Ágazatválasztó – 5. rész: Élelmiszeripar ágazat

1. Milyen szakmák közül választhatnak azok, akik az élelmiszeriparban szeretnének dolgozni, és milyen tényezők befolyásolják leginkább az iparágat manapság?

Az élelmiszeripar különböző területek és szakmák széles választékát kínálja az érdeklődőknek. Ide tartozik az élelmiszer-kereskedelem (amely gondoskodik arról, hogy a lakosság hozzáférjen a szükséges élelmiszerekhez), az élelmiszer-logisztika (amely közvetlenül befolyásolja az élelmiszer-ellátás hatékonyságát, a vállalatok működési költségeit és ezáltal a fogyasztói árak versenyképességét, továbbá a termékek minőségét és a fogyasztók elégedettségét). Az élelmiszeripari ágazat keretein belül 18 féle szakmából lehet választani.

Manapság az élelmiszeriparban sok befolyásoló tényezővel találkozhatunk, melyek mind együttesen formálják az élelmiszeripart.

A legfontosabb tényezők közé sorolnám  

• a gazdasági tényezőket (pl. piaci kereslet és kínálat, valamint az árak és a költségek)  

• a technológiai tényezőket (pl. innovációk az élelmiszer-feldolgozásban és -csomagolás-

ban, az automatizálás és digitalizáció, valamint a fenntartható technológiák alkalmazása)

• a szabályozási és jogi tényezőket (pl. élelmiszer-biztonsági előírások, környezetvédelmi szabályozások)

• a fogyasztói preferenciákat és trendeket (pl. egészséges táplálkozás, diétás és vegetáriánus/vegán étrend)

• a demográfiai tényezőket (pl. a népesedési trendek /urbanizáció, népesség-öregedés/, a jövedelmi szintek és vásárlóerő) és  

• a klímaváltozás hatásait (pl. az aszályok, áradások, a természeti erőforrások elérhetősége és a fenntarthatósági kezdeményezések)

2. Milyen zöld kihívásokkal kell szembenéznie az élelmiszeriparnak, és hogyan reagálhat erre a következő generáció szakembere?

Napjainkban az élelmiszeripar számos zöld kihívással néz szembe, melyek egyaránt jelentős hatással lehetnek a környezetre, a gazdaságra és a társadalomra. Legfontosabb céljaink a fenntartható mezőgazdaság megvalósítása, az egészséges talaj építése és fenntartása, a víz megfontolt kezelése, a levegő, a víz és az éghajlati szennyezés minimalizálása és a biodiverzitás (biológiai sokféleség) támogatása. Ezeknek a céloknak az eléréséhez fenntarthatóbb alternatívák szükségesek, mint a biogazdálkodás (organikus gazdálkodás), a permakultúra és az agroökológia. Emellett a klímaváltozás hatásai, mint például a szélsőséges időjárás is újabb kihívások elé állítják a termelőket, akiknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez.  Az élelmiszeripar minden területén egyre nagyobb figyelmet kap a műanyag csomagolóanyagok használata, ezért az élelmiszeripar számára továbbra is kihívást jelent az, hogy mielőbb áttérjen a környezetbarát csomagolási megoldásokra, mint például az újrahasznosítható vagy komposztálható anyagokra.  

Intézményem a 2023/2024-es tanévben elnyerte az Örökös Ökoiskola címet. A cím viselésével Magyarország természeti örökségének védelme, valamint a fenntarthatóságra nevelés melletti elköteleződésünket nyilvánítjuk ki. Az Örökös Ökoiskola cím eredményeképpen tanulóink számára természetessé válik az egészség- és környezettudatos életmód, továbbá a globális és lokális kihívások iránti nyitottság, ezáltal aktívan tudnak tenni a felismert problémák megoldásáért.  

3. Milyen új digitális megoldások jelentek meg az élelmiszeriparban, és ezek hogyan befolyásolják a mindennapi munkát?

Mint minden iparágban, így az élelmiszeriparban is számos új digitális megoldás jelent meg, melyek jelentős hatást gyakorolnak mindennapi munkavégzésünkre. Az élelmiszeripari termékek minőségének, biztonságának, valamint a csomagolás sértetlenségének biztosítása nekünk, mint piaci szereplőknek, alapkövetelmény.  

Egyre nő azoknak a vállalkozásoknak a száma is, amelyek automatizált rendszereket vagy robotokat használnak a gyártási és csomagolási folyamatokban, ezzel csökkentve az emberi munkaerő szükségességét és a hibák számát, viszont növelve a termelékenységet és a hatékonyságot. Az élelmiszeripari cégek és vállalkozások hatékonyságának fenntartásához és növekedéséhez ma már szükséges feltétel, hogy digitális készletgazdálkodási rendszert, APS vagy ERP rendszereket (adatbázis-kezelő rendszerek) használjanak. A készletek ellenőrzésével elkerülhető a nyersanyaghiány, mert mindig kéznél lesz a megfelelő mennyiségű nyersanyag, ugyanakkor elkerülhetünk olyan problémákat, mint a romlás vagy a túl nagy raktárkészlet. A digitális rendszerek széleskörű használata lehetőséget teremthet az energiahasználat hatékonyságának növelésére, a pazarló energiafogyasztás csökkentésére, és a logisztikai rendszer optimalizálására.

4. Hogyan változtatják meg a modern technológiák és digitalizáció az élelmiszeripari szakmák jövőjét? Milyen eszközöket használtok a képzés során?

A modern technológiák és a digitalizáció alkalmazása új kihívások elé állít bennünket, ugyanakkor új lehetőségeket is teremt az élelmiszeripar számára.

Az automatizált rendszerekkel és robotokkal egyre inkább helyettesíthetjük a manuális, kézi munkát, ezzel növelhetjük a termelési hatékonyságot és csökkenthetjük a felmerülő hibák számát. A modern technológiák használata lehetővé teszi, hogy környezettudatosabb megoldásokat alkalmazzunk (pl. energiakímélő gyártási folyamatokat használjunk) és csökkentsük a keletkező hulladékok mennyiségét.  

Tanulóink egy része a szakmai gyakorlatokat, szakirányú oktatást biztosító vállalatoknál vagy vállalkozásoknál (duális képzőhelyeken) töltik, miközben megismerik a vállalati kultúrát és tanulmányaik befejezése után versenyképes tudással és a piaci igényeknek megfelelő szakmai gyakorlattal lépnek a munkaerőpiacra. Az üzemi körülmények között megvalósuló gyakorlati képzések során a diákok közvetlen tapasztalatokat is szerezhetnek a modern technológiák alkalmazásáról. Iskolai tanműhelyeinkben arra törekszünk, hogy minél életszerűbb munkakörnyezetben juttassuk piacképes tudáshoz a nálunk tanuló diákokat, és az így megszerzett tudással megalapozzák szakmai műveltségüket és munkakultúrájukat, valamint megszerezzék a sikeres életpálya építéséhez szükséges kompetenciákat.  

5. Milyen projektfeladatokban szoktak részt venni a diákok, és ezek hogyan járulnak hozzá a fenntartható élelmiszer-termeléshez?

Napjainkban a cégek és vállalkozások elvárják a leendő munkavállalóktól az önálló munkavégzés, a helyzetfelismerés, a problémamegoldás képességét. Ha jól belegondolunk, a gyakorlóhelyeken (duális képzőhelyeken) lépten-nyomon egy-egy projektfeladatot kell megoldaniuk a tanulók és az oktatók szervezett csoportjainak. Ma ott tartunk, hogy szinte minden tantárgyban készülnek projektek. Vannak egyéni és csoportos projektek, rendezünk projektnapokat és projektheteket. A lényeg egy témának az önálló feldolgozása a szaktanár vagy oktató irányítása mellett. A végeredmény mindig valamilyen gyakorlati produktum (prezentáció, kisfilm, termék, portfólió stb.). A munka teljes folyamatát dokumentálni kell (témaválasztás, források összegyűjtése, megfigyelések, termék készítése, mérések elvégzése, az eredmények bemutatása, megvédése stb.) A projektek megvalósítása során igyekszünk olyan megoldásokat alkalmazni a projektfeladatok részeként, amelyek támogathatják a környezetbarát termelést és a környezetbarát technológiák bevezetését. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a termelés során keletkező élelmiszerek megfelelően, környezetbarát módon jussanak el a fogyasztókhoz.

6. Kinek ajánlanád az élelmiszeripar ágazatát, és milyen készségekre van szükség a sikeres karrierhez ezen a területen?

Az élelmiszeripar színes és sokszínű, így sokféle lehetőséget kínál az érdeklődők számára. Vonzó lehet mindenki számára, aki érdeklődik a főzés, az ételek iránt és szeretne új ízeket felfedezni, aki szeretne megismerkedni a különböző gyártási folyamatokkal, új technológiákkal, aki elkötelezett az egészséges táplálkozás mellett, és annak is, aki az élelmiszer-készítés valamely területén szeretne dolgozni. A sikeres karrierhez azonban számos készség és tudás szükséges. Az új technológiáknak és a digitalizációnak köszönhetően az élelmiszeripar folyamatosan változik, így megköveteli a rugalmasságot és a gyors alkalmazkodást a kihívásokhoz és a változó munkaerőpiaci igényekhez. Az élelmiszeriparban dolgozók számára elengedhetetlen a különböző gyártási folyamatok, gépek és technológiák megértése, valamint az új termékek és folyamatok bevezetése érdekében a kreatív gondolkodásra, a kézügyességre és a problémamegoldó képességre is szükség van. Fontos az egyértelmű és hatékony kommunikáció, amely kulcsszerepet játszik a csapatmunkában és az együttműködésben. Az is előnyös lehet, ha ismerjük és folyamatosan követjük a piaci trendeket, a fogyasztói igényeket és versenytársakat. És nem utolsó sorban a termékek minőségének biztosítása érdekében fontos a minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási ismeretek elsajátítása.

Az Élelmiszeripar ágazat szakmáinak részletesebb leírása itt olvasható (Szakmakártyák)

Az ágazatban jelenleg szakmai oktatást folytató szakképző intézményekről térképes keresőnkben tájékozódhatnak az érdeklődők. (A 2025/2026-os tanévre 2024. október végén hirdetik meg képzéseiket az intézmények a középfokú felvételi eljárás keretében.)  

Az Élelmiszeripar ágazatban úgynevezett „okleveles technikusképzést” hirdető technikumok listája és az „okleveles technikusképzésről” részletes információ itt található (okleveles technikusképzés).

A szakképzés nyújtotta lehetőségekről bővebb információ elérhető itt.

Forrás: IKK Nonporfit Zrt.

Képillusztráció: Shutterstock/ Déli ASzC Kinizsi Pál Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola