyag‑kitermelést és fémfeldolgozást, tehát olyan „alap” terület, ahol mindig szükség lehet szakemberekre. 
• Lehetőség a továbbtanulásra a felsőoktatásban, akár technikusi szintről mérnöki irányba is tovább lehet lépni.

Fontos tudnivalók, és amire figyelni kell

• Az ágazat fizikai és műszaki kihívásokat tartalmaz — nem csak „szellemi” munkáról van szó.
• Biztonsági és egészségügyi követelmények erősebbek lehetnek, mint más szakmában (pl. bányászati munkakörnyezet).
• Választani kell: technikumi (5 év) vagy szakképző iskolai (3 év) képzése között — a célok és időráfordítás szerint.

Az ágazatot oktató intézmények, szakképző iskolák vagy technikumok Magyarországon: olajipari képzések Zala és Békés vármegyében Nagykanizsán és Békéscsabán; Bányaipari technikus a Heves Vármegyei Szakképzési Centrumban.

5. Mennyire van helye a lányoknak a bányászat és kohászat ágazatban?

A nők számára a bányászat és kohászat ágazatban is vannak lehetőségek, ugyanakkor komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Jelenleg a nemek aránya még mindig erősen férfidomináns: a világ nagy bányászati szektoraiban a nők aránya 9–19% között mozog, a felsővezetői pozíciókban pedig mindössze körülbelül 11%. Az üzemeltetési és műszaki területeken a férfiak túlsúlya a kulturális és hagyományos gyakorlatokhoz is köthető. Ennek ellenére egyre több nő vesz részt műszaki (STEM) képzésekben, és növekszik az érdeklődésük az ágazat iránt, miközben egyes vállalatok tudatosan támogatják a sokszínűséget és az esélyegyenlőséget.

A nők jelenléte értékes lehet az ágazat számára, hiszen a sokszínű munkaerő új nézőpontokat, innovatív gondolkodást és hatékonyabb problémamegoldást hozhat. Ez különösen fontos az olyan globális kihívások kezelésében, mint a fenntarthatóság, az energiaátmenet vagy a nyersanyag-kitermelés új megoldásai. A nők többféle területen helyezkedhetnek el: műszaki mérnökként (kohászat, anyagtechnológia, geológia), laboratóriumi munkatársként, üzemeltetési vagy automatizálási szakemberként, illetve támogató területeken, mint a HR, a munkabiztonság vagy a környezetvédelem.

6. Mennyire van jelen a korszerű technológia, például az automatizáció vagy a robotika a bányászatban és a kohászatban?

Az automatizáció és robotika egyre jelentősebb szerepet kap mind a bányászatban, mind a kohászatban — azonban nem minden területen teljes a lefedettség, és még számos kihívás fennáll.

Bányászat

A bányászatban az automatizáció és a robotika egyre hangsúlyosabb szerepet kap, elsősorban a biztonság és hatékonyság növelése érdekében. Az automatizált bányászat lényege, hogy a hagyományosan ember által végzett feladatokat gépek, robotok és szoftveres rendszerek végzik vagy támogatják. Ennek részei például az önvezető teherautók, kotrógépek, fúrók és szállítórendszerek, amelyek érzékelőkkel, kamerákkal és LiDAR-technológiával működnek. A modern bányákban már alkalmaznak drónokat és robotokat a veszélyes területek felügyeletére, valamint digitális adatgyűjtésre és előrejelző karbantartási megoldásokra is.

Ugyanakkor több tényező is akadályozza az automatizáció széles körű elterjedését. A felszín alatti bányászatban a bonyolult geológiai viszonyok, a szűk és instabil járatok, valamint a változó környezet komoly technológiai kihívást jelentenek. Emellett az automatizált rendszerek működéséhez fejlett infrastruktúra, stabil adatkommunikáció és megbízható érzékelőhálózat szükséges. Gazdasági szempontból a beruházások költsége magas, a megtérülés pedig hosszabb távon várható. Az automatizáció a munkaerőpiacot is érinti, hiszen a munkakörök átalakulnak, új kompetenciákra és technológiai ismeretekre lesz szükség a bányászat jövőjében.

Kohászat (acél‑ és fémbányászat, feldolgozás)

A kohászatban, különösen az acélgyártás és fémfeldolgozás területén, az automatizáció és robotika egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Számos vállalat már bevezetett fejlett technológiákat a hatékonyság és biztonság növelése érdekében. Az ArcelorMittal Poland több robotizált csomagolórendszert és automatizált folyamatot alkalmaz, míg az Outokumpu robotokat használ biztonsági ellenőrzésekre, ezzel csökkentve a dolgozók veszélyes környezetnek való kitettségét. A modern kohászatban megjelentek az IoT-alapú rendszerek, az AI-t használó adatfeldolgozási megoldások, valamint a robotkarok és automatizált manipulátorok, amelyek például olvadt acél mintavételét végzik. Emellett AGV járművek segítik az anyagmozgatást, AI-alapú szenzoros rendszerek figyelik az eszközök állapotát, és robotizált tároló- és rakodórendszerek teszik hatékonyabbá a nyersanyag-kezelést.

A technológiai fejlődés ellenére a kohászatban továbbra is komoly kihívásokkal kell számolni. A rendkívül magas hőmérséklet, a korrózió és a mechanikai terhelés miatt a robotoknak extrém körülmények között kell megbízhatóan működniük. Emellett az iparág sokféle és gyakran változó folyamatai miatt a teljes automatizálás nehezen megvalósítható, így sok helyen még szükség van kézi beavatkozásra. A munkavállalóknak új készségeket kell elsajátítaniuk, például robotkezelést és adatértelmezést, hogy lépést tudjanak tartani a technológiai változásokkal. A modern automatizációs rendszerek bevezetése jelentős beruházást igényel, amelynek megtérülése jellemzően csak hosszabb távon valósul meg.

7. Milyen új készségekre, tudásra és személyiségjegyekre van szüksége ma egy sikeres szakembernek ezen a területen?

• Mindkét iparágban: biztonságjavítás (veszélyes feladatok automatizálása), hatékonyságnövelés, költségcsökkentés a fő mozgatórugók.
• Mindkettőben még mindig nagy arányban van olyan művelet, ahol emberi jelenlét szükséges, különösen komplex, nem szabványosított feladatoknál.
• A bányászatban nagy kihívás az underground, változó környezet; a kohászatban pedig a magas hőmérséklet, agresszív környezet és sokféle folyamat miatt nehezebb az automatizálás.
• Jövőorientált trendek: egyre több AI‑, IoT‑, adat‑analitikai megoldás, drónok, robotplatformok.
• Magyarország vagy Közép‑Európa viszonylatában is fontos lehet az adaptáció, mivel a globalizált verseny és a fenntarthatósági elvárások (energiahatékonyság, emissziócsökkentés) egyre erősebbek.

A sikeres szakember a bányászatban és kohászatban ma már nemcsak jó fizikai és műszaki alapképességekkel rendelkezik, hanem digitális, környezettudatos és adatvezérelt módon is képes gondolkodni. A folyamatos önképzés, a technológiai újítások iránti nyitottság, és a biztonság iránti elkötelezettség elengedhetetlen.

8. Hogyan hat a fenntarthatóság, az újrahasznosítás és a zöld átállás az ágazat jövőjére, és mit jelent ez a jövő szakembereinek?

A zöld átállás, különösen az elektromos járművek és megújuló energiaforrások elterjedése, jelentősen megnöveli a kulcsfontosságú nyersanyagok iránti keresletet. Az Európai Unió például 2030-ra 34 létfontosságú ásványi anyag, például lítium és réz beszerzésére vonatkozó célokat tűzött ki, amelyek középpontjában a bányászat, a feldolgozás és az újrahasznosítás áll.

A nyersanyagok újrahasznosítása kulcsszerepet játszik a fenntartható ipari modellekben. A fejlett újrahasznosítási technológiák csökkenthetik a bányászat szükségességét, csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását és elősegíthetik a hulladék csökkentését. Például a Redwood Materials és a Caterpillar együttműködése lehetővé teszi az elektromos járművek akkumulátorainak újrahasznosítását, így a bányászott anyagok visszakerülnek az ellátási láncba.

A zöld átállás új technológiák és megközelítések alkalmazását igényli. A szakembereknek ismerniük kell az újrahasznosítási technikákat, a fenntartható bányászatot és a körkörös gazdaság elveit.  A mesterséges intelligencia és az adatelemzés alkalmazása lehetővé teszi az anyagok hatékonyabb újrahasznosítását és a logisztikai folyamatok optimalizálását. Ezek a technológiák csökkenthetik az energiafogyasztást és javíthatják az erőforrások visszanyerésének hatékonyságát.

A fenntarthatóság, az újrahasznosítás és a zöld átállás alapvetően átalakítják a bányászat és kohászat jövőjét. A szakembereknek alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz, fejleszteniük kell készségeiket és részt kell venniük a fenntartható ipari modellek kialakításában. Ezáltal hozzájárulhatnak egy zöldebb és fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez.

Forrás: IKK

Kép: Shutterstock