Online megoldások SNI specifikusan

A digitális munkarend szervezéséhez, koordinációjához a sajátos nevelési igény (SNI) típusai szerint tett javaslatokat a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ - szakemberek ajánlásai alapján -,  valamint felhívta a figyelmet azokra az alkalmazásokra, rendszerekre, amelyek jól hasznosíthatók az SNI tanulók távtanításában is.

Látássérült gyerekek, tanulók távtanítása

Javaslatainkban az átfogó ajánlásokra fókuszálunk, nem különítjük el a gyengénlátó, aliglátó vagy vak gyerekek, tanulók távtanítását segítő jellemzőket. Ezt – a szerteágazó egyedi és egyéni eszköz-, valamint tartalmi szükségletekből adódó eltérések okán – nem részletezzük, hiszen a szakemberek és az intézmények ezeknek a specifikus igényeknek az ismeretében az alkalmazott eljárásokat, tartalmakat össze tudják hangolni a digitális munkarendre tett javaslatokkal.

Gondot okozhat, ha a látássérült tanulóknak, családoknak nem áll rendelkezésére olyan eszköz, illetve stabil otthoni internet, amelynek segítségével megvalósítható az oktatás. Itt gondolni kell az akadályok nélküli hozzáférésre. Kiemelten kell figyelni, hogy az online tantermi megoldások, tananyagtartalmak:

• akadálymentesek,
• képernyőolvasó programmal használhatók,
• (egér nélkül) csupán billentyűparancsokkal is használhatók legyenek, valamint
• bármely funkciógomb megnyomását hanggal kísérjék.

A látássérült tanulók specifikus eszközigényeit az intézményi, helyi, érdekvédelmi, civil szervezetek szolgáltatásai segítségével, a lehetőségekhez mérten próbáljuk pótolni.

Legyünk figyelemmel arra, hogy a gyerekek többsége nem rutinos az online programok használatában, és hogy a szülők, családok az esetek nagy részében nem is tudnak segíteni nekik. Figyeljünk a mértékre, a tanuló szociális és családi környezetére, amikor a papíralapú vagy virtuális oktatás arányairól döntünk.  Az emailben, Messengeren, Viberen küldött/megosztott videók, a videochatelés, vagy a Skype-on, Viberen való beszélgetés is mind biztonságot, segítséget jelentő online támogatási forma, még ha a pedagógusoktól, gyógypedagógusoktól jelentős többletmunkát is igényel.

Utazó gyógypedagógusoknak, befogadó pedagógusoknak, gyógypedagógiai intézményekben dolgozó szakembereknek egyaránt érdemes figyelni a látássérült gyerekek, tanulók oktatását, fejlesztését végző egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények honlapjait akár tudáscserére, akár ötletek gyűjtésére vagy speciális szolgáltatások ajánlására, igénylésére.

Látássérült gyerekek, tanulók távoktatásában javasolt alkalmazások egy részének gyűjteményét itt nézheti meg. 

Hallássérült gyerekek, tanulók távtanítása

Szakmai értelemben a – különböző mértékben és súlyosságban – nagyothalló és siket gyerekek, tanulók fejlesztése a digitális munkarend körülményei között is különböznek az általános pedagógiai jellegű tevékenységek és az egészségügyi célú rehabilitációs eljárások szempontjából is. A különböző mértékű hallássérülés eltérő eszközöket és módszereket is igényelhet, amelynek alkalmazására számos szakirodalmi példa található, és ezek alapvető eljárások a gyógypedagógiai gyakorlat számára. A digitális technológia pedagógiai, gyógypedagógiai alkalmazásában fellelhetők azonban a hallássérülés szempontjából átfogóan értelmezhető tanulásszervezési és tartalomhoz illeszkedő alkalmazások is. Ezekre helyezzük most a hangsúlyt.  

A hallássérült gyerekek bármely fejlesztési területéhez használt specifikus eszközök, módszerek, eljárások a veszélyhelyzet okozta körülmények között már nem valósíthatók meg ugyanúgy, mint az intézményes és az egyéni fejlesztés keretei között. Továbbra is fontos azonban a fejlesztési célok szem előtt tartása, valamint az egyéni mérlegelést és az otthoni tanulási környezet ismeretét követően a legalkalmasabb távtanítási forma kiválasztása.  

A hallássérült gyerekek, tanulók digitális oktatásában a hallás javítását szolgáló különféle készülékek mellett nem jelenik meg sokféle specifikus eszköz. A sajátosságot nagymértékben a hallás fejlesztését, beszédértést, beszédfejlesztést szolgáló alkalmazások és az akadálymentes hozzáférést is segítő jelnyelvi szolgáltatások biztosítják.  

Hallásérült tanulók esetében is fontos az intézmények, EGYMI-k valamint a helyi, érdekvédelmi, civil szervezetek szolgáltatásai segítségét igénybe venni és a családokat tájékoztatni az elérhető lehetőségekről, valamint érdemes figyelni a hallássérült gyerekek, tanulók oktatását, fejlesztését végző egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények honlapjait tudáscserére, ötletek gyűjtésére vagy speciális szolgáltatások ajánlására, igénylésére.

Hallássérült gyerekek, tanulók távoktatásában javasolt alkalmazások egy részének gyűjteményét itt nézheti meg. 

Autizmussal élő gyerekek, tanulók távtanítása

Az autizmussal élő gyerekek, tanulók távtanítása különösen nagy terhet ró a családokra, hiszen a gyerekek napirendjét, foglalkozását, tanulását strukturálni kell az otthoni létre napirenddel, hetirenddel, illetve az egyéni szükségleteknek megfelelően vizuális támogatással, képes magyarázatokkal. A pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak leginkább ezek kialakításában, a megfelelő tartalmak kiválasztásában van kiemelt szerepe. Az akadémikus tárgyak mellett/előtt elsőbbséget élveznek a mindennapi önállósági feladatok, amelyekhez klasszikusan a vizuális támogatás a fontos eszköz. Ezeket a kommunikációt, a tanulást és önállóságot segítő egyedi eszközöket érdemes hazaadni, de akik eddig nem használtak ilyeneket, azok sajnos nem most fogják tudni elkezdeni használni. Ilyen esetekben a családok erősebb támogatásra kell fókuszálnunk.

A távoktatás szervezése, koordinációja nagymértékben függ a tanulók önállóságától, azaz, hogy az iskolai körülmények között milyen mértékben tudták követni az órákat.

• Ha az önállóság foka jó, és ugyancsak jó értelmi és együttműködési készséggel rendelkeznek, akkor a távoktatás sem akadályozza jelentősen az autista gyerekeket a tanulásban, számukra a hozzáférhető rendszerekből a közösen szerkeszthető listázó/feladat és naptárszervező alkalmazások is nagyon hasznosak (pl. Wunderlist, Google naptár), különösen azok, amelyeket a támogató szakemberrel és/vagy szülővel közösen meg tud szerkeszteni.
• Ha az autista tanuló az iskolában is komoly támogatást, egyéni fejlesztést igényelt, mindenképpen szükséges a szülő, család támogatása, folyamatos jelenléte a tanulás során. További nehézséget okoz a specifikus fejlesztések elmaradása, amelyek nem mindegyike folytatható otthoni körülmények között. Szükséges, hogy a szakemberek és a szülők közösen egyeztessék, mely fejlesztésekbe tud bekapcsolódni a család, és melyek azok, amelyeket át kell ütemezni.
• Legnehezebb helyzetben azok a gyerekek vannak, akik semmilyen digitális jártasággal, sőt “képi megértéssel” és megfelelő együttműködési és szervezési készségekkel sem rendelkeznek. Számukra konkrét, strukturált feladatokat szükséges „duplikálni”, azaz olyanokat, amelyeket az iskolában önállóan használt, és abban segíteni a családot, hogy ezt hogyan használják otthon. A digitális lehetőségek használata a súlyosan érintett gyermekek szüleivel történő tanácsadásban, kommunikációban tölthet be fontos szerepet.

Az autista gyerekek, tanulók otthoni tanulásának megszervezéshez, a családok támogatásához javasoljuk még a távolról is szerkeszthető, egyszerűbb megoldást a mindennapi önállóság megszervezéséhez, amely a DATA projekt keretében készül.  Ez jelenleg azoknak a felhasználóknak érhető el (500 fő), akik a tesztelésben vesznek részt. (További információ: a linkgyűjteményben DATA címszónál.)

A veszélyhelyzetre tekintettel az otthoni élet megszervezéshez, az aktuális és autizmusspecifikus információk érdekében érdemes követni és a családok figyelmébe ajánlani az autisták érdekvédelmi és civil, valamint intézményi szereplők honlapjait (pl. Autisták Országos Szövetsége, Autizmus Alapítvány), továbbá a megyei, helyi egyesületek, EGYMI-k oldalait.

Javasolható még különböző videós anyagok készítése, egyszerűbb applikációk használata. Ehhez példákat, ötleteket és módszertant az Atipikus diákok, segítő appok, tudományos evidenciák című kiadványban lehet találni (Szerk.: Győri Miklós és Billédi Katalin, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar).

Autizmussal élő gyerekek, tanulók távoktatásában javasolt alkalmazások egy részének gyűjteményét itt nézheti meg.

Mozgáskorlátozott gyerekek, tanulók távtanítása

A mozgáskorlátozott tanulók otthoni tanulásának kialakítását jelentősen meghatározza az egyén mozgásállapota (motoros képességek fejlettsége), a kommunikációs és mentális képességei, az esetlegesen társuló funkciózavarok, fogyatékosságok és a sérülésspecifikus eszközök rendelkezésre állása. Jelen esetben igyekszünk azokra a megoldásokra fókuszálni, amikor a mozgáskorlátozottság mellett egyik területen sem tapasztalható jelentős eltérés, de ezek az esetek nagyon ritkák, többnyire számítani lehet a mozgásos akadályozottság mellett egyéb nehézségekkel is. A több funkcióterületre kiterjedő korlátozott működésre a halmozott fogyatékosságra vonatkozóan külön javaslatokat fogalmazunk meg.

A mozgáskorlátozott gyerekek, fiatalok távtanításának megszervezésében elsődleges a tanulók adottságainak, készségeinek, képességeinek, illetve egyéni speciális szükségleteinek az ismerete. A mozgáskorlátozott tanulók komplex fejlesztése az otthoni tanulás körülményei között korlátozottak lehetnek, ugyanakkor találhatunk megoldást valamennyi funkció gyakoroltatására, az ismeretanyag elsajátíttatására.

Nehezebb a dolgunk néhány terápiás fejlesztés területén, illetve abban az esetben, ha a tanulást segítő eszközök nem állnak rendelkezésre a tanuló otthonában. A sokszor súlyosan mozgáskorlátozott gyermekét egyedül nevelő-gondozó, esetleg home office-ban dolgozó szülőnek, aki 24 órás szolgálatban áll gyermeke mellett (és most nem nagyon tud kockázat nélkül segítséget hívni), támogatást kell nyújtanunk abban is, hogy ha csak saját időbeosztás és belátás szerint tud közreműködni a távoktatásban. Ebben az aktuális helyzetben a szülőknek fizikailag is be kell tudniuk osztani magukat, hogy bírják a karantén végéig.

A pedagógusok, gyógypedagógusok, utazó gyógypedagógusok, intézmények legfontosabb feladatai az elmúlt hetek tapasztalatainak összegzésével az alábbiak köré szerveződhetnek:

• Kulcskérdés, hogy a tanulók otthoni tanulásához rendelkezésre állnak-e azok a specifikus eszközök (pl. speciális egér, billentyűzet, egérkiváltó kapcsoló), amelyekkel részt tudnak venni a tanítási, tanulási folyamatban online vagy más formában. Fontos ezek áttekintése, és ahol szükséges, ott az egyéni szükségletek és lehetőségek függvényében fel kell kutatni és biztosítani kell az eszközkölcsönzési lehetőségeket. Ezek lehetnek az együttnevelés esetén a befogadó iskola, az utazó szolgáltatást nyújtó EGYMI, a különnevelésben részt vevő gyógypedagógiai intézmények vagy a mozgáskorlátozott személyek érdekvédelmi szervezetei, helyi és civil támogatások, akik segítségével a tanuláshoz, mozgásfejlesztéshez szükséges legfontosabb specifikus eszközök hozzáférhetők. Fontos erről folyamatos tájékoztatást nyújtani az érintett tanulóknak, családoknak. Bár a fejlesztési folyamat, a terápiás és egyéni rehabilitációs szolgáltatás más formában történik, egyes esetekben a szülők, család közreműködése nélkül nem is tud megvalósulni; ugyanakkor a megvalósulás támogatható az egyéni igényeknek megfelelően az oktatás során használt specifikus és digitális eszközök, kommunikációt segítő eszközök, mozgás/mozgatás, önálló életvitel eszközei rendelkezésre állásával. Törekedni kell arra, hogy a megváltozott tanulás, fejlesztés szempontjából sokszor korlátozott körülmények között ne romoljon a gyerekek mozgásállapota, ne történjen visszaesés a kognitív és kommunikációs, egyéb készségek, képességek területén.
• A legismertebb tananyagtartalmak, alkalmazások, különböző online rendszerek – a személyre szabott eszközbeállítások és a megfelelő/specifikus eszközök használata mellett – a mozgáskorlátozott gyerekek, tanulók számára is alkalmasak lehetnek az otthoni tanuláshoz. A sajátos, egyéni szükségletek azok, amelyek differenciálják a távtanításban alkalmazható tananyagot, a különböző módszereket, eljárásokat. Érdemes ezek közül minél többet megismerni és tematikusan válogatni, beilleszteni a távoktatási gyakorlatba. Fontos szem előtt tartani, hogy ugyan a szakemberek saját digitális kompetenciájának fejlesztése is cél lehet, de az ismeretlen, távoktatási helyzetből adódó megsokszorozott feladatokban meg kell találni a megfelelő arányokat és nem túlterhelni magunkat. A mozgáskorlátozott gyerekek komplex habilitációs és rehabilitációs ellátása érdekében elengedhetetlen a partnerek, illetve a különböző szakemberek együttműködése, teammunkája, amelyre a koronavírus okozta veszélyhelyzetben más formában van lehetőség. Ebben a helyzetben is fontos, hogy a megszokott terápiák feladatai közül az otthon is végezhető elemek, gyakorlatok eljussanak az érintettekhez, tehát a terapeuták és a családok online vagy bármilyen formában legyenek kapcsolatban. Az adott lehetőségek között törekedni kell legalább a megtanult mozgások alkalmazására, az önállóság megtartására, a beszéd, a kommunikáció fejlesztésére, amelyhez szintén szükséges a család, gondviselők megfelelő instrukciók melletti aktív részvétele. Fontos, hogy beépüljenek a távtanítás időszakának napi tevékenységeibe, rutinjaiba.
• A távtanítás időszakában nem csak a mozgáskorlátozott gyerekekre kell figyelnie a szakembereknek, hanem a családokra, gondviselőkre, hiszen most ők vesznek át számos feladatot, kerülnek sokszor a pedagógus, gyógypedagógus, terapeuta szerepébe. Fontos, hogy különböző fórumokon, online felületeken folyamatos kapcsolatot tartsunk, támogassuk, egyéni tanácsadással segítsük őket.

Utazó gyógypedagógusoknak, befogadó pedagógusoknak, gyógypedagógiai intézményekben dolgozó szakembereknek egyaránt érdemes figyelni a mozgáskorlátozott gyerekek, tanulók oktatását, fejlesztését végző EGYMI-k, a mozgáskorlátozott személyek érdekvédelmi, helyi, civil és állami szervezeteinek honlapját tudáscserére, ötletek gyűjtésére vagy speciális szolgáltatások igénylésére, ajánlására.

Mozgáskorlátozott gyerekek, tanulók távoktatásában javasolt alkalmazások használatáról bővebben, és egy részének gyűjteményét itt nézheti meg.

Tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint a pszichés fejlődési zavarral küzdő gyerekek, tanulók távtanítása

A tanulási és értelmi akadályozottság, a pszichés fejlődés zavaraiból adódó tanulási, fejlődési hátrányok a sajátos nevelési igény vagy az atipikus fejlődés szempontjából természetesen számtalan különbözőséget mutat, amelyet az egyéni eltérések, fejlesztési szükségletek tovább differenciálnak. Együttes szerepeltetését a fejlesztési alapelvek hasonlósága okán a távtanításhoz megfogalmazható javaslatok, ajánlások és online alkalmazások miatt tettük.

Az látható, hogy a mind a tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott és a pszichés fejlődési zavarral küzdő gyerekek távtanítása a koronavírus okozta veszélyhelyzetben nehézséget okozhat a családoknak. A gyerekek nagy többségének különböző szintű támogatásra van szüksége az otthoni körülmények közötti tanuláshoz.

Javaslatok:

• Fontos, hogy a szakemberek megfelelő instrukciókkal lássák el a családokat, hozzátartozókat:
  • milyen tanulási körülményeket érdemes kialakítani;
  • a tanulóknak milyen segítséget és milyen mértékben szükséges nyújtani;
  • kiket és milyen formában lehet/érdemes keresni, ha elakadás van vagy nehezen kezelhető helyzet alakul ki.
• Ne terheljük túl a gyerekeket! Most a legfontosabb a tudás és az elért eredmények szinten tartása, ehhez adjunk segítséget.
• A kapcsolat a gyerekekkel, családokkal a lehetőségek szerint folyamatos legyen. Sokukkal az online hozzáférés korlátai miatt ez szórványos lehet, azonban törekedjünk a folyamatos kommunikációra, hiszen ebben az időszakban van különösen nagy szükségük a támogatásra, odafigyelésre.
• Törekedjünk arra, hogy a különböző egyéni fejlesztésekben, támogatásokban, terápiákban korábban résztvevő szakembereket is a lehetőségekhez mérten bevonjuk, összekapcsoljuk a tanulókkal, családokkal, egy-egy alkalomszerű online jelenléttel vagy egyéni, specifikus tanácsokkal.
• Fontos a különböző specifikus szolgáltatásokról a családokat tájékoztatni, érdekvédelmi, helyi, civil szervezeteinek honlapjait figyelni, a családok figyelmébe ajánlani.

Számos olyan alkalmazás, fejlesztő program és fejlesztő játék érhető el, amelyeket a gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógiai gyakorlatban is sikerrel alkalmaznak a szakemberek. Az itt szereplő online rendszerek, programok a pedagógiai, gyógypedagógiai gyakorlatban is ismertek lehetnek. A távtanítás időszakában a szakemberek nagyrészt olyan eszközöket, módszereket alkalmaznak, amelyek már beváltak, a tanulók ismerik az alkalmazásokat, vagy a szülőknek, támogató családtagoknak sem okoz nehézséget a használatuk. Fontos, hogy ne okozzunk túl nagy terhet sem a tanulóinknak, sem a családtagjaiknak, támogatóiknak. Ugyanakkor érdemes megnézni, válogatni, ötleteket gyűjteni azokból az alkalmazásokból, amelyek könnyen elsajátíthatók, használatuk egyszerű és a korábban alkalmazott programok mintájára a partnereink is alkalmazni tudják az otthoni tanulásban, esetleg kinyomtathatók a korlátozott hozzáférési feltételekkel rendelkező tanulóknak is.

Tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint a pszichés fejlődési zavarral küzdő gyerekek, tanulók távoktatásában javasolt alkalmazások egy részének gyűjteményét itt nézheti meg.

Halmozott fogyatékossággal élő gyerekek, tanulók távtanítása

A digitális munkarend a halmozott fogyatékossággal élő tanulókra és kiemelten családjaik, gondozóik számára összehasonlíthatatlanul több feladatot hárít, mint más családok esetében, hiszen szünetelnek vagy átalakult formában és szórványosan érhetők el azok a fejlesztések, szolgálatatások, amelyek korábban a gyerekek, fiatalok mindennapjainak része volt. Az intenzív gondozási, fejlesztési feladatok az iskolalátogatási tilalom okán most a nap 24 órájában a szülőkre, családtagokra hárulnak, mindemellett új szerepekben (gyógypedagógus, terapeuta) is helyt kell állniuk.

Az intézmények az elmúlt hetekben már felmérték, és bizonyos tapasztalatokat szereztek arról, hogy a kapcsolattartásra és fejlesztésekhez milyen specifikus eszközökre van szüksége a családoknak, milyen módon kommunikálhatnak és juttathatják el az információkat, a tananyagot, illetve a fejlesztőanyagot a tanulókhoz. A tapasztalatok leszűrésével érdemes áttekinteni, hogy a kapcsolattartási formák mennyire voltak eredményesek, a tanulók, szülők milyen mértékben tudtak bekapcsolódni a tanulókkal kapcsolatos fejlesztési, esetleg terápiás feladatokba.

A gyógypedagógusok számára a megfogalmazott javaslatok evidenciának, alapvetőnek tekinthetők, mégis érdemes strukturáltan ránézni az elkövetkező hetek feladataira és helyi sajátosságok függvényében értelmezni ezeket:

• Ahol szükséges, ott segíteni kell a családokat a specifikus és/vagy digitális eszközök eljuttatásával vagy az intézményben rendelkezésre álló eszközökből, vagy más elérhető szolgáltatásokra támaszkodva. A szakemberek sok esetben jóval több információ birtokában vannak, mint a családtagok, gondviselők, fontos tehát, hogy az elérhető kölcsönzési szolgáltatásokról tájékoztassuk a családokat, gondviselőket.
• A különböző fórumokon, online felületeken továbbra is folyamatosan tartsuk a kapcsolatot, támogassuk, egyéni tanácsadással segítsük a családokat és tanulóinkat, legkézenfekvőbbek az email, közösségi oldalak, KRÉTA rendszer.
• A tanulóknál sok esetben súlyos kommunikációs akadályozottság is jelen van, az iskolai életben kialakított kommunikációs formák és a segítő eszközöket lehetőség szerint vigyük át az otthoni tanulás körülményeibe. Ha szükséges AAK eszközök kölcsönzésével (az AAK Módszertani Központokban van erre lehetőség, a veszélyhelyzeti intézkedések figyelembe vételével), szülői közreműködéssel.
• Érdemes a megszokottak szerint, hetirendben szervezni a feladatokat, előzőleg eljuttatni azokat a családokhoz. Fontos, hogy előre tudjanak tervezni, kialakítani, fenntartani a biztonságérzetet adó stabil napirendeket.
• Javaslatot tehetünk a napirend kialakítására, szabadidő eltöltésére is, hogy meg lehessen beszélni a gyerekekkel, mi fog történni, hogyan strukturálódik a nap. Ha nem értik, mi zajlik körülöttük, különösen a szokásos rutintól eltérő helyzetben, könnyen frusztrálódnak, agresszívak lehetnek, ami tovább nehezíti a családok életét.
• Fontos, hogy a megengedhető keretek között a fejlesztésben részt vevő terápiás szakemberekkel is legyen kapcsolata a családoknak. Fontos, hogy a hétköznapokban megszokott különféle terápiák, amelyek szülői közreműködéssel otthon is végezhetők (ha nem is teljességében, hanem bizonyos elemeiben), a terapeuták iránymutatásaival megvalósuljanak. A rendelkezésre álló digitális lehetőségek mellett online bejelentkezéssel, vagy videóra felvett gyakorlatsorokkal, instrukciókkal, rövid leírásokkal segíthető a gyerekek fejlesztése.
• Hasznos lehet létrehozni egy feladat- és ötlettárat az intézmény honlapján, amit elérnek a családok. Itt lehetne megosztani olyan alkalmazások linkjét, elérhetőségét, amelyek a halmozottan fogyatékos gyerekek fejlesztését segítik, vagy a gyógypedagógusok, terapeuták által felvett videókat találnak például kimozgatásról, tornáról, vagy szenzoros tevékenységekről, zeneterápiáról stb.
• Támogató, segítő, tanácsadó tevékenységünk legfontosabb célja az lehet, hogy tanulóink fejlődése ne rekedjen meg, ne következzen be állapotromlás.

Halmozott fogyatékossággal élő gyerekek, tanulók távoktatásában javasolt alkalmazások egy részének gyűjteményét itt nézheti meg.

Forrás: DPMK, IKK

Kép illusztráció: Shutterstock