Új irányok, gyakorlati megoldások

A felnőttképzés szerepe az elmúlt években jelentősen felértékelődött, hiszen a technológiai fejlődés és a munkaerőpiac változásai egyre nagyobb igényt támasztanak a folyamatos tanulás iránt. A felnőttképzés kulcsszerepet játszik a munkaerő alkalmazkodóképességének növelésében, ezáltal hozzájárul a foglalkoztatás stabilitásához és új munkahelyek létrejöttéhez. 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Felnőttképzési Főosztálya, a Pest Vármegyei Kormányhivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Felnőttképzők Szövetsége által szervezett konferencia kiváló lehetőséget biztosított a szakmai eszmecserére, a legfrissebb jogszabályi változások és trendek megismerésére. A rendezvényen több, mint 200 szakember vett részt a felnőttképzési szektor különböző területeiről, ami jól mutatja a téma iránti fokozott érdeklődést és a szakterület fejlődésének fontosságát. 

A gyakorlatorientált felnőttképzési konferencia kiemelten foglalkozott a szektor legfontosabb fejlesztéseivel, így többek között a felnőttképzésben és felsőoktatásban rejlő együttműködés lehetőségeivel, a felnőttképzést érintő jogszabályi változásokkal, nemzetközi trendekkel, a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer újításaival (FAR), az új vizsgáztatási rendszerrel és ellenőrzési gyakorlatokkal. 

Pósánné Rácz Annamária helyettes államtitkár rámutatott a felsőoktatás és a felnőttképzés közötti szoros együttműködés jelentőségére, amely alapvetően hozzájárul a munkaerőpiaci igények hatékonyabb kiszolgálásához. Kiemelte, hogy a felnőttképzés kulcsszerepet játszik a KKV-k versenyképességének növelésében, az átképzések és továbbképzések elősegítik a munkaerőpiaci stabilitás megőrzését.

Dr. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke bemutatta a nemzetközi trendeket, például az e-learning gyors térnyerését, amely 2025-re elérheti a 325 milliárd dolláros piacot. A VR-alapú oktatás, az AI-alapú tanulási megoldások és a készségalapú képzések egyre nagyobb szerepet kapnak. A cégek aktívabban vesznek részt munkavállalóik képzésében olyan programokon keresztül, mint a PwC „New World, New Skills” vagy a Walmart készségfejlesztési stratégiája. A hazai és nemzetközi pályázatok, mint az Erasmus+ vagy a GINOP-programok, szintén kulcsszerepet játszanak a felnőttképzés finanszírozásában és innovációjában.

Varga Martina, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főosztályvezetője ismertette a legfrissebb jogszabályi módosításokat. A cél a rugalmasabb és hatékonyabb felnőttképzési rendszer kialakítása. 

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal különösen fontos szerepet tölt be a vizsgák tekintetében. Dr. Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke előadásában rámutatott arra, hogy ki, mikor, hol, hogyan vizsgázhat. Milyen változások történtek a vizsgarendszer és az interaktív vizsgák tekintetében és mennyiben érinti ez a felnőttképzésben résztvevőket. Ismertette a jogszabályi változásokat a vizsgaközpontok vonatkozásában. 

A konferencia második részében Schmidtné dr. Behovics Judit a Pest Vármegyei Kormányhivatal főosztályvezetője bemutatta az elmúlt pár év ellenőrzési gyakorlatát, illetve az intézményi ellenőrzéseket is érintő nagyobb ágazati-, és eljárásjogi jogszabály-módosítások hatását. A Pest Vármegyei Kormányhivatal 2017-től látja el a felnőttképzési államigazgatási feladatai között a felnőttképző intézmények felnőttképzési tevékenységének hatósági ellenőrzését. 

Bertalan Tamás (Edudev Zrt.) bemutatta a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer változásait, legújabb fejlesztéseit. A fejlesztéseket részben a jogszabályi változások indukálják, részben pedig a felhasználói igények alapján történik a rendszer folyamatos fejlesztése.

Pádár Tivadar, a Felnőttképzők Szövetségének alelnöke bemutatta az elektronikus képzési dokumentáció bevezetésének előnyeit és ismertette, hogyan lehet a jogszabályi keretek betartásával hatékonyabban és papírmentesen vezetni az egységes képzési dokumentumot.

Karvázy Eszter, az NSZFH nemzetközi csoportvezetője ismertette az AL Agenda és EPALE programok szerepét a magyar felnőttképzés nemzetközi integrációjában. Az AL Agenda célja az egész életen át tartó tanulás népszerűsítése, míg az EPALE egy olyan online platform, amely lehetőséget biztosít a felnőttképzési szakemberek közötti tapasztalatcserére és jógyakorlatok megosztására. A felnőttkori készségfejlesztés területén a Hivatal koordinációt biztosít a különböző érdekelt felek között, kiemelt feladata a hazai jógyakorlatok összegyűjtése és terjesztése, külön figyelmet szentelve az életvezetési készségek fejlesztésére, továbbá az érintett felek számára az felnőttkori készségfejlesztés európai témáiban konferenciák, szakmai műhelymunkák, tematikus rendezvények szervezésére. Mindkét projekt az Erasmus+ pályázati körben valósul meg.

A felnőttképzésnek kulcsszerepe van a munkaerőpiaci kihívásokra adott válaszokban. A szakmai párbeszéd, a jogszabályi fejlesztések és az innovatív oktatási megoldások hozzájárulnak egy rugalmasabb, hatékonyabb és versenyképesebb képzési rendszer kialakításához. A rendezvény résztvevői értékes tapasztalatokkal gazdagodhattak, amelyek hosszú távon is elősegíthetik a szakterület fejlődését. Az elhangzott előadások és a megosztott jó gyakorlatok mind azt mutatják, hogy a folyamatos tanulás és alkalmazkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy a felnőttképzés a jövőben is hatékonyan támogassa a gazdasági és társadalmi fejlődést.

Kapcsolódó anyagok:

A Felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer (FAR) újdonságai

Felnőttképzési trendek a nagyvilágban

Képzési dokumentáció az online térben

AL Agenda és EPALE programok bemutatása az NSZFH gondozásában

A rendezvényen készült képek ebben a galériában tekinthetők meg.

Forrás/Képillusztráció: KIM