&nbsp;A politikus az OECD "Education at a Glance" című kiadvány magyar vonatkozásait ismertetve kiemelte: a felsőoktatás "nemzetköziesítése" jó úton halad Magyarországon. A külföldi hallgatók aránya 2010-17 között a magyar felsőoktatási intézményekben megduplázódott, 5-ről 10 százalékra nőtt. Ez az egyik legnagyobb bővülés az OECD országai között - derült ki. A mesterképzésbe beiratkozott külföldi hallgatók aránya pedig mostanra meghaladja a 27 százalékot - hangzott el.Az elmúlt évtized kedvező tendenciái figyelhetők meg abban is, hogy 2008-18 között jelentősen emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: a 25-34 éves korosztálynál a nők körében 28-ról 37 százalékra, a férfiaknál 20-ról 25 százalékra - fogalmazott az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tovább emelkedett a felsőoktatásba bekerült fiatalok száma, idén 89.500 elsőéves hallgatót vettek fel, amit 4500-al több, mint az előző évben és 2014 óta a legmagasabb adat.A parlamenti államtitkár rámutatott: a kormány célja, hogy a magyar fiatalok jobb és versenyképesebb egyetemeken tanulhassanak és értékes diplomát szerezzenek, megállják a helyüket az életben és a munkaerő-piacon egyaránt.Az elért gazdasági eredmények lehetővé tették a felsőoktatási rendszer megerősítését. A magyar GDP-adat európai szinten is kiemelkedően magas növekedést jelez: a második negyedévben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ez az Európai Unióban mért átlagos növekedés közel négyszerese. A 2010-ben megörökölt alacsony hatékonyságú munkaerő-piaci igényektől eltávolodott felsőoktatási rendszert át kellett alakítani, ami meg is történt - hangsúlyozta Schanda Tamás, aláhúzva, hogy sikerült stabilizálni az intézmények gazdálkodását is.Az oktatás és kutatás minőségének további javítása, a tudományegyetemek nemzetközi versenyképességének további erősítése most az egyik legfontosabb feladatuk - rögzítette.Az OECD jelentése támogatóan nyilatkozott a magyar kormány szakképzést érintő terveiről is - tette hozzá.A jelentés megállapítja, hogy alacsony a szakképzéssel rendelkezők aránya a középfokú végzettségűek körében, kevesebb mint 25 százalék, szemben az OECD 40 százalékával. Az, hogy csupán minden negyedik embernek van ilyen végzettsége a kormány szerint is fejlesztendő, ez egy nagyon fontos versenyképességi szempont - rögzítette a parlamenti államtitkár.Schanda Tamás kiemelte: az idei felvételi adatokból már az látszott, egyre népszerűbb a szakképzés, egyre többen jelentkeznek erre a képzési formára.Kitért arra is: a magyar diákok nagyon jó eredményeket érnek el a nemzetközi versenyeken.Jelezte: a szakképzést tovább kívánják fejleszteni ezt a célt szolgálja a Szakképzés 4.0 stratégia, amelyet a piaci szereplőkkel közösen alakítottak ki, és amelynek része a vonzó karrier lehetőség megteremtése, a naprakész tudású oktatók biztosítása, és a vonzó tanulási környezet kialakítása. A jól végzett szakmunka stabil és kiszámítható megélhetést biztosít, valamint hozzájárul Magyarország gazdaságának további erősödéséhez.Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár közölte: a jelentés elismeri, hogy az óvodáztatás nagyon komoly fejlődésen ment keresztül Magyarországon. Ez is volt a kormány célja, amikor 2015-ben 3 éves kortól kötelezővé tették az óvodáztatást - mutatott rá. Úgy fogalmazott, hogy mára az óvodáztatás lényegében teljes körűnek mondható.Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy a jelentés megmutatta: Magyarországon egy nevelőre 12 gyermek jut, míg az EU-átlaga 15, az OECD-átlaga pedig 16.Az alap- és középfokú oktatásban a kutatás szerint a magyarországi tanár-diák arány kedvezőbb az OECD-átlagánál, utóbbi 15, míg Magyarországon 11 diák jut egy pedagógusra.A felmérés vizsgálta a nők arányát is - tette hozzá, kiemelve: Magyarországon a pedagógus pálya hagyományosan női foglalkozásnak számít, a nők aránya ennek megfelelően összesen 82 százalékos.A pedagógus óraterhelés szintén alacsonyabb, mint az OECD-átlag, nálunk 648 óra egy pedagógus átlagos óraterhelése, míg az OECD-adat 783. Kiemelte: ennek alapvetően a hosszabb magyarországi nyári szünet az oka.A köznevelési államtitkár elmondta: a felmérést az OECD minden évben közzéteszi, s abban alapvetően 2016-17-es adatok szerepelnek.Forrás: MTIKép: Shutterstock

Az OECD elismeri a kormány céljait és eredményeit az oktatás területén - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára

Schanda: az OECD elismeri a kormány céljait és eredményeit az oktatás területén

Az Oktatási Hivatal legfrissebb adatai szerint nyolcadik évfolyam után a legtöbben technikumokban tanulnak tovább. A középfokú oktatásba felvettek közül 55 ezren az új szakképzésben folytatják tanulmányaikat, ez a tavalyi adatokhoz képest mintegy 10 százalékos növekedést jelent. Az ősszel indult technikumokban több mint 35 ezer fiatal szerezhet szakmát az érettségi mellé. A számok is azt mutatják, hogy a diákok és családjaik vonzónak találják a szakképzést. Egy jó szakma elsajátítása biztos jövedelmet jelent, a mérnökképzés előszobájának számító technikumok pedig egyenes utat kínálnak a felsőoktatásba is – mondta Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár.Idén tovább nőtt a szakképzés népszerűsége a középfokú oktatásba jelentkezők körében. A legtöbb nyolcadikos technikumokban folytatja tanulmányait: 41 százalékukat az egyszerre szakmát és érettségit adó intézményekbe vették fel.&nbsp; A gimnáziumba bekerült 34 százalék mellett a diákok mintegy ötöde szakképző iskolába járhat szeptembertől. A jelenlegi tanévben indult technikumi képzést több mint 35 ezer fiatal választotta. A megerősített szakképzésben összesen 55 ezren tanulnak tovább, ami mintegy 10 százalékos növekedést jelent az előző évi adathoz képest.A 2020-ban megújult szakképzési rendszer tehát egyre vonzóbb a magyar fiatalok és a családok számára. A tanulók a gazdaság igényeit tükröző követelmények alapján sajátíthatnak el korszerű szakmai ismereteket. A szakképző iskolákban három év alatt kitanulható egy biztos elhelyezkedést és tisztességes bérezést ígérő szakma. Az ötéves technikumok érettségit is adnak, megkönnyítik a továbblépést a szakirányú felsőoktatásba. A szakképzés így sokak számára kínál szinte személyre szabott lehetőségeket. Mindenki megtalálhatja benne a saját élethelyzetének, elvárásainak, karrierterveinek leginkább megfelelő képzési formát – hangsúlyozta Bódis József.A technikumok és szakképző iskolák versenyképes tudást és valódi szakmai tapasztalatot kínálnak. Egyre több cég vállal részt a duális képzések- megvalósításában, mellyel gyakran leendő munkavállalóikat képzik. Az egyetemek és a technikumok közötti együttműködések lehetővé tehetik akár a diákok automatikus bejutását is a felsőoktatásba. A tanulókat általános ösztöndíj, a duális képzésben pedig munkabér illeti meg. A kormány a szakképzésben oktatók bérét 2020-ban átlagosan 30 százalékkal emelte meg.&nbsp;Forrás: ITM/IKKKépillusztráció: Shutterstock

Népszerű a technikum

A középfokú oktatásba felvettek közül 55 ezren az új szakképzésben folytatják tanulmányaikat

Nyolcadik után legnépszerűbb a technikum

Egyre több nyolcadik osztályos iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni - derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pályaorientációs felméréséből.&nbsp;A felmérés szerint végzősök közül szakmát 13 százalék, érettségit 6 százalék szeretne, 34 százalék mindkettőt céljának tekinti. Felsőfokú végzettségben 31 százalék, doktori végzettségben 6 százalék gondolkodik, az általános iskolai végzettséggel 1 százalék elégedne meg.&nbsp;Az iskolaválasztási adatok alapján 100 diákból 31 szakképző iskolában, 24 technikumban vagy szakgimnáziumban tanulna tovább. Gimnáziumba 36-an mennének, ami 6 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A felsőfokú végzettség népszerűsége szintén visszaesett, és az is kiderül az összevetésből, hogy a tanulók egyre tudatosabbak, ugyanis 12 százalékról 9 százalékra csökkent azok aránya, akik még nem gondolkoztak továbbtanuláson - tették hozzá.&nbsp;A pályaválasztást meghatározó szempontok közül 50 százalékkal a várható fizetés az elsődleges, 45 százalék viszont azt tekinti a legfontosabbnak, hogy szeresse a szakmáját. A szülők értékrendje ettől kissé eltér, ugyanis az anyagi szempontokat 45 százalékuk helyezi előtérbe, és 68 százalék javasol olyan pályát, ami megfelel a gyermeke érdeklődésének. Az adatokból az is kiderül, hogy a magasabb végzettségű szülők nagyobb arányban bízzák a gyermekekre a döntést, de a családi háttér jelentősen befolyásolja a választást. Maguk a fiatalok leginkább informatikával, gasztronómiával, sporttal vagy a művészeti ágak valamelyikével foglalkoznának leginkább - írták.&nbsp;Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének éves kérdőívét a közlemény szerint 9197-en töltötték ki. A felmérés részletes ismertetése a kamara honlapján olvasható.&nbsp;Forrás: MTIKépillusztráció: Shutterstock

iskola

MKIK: egyre több iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni

végzettség

Címke

Elmúlt 1 hónapban

Schanda: az OECD elismeri a kormány céljait és eredményeit az oktatás területén

Nyolcadik után legnépszerűbb a technikum

Népszerű a megújult szakképzés