- #Tájékoztatók
9/10/2019
5 perc olvasási idő
Címkék
oktatáskiadvány
végzettség
tájékoztató
Schanda: az OECD elismeri a kormány céljait és eredményeit az oktatás területén
Az OECD elismeri a kormány céljait és eredményeit az oktatás területén - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára
A politikus az OECD "Education at a Glance" című kiadvány magyar vonatkozásait ismertetve kiemelte: a felsőoktatás "nemzetköziesítése" jó úton halad Magyarországon. A külföldi hallgatók aránya 2010-17 között a magyar felsőoktatási intézményekben megduplázódott, 5-ről 10 százalékra nőtt. Ez az egyik legnagyobb bővülés az OECD országai között - derült ki. A mesterképzésbe beiratkozott külföldi hallgatók aránya pedig mostanra meghaladja a 27 százalékot - hangzott el.
Az elmúlt évtized kedvező tendenciái figyelhetők meg abban is, hogy 2008-18 között jelentősen emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: a 25-34 éves korosztálynál a nők körében 28-ról 37 százalékra, a férfiaknál 20-ról 25 százalékra - fogalmazott az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tovább emelkedett a felsőoktatásba bekerült fiatalok száma, idén 89.500 elsőéves hallgatót vettek fel, amit 4500-al több, mint az előző évben és 2014 óta a legmagasabb adat.
A parlamenti államtitkár rámutatott: a kormány célja, hogy a magyar fiatalok jobb és versenyképesebb egyetemeken tanulhassanak és értékes diplomát szerezzenek, megállják a helyüket az életben és a munkaerő-piacon egyaránt.
Az elért gazdasági eredmények lehetővé tették a felsőoktatási rendszer megerősítését. A magyar GDP-adat európai szinten is kiemelkedően magas növekedést jelez: a második negyedévben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ez az Európai Unióban mért átlagos növekedés közel négyszerese. A 2010-ben megörökölt alacsony hatékonyságú munkaerő-piaci igényektől eltávolodott felsőoktatási rendszert át kellett alakítani, ami meg is történt - hangsúlyozta Schanda Tamás, aláhúzva, hogy sikerült stabilizálni az intézmények gazdálkodását is.
Az oktatás és kutatás minőségének további javítása, a tudományegyetemek nemzetközi versenyképességének további erősítése most az egyik legfontosabb feladatuk - rögzítette.
Az OECD jelentése támogatóan nyilatkozott a magyar kormány szakképzést érintő terveiről is - tette hozzá.
A jelentés megállapítja, hogy alacsony a szakképzéssel rendelkezők aránya a középfokú végzettségűek körében, kevesebb mint 25 százalék, szemben az OECD 40 százalékával. Az, hogy csupán minden negyedik embernek van ilyen végzettsége a kormány szerint is fejlesztendő, ez egy nagyon fontos versenyképességi szempont - rögzítette a parlamenti államtitkár.
Schanda Tamás kiemelte: az idei felvételi adatokból már az látszott, egyre népszerűbb a szakképzés, egyre többen jelentkeznek erre a képzési formára.
Kitért arra is: a magyar diákok nagyon jó eredményeket érnek el a nemzetközi versenyeken.
Jelezte: a szakképzést tovább kívánják fejleszteni ezt a célt szolgálja a Szakképzés 4.0 stratégia, amelyet a piaci szereplőkkel közösen alakítottak ki, és amelynek része a vonzó karrier lehetőség megteremtése, a naprakész tudású oktatók biztosítása, és a vonzó tanulási környezet kialakítása. A jól végzett szakmunka stabil és kiszámítható megélhetést biztosít, valamint hozzájárul Magyarország gazdaságának további erősödéséhez.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár közölte: a jelentés elismeri, hogy az óvodáztatás nagyon komoly fejlődésen ment keresztül Magyarországon. Ez is volt a kormány célja, amikor 2015-ben 3 éves kortól kötelezővé tették az óvodáztatást - mutatott rá. Úgy fogalmazott, hogy mára az óvodáztatás lényegében teljes körűnek mondható.
Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy a jelentés megmutatta: Magyarországon egy nevelőre 12 gyermek jut, míg az EU-átlaga 15, az OECD-átlaga pedig 16.
Az alap- és középfokú oktatásban a kutatás szerint a magyarországi tanár-diák arány kedvezőbb az OECD-átlagánál, utóbbi 15, míg Magyarországon 11 diák jut egy pedagógusra.
A felmérés vizsgálta a nők arányát is - tette hozzá, kiemelve: Magyarországon a pedagógus pálya hagyományosan női foglalkozásnak számít, a nők aránya ennek megfelelően összesen 82 százalékos.
A pedagógus óraterhelés szintén alacsonyabb, mint az OECD-átlag, nálunk 648 óra egy pedagógus átlagos óraterhelése, míg az OECD-adat 783. Kiemelte: ennek alapvetően a hosszabb magyarországi nyári szünet az oka.
A köznevelési államtitkár elmondta: a felmérést az OECD minden évben közzéteszi, s abban alapvetően 2016-17-es adatok szerepelnek.
Forrás: MTI
Kép: Shutterstock
Érdekes lehet számodra
Leérettségiztél, de még bizonytalan vagy abban, hogy hogyan tovább?
Szakmai versenyre várják az egészségügyi szakképzésben tanuló 11. és 12. évfolyamos diákok jelentkezését
Lannert Judit és Naderi Zsuzsanna az együttműködés és a szemléletváltás fontosságát hangsúlyozta Egerben