Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés
Az egész életen át tartó tanulás a felnőttképzés területén
A felnőttképzés megújulása
A Kormány célja egy olyan eredményes rendszer létrehozása, amely hozzájárul a tudás- és munkaalapú társadalom és gazdaság létrehozásához. A felnőttképzés elsődleges feladata, hogy a magyar munkaerő rugalmasan tudjon reagálni a technológiai változások jelentette kihívásokra, biztosítva a munkahelyek stabilitását és új munkahelyek létrehozását.
A Kormány felismerte a rendszer megújításának szükségességét, ezért 2020 szeptemberétől a folyamatosan megújuló felnőttképzési rendszer a kevesebb adminisztráció, az egységes digitális adatszolgáltatás és a képzési részvétel bővítése felé tart.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által folytatott munkaerő-piaci felmérés (LFS) alapján 2022-ben Magyarországon a felnőttek 7,9%-a, míg 2023-ban 9,6%-a vett részt oktatásban és képzésben az elmúlt 4 hétre vonatkozó felmérésben, ami jelentős javulást mutat (Eurostat, 2024). Míg az Európai Bizottság által végzett felnőttképzési felmérés szerint Magyarországon 2022-ben a felnőttek 62,4%-a vett részt valamilyen oktatásban, képzésben, amely meghaladja az EU 2030-ra kitűzött 60%-os célját (Eurostat, 2023), illetve arányait tekintve a harmadik legmagasabb érték a felmérésben résztvevő országok között. Mindezekre tekintettel azonban fontos kiemelni, hogy a 62,4%-os eredmény a hazai formális és nem formális oktatásban való részvételt méri, és nem célzottan a hazai felnőttképzésben résztvevők számát vizsgálja.
A felnőttképzés megújításáról részletesen itt olvashat.
Hazai felnőttképzés eredményei, adatai
Az alábbi dokumentumokból letölthetők a felnőttképzéshez kapcsolódó hazai havi szintű képzési adatok, valamint egyéb statisztikák.
Felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer adataira épülő statisztikák:
- A hazai felnőttképzési rendszer eredménykommunikációs útmutatója itt érhető el.
- A 2025. április 1-jei felnőttképzési adatok itt érhetőek el.
- A 2024. évi eredménykommunikáció itt érhető el.
- A 2025. március 1-jei felnőttképzési adatok itt érhetőek el.
- A 2025. február 1-jei felnőttképzési adatok itt érhetőek el.
- A 2025. január 1-jei felnőttképzési adatok itt érhetőek el.
- A 2024. december 1-jei felnőttképzési adatok itt érhetőek el.
- A 2024. november 1-jei felnőttképzési adatok itt érhetőek el.
- A 2024. október 1-jei felnőttképzési adatok itt érhetőek el.
- A 2024. szeptember 1-jei felnőttképzési adatok itt érhetőek el.
- A 2024. augusztus 1-jei felnőttképzési adatok itt érhetők el.
- A 2024. július 1-jei felnőttképzési adatok itt érhetők el.
- Eurostat felnőttképzési adatok itt érhetők el.
Felnőttképzési tudástár
Az alábbiakban összegyűjtésre kerültek azok a jogszabályok, amelyek a felnőttképzés valamennyi szereplőjének segítségül szolgálhat, hogy eligazodjon a képzési szabályokban és a felnőttképzés rendszerében.
Felnőttképzéshez kapcsolódó jogszabályok listája
- A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.)
- A felnőttképzési törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet [AE1]
- A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény(Szkt.) 12/2020. (II. 7.)
- A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet[AE2]
- Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (2)[AE3]
- A felnőttképzők nyilvántartásával összefüggő eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és a felnőttképzők ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről szóló 30/2020. (VII. 23.) ITM rendelet
- Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény
- A programkövetelménnyé nyilvánítással összefüggésben fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 7/2022. (III. 11.) ITM rendelet.
- A programkövetelmény nyilvántartásba vételének tartalmi szabályairól szóló 1/2023. (II. 28.) KIM rendelet
- A „Készségek Európai Éve 2023” programsorozat, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatok végrehajtásáról szóló 1276/2023. (VII. 17.) Korm. határozat
- A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet
- A felnőttképzésben használt mikrotanúsítvány tartalmáról és kiállításának feltételeiről szóló
- 39/2024. (XII. 2.) KIM rendelet
Jogértelmezési segédlet
Bemutatkozik a Felnőttképzési Főosztály
A Kulturális és Innovációs Minisztérium, Felsőoktatási és Felnőttképzési Helyettes Államtitkárságához tartozó Felnőttképzési Főosztály szakpolitikai célja, hogy folyamatosan javítsa a felnőttképzés minőségét, hozzáférhetőségét innovatív megoldásokkal, csökkentett dokumentációs és adminisztrációs kötelezettséggel támogassa a felnőttképzőket és a képzésben résztvevőket.
Főbb feladatok, fejlesztési irányok
A Főosztály elkötelezett többek között a jogalkotási feladatok, a lakosság és a piaci szereplők tájékoztatása, a programkövetelmények hatósági eljárása, az Egyéni Tanulási Számla rendszer és a mikrotanúsítványok hazai keretrendszerének kialakítása, valamint a felnőttképzési projektek szakpolitikai koordinációja és kommunikációja mellett, miközben szoros kapcsolatot tart fenn a kapcsolódó szervezetekkel és társminisztériumokkal, és kialakítja az egységes digitális adatszolgáltatás rendszerét a felnőttképzés területén.
A Felnőttépzési Főosztály projektjei
Az Európai Bizottság (DG Reform) támogatásával hazánkban is elkezdődött az egész életen át tartó tanulást még tovább erősítő Egyéni Tanulási Számla rendszer kialakítása, valamint az Egységes hazai mikrotanúsítvány keretrendszer kialakításához kapcsolódó technikai támogatási projektek szakmai megvalósítása. Továbbá a GINOP Plusz 3.2.1-21 projekt keretében a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a vármegyei kormányhivatalokkal közös konzorciumban a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásoknak nyújtunk termelékenységük javításának érdekében munkavállalók képzéseihez kapcsolódó támogatást.
Munkavállalók továbbképzésének támogatása – GINOP Plusz-3.2.1 támogatási program
A magyar gazdaság versenyképességének megőrzéséhez ütőképes vállalati szektorra és a változásokhoz alkalmazkodni képes munkaerőre van szükség. A rohamos piaci fejlődés elengedhetetlenné teszi, hogy hatékonyan reagáljunk a strukturális változásokra, a technológiai fejlődésre, a digitalizáció következtében átalakuló munkaerőpiaci igényekre. Ezért alakítottuk ki a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetésével, valamint a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalokkal közösen a GINOP Plusz-3.2.1-21. kódú támogatási programot.
A 2021. októberében indult pályázatra az első két hirdetményi szakaszban több mint 13 milliárd forint képzési támogatási igény érkezett be a kormányhivatalokhoz. A pályázat 3. hirdetményi „A” szakasza 2024. március 5-napján indult és 2024.június 30-ig tartott, míg a 3. hirdetményi szakasz „B” szakaszára 2024. július 1-je és 2024. szeptember 30-a között nyújtható be pályázat.
Támogatás összege
A harmadik meghirdetési szakasz során a rendelkezésre álló keretösszeg 15 milliárd forint. A vállalat mérete alapján maximális támogatási összegek:
- Mikro-, kis- és középvállalkozás: 75 millió Ft
- Nagyvállalat: 150 millió Ft
Támogatási elemek
- Képzési költség támogatás
- Bértámogatás a kieső munkaidőre vonatkozóan
- Szakmai megvalósító költségének támogatása (mikro- és kisvállalkozások esetében)
Képzési és bértámogatási elem kapcsán a támogatás intenzitása a pályázó vállalat méretétől függően 50-70%.
GINOP Plusz 3.2.1-21 dokumentumtár
Pályázati dokumentáció a vállalkozások részére itt érhető el.
GINOP Plusz 3.2.1-21 projekt eredményei, havonta frissülő statisztikák:
- GINOP Plusz 3.2.1-21 eredménykommunikációs útmutató itt érhető el
- GINOP Plusz 3.2.1-21 eredménykommunikáció 2025 március itt érhető el.
- GINOP Plusz 3.2.1-21 eredménykommunikáció 2025 február itt érhető el.
- GINOP Plusz 3.2.1-21 eredménykommunikáció 2025 január itt érhető el.
- GINOP Plusz 3.2.1-21 eredménykommunikáció 2024 december itt érhető el.
- GINOP Plusz 3.2.1-21 eredménykommunikáció 2024 november itt érhető el.
- GINOP Plusz 3.2.1-21 eredménykommunikáció 2024 október itt érhető el.
- GINOP Plusz 3.2.1-21 eredménykommunikáció 2024 szeptember itt érhető el.
- GINOP Plusz 3.2.1-21 eredménykommunikáció 2024 augusztus itt érhető el.
- GINOP Plusz 3.2.1-21 eredménykommunikáció 2024 július itt érhető el.
- GINOP Plusz 3.2.1-21 eredménykommunikáció 2024 június itt érhető el.
Az Egyéni Tanulási Számla rendszerének bevezetése
Az innovatív projektek közül elsőként az Egyéni Tanulási Számla (ETSZ, angolul Individual Learning Account, ILA) tervezési feladatai zárultak le 2024 Q2-ben.Ezt követően a projekt eredményeit figyelembe véve kezdődött el a konkrét hazai koncepció kidolgozása, illetve a bevezetés előkészítése.
Az Egyéni Tanulási Számla (ETSZ) olyan virtuális személyes számla, amelyen keresztül az állampolgárok hozzáférést kaphatnak a képzési lehetőségekhez, tájékoztatásokhoz, támogatva a pályaorientációs tevékenységeiket.
Az Egyéni Tanulási Számla (ETSZ) magyarországi bevezetése pozitív előnyökkel járhat az ország gazdasága és munkaerőpiaca számára. Segíthet a készségbeli hiányosságok leküzdésében és a felnőttkori tanulásban és oktatásban való részvétel növekedésében.
Magyarországon az ETSZ koncepciója arra épül, hogy minden állampolgár számára elérhető legyen az élethosszig tartó tanulás lehetősége. Ez azt jelenti, hogy bármikor, amikor valaki részt szeretne venni egy képzésen, számára rendelkezésre álljon valamilyen finanszírozási forma.
Az ETSZ hazai pilot programja tervezetten 2025-ben indul.
Egyéni Tanulási Számla TSI projekt dokumentumtár
A TSI projektbrosúra elérhető itt.
Mikrotanúsítvány rendszer hazai keretrendszerének kidolgozása
A mikrotanúsítványok rendszerének hazai adaptációja új lendületet adhat a munkaerőpiaci igényekhez igazodó felnőttkori tanulás fontosságának megerősödéséhez. A mikrotanúsítványt adó képzések rövidebb időtartamú, egy-egy kisebb tanegység sikeres elsajátítására szolgálnak, elősegítve a munkaerőpiaci igényekhez való gyors reagálást.
Míg a felsőoktatásban a mikrotanúsítvány a tárgyleírást és kreditértéket is tartalmazó igazolás, amely a felsőoktatási intézmény valamely kurzusának, moduljának, részismereti vagy mikroképzésének elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló közokirat.
Addig a fentiekkel szemben a felnőttképzés területe új megközelítést alkalmaz, ugyanis a mikrotanúsítvány munkaerőpiaci értékét nem a konkrét intézmény, hanem a mikrotanúsítványt adó képzés tananyagának és az elsajátítandó tanulási eredményeinek szabályozásán keresztül teremti meg.
2024. december 2-án új korszak köszöntött be a hazai felnőttképzés területén. A Magyar Közlönyben ezen a napon jelent meg a felnőttképzési mikrotanúsítványokról szóló miniszteri rendelet, amely a felsőoktatási pilot projektek után a felnőttképzésben is lehetővé teszi a mikrotanúsítványokat adó képzések indítását.
A rendelet hatályba lépése esélyt nyújt azok számára, akik elhivatottak ugyan az egész életen át tartó tanulás mellett, de karrierjüket illetően gyors változásra vágynak, vagy körülményeik nem teszik lehetővé, hogy hosszabbtávú képzésekben vegyenek részt. Ezt támogatja az is, hogy a felnőttképzésben magyar és angol nyelven kerülnek kiállításra a mikrotanúsítványok, hiszen ez hosszútávon növeli a versenyképes munkaerő értékét, továbbá erősítheti a magyar képzési rendszer nemzetközi elismertségét.
Így a mikrotanúsítványok kiadásának alapjául szolgáló képzési tartalom oktatására a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképzési tankönyv felhasználásával kerülhet sor, a szakképzési tankönyv teljes ismeretanyagának átadása esetében. Az új rendszerben lehetőség nyílik például arra, hogy az egyébként szakképzésként megszerezhető cukrászda vezetéséhez szükséges alapvető ismereteket, készségeket anélkül sajátítsa el valaki, hogy ehhez be kelljen iratkoznia valamelyik szakképzési intézménybe.
A felnőttképzésben elindított mikrotanúsítványok rendszere egy újabb lépés az egységes, munkaerőpiaci igényekhez igazodó rövid ciklusú képzések rendszerének erősítése érdekében. Ugyanakkor a hatékony rendszer érdekében a hazai egységes mikrotanúsítvány keretrendszerének kialakítása is szükséges, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Európai Bizottság/DG REFORM és az OECD együttműködésében megvalósuló program is támogatja. A projekt célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges mikrotanúsítványok átfogó keretrendszerének finomhangolása Magyarországon, azaz a három oktatási terület által kiállított mikrotanúsítványok egységes rendszerének kialakításához kapcsolódó szakmai támogatás. Így a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttképzés területei közösen dolgoznak a hazai keretrendszer létrehozásában, amelyet jelentős mértékben támogatnak a felnőttképzésben decembertől indítható mikrotanúsítványokat nyújtó képzések.
A szakképzési tankönyvvé nyilvánítás, módosítás, meghosszabbítás, megszüntetés folyamatának bemutatása itt érhető el.
A Szakképzési tankönyvjegyzék itt érhető el.
Készségek Európai Éve
Az Európai Unió helyzetéről szóló, 2022. szeptember 14-i beszédében Ursula von der Leyen elnök szociális piacgazdaságunk jelenlegi és jövőbeli versenyképességének kulcsfontosságú tényezői között nevezte meg a „megfelelően képzett munkaerőt”. Az európai vállalatok, különösen a kkv-k versenyképességének fellendítése, valamint a digitális és zöld átállásban rejlő lehetőségek társadalmilag igazságos és inkluzív módon történő maradéktalan kiaknázása érdekében a Készségek 2023-as Európai Éve még inkább népszerűsítette az átképzést és a továbbképzést.
A Készségek Európai Évének célkitűzései:
- A képzésbe és a továbbképzésbe való fokozott, hatékonyabb és inkluzívabb beruházások, támogatások előmozdítása.
- A készségek relevanciájának erősítése a szociális partnerekkel, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatokkal, a vállalatokkal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal és a kormányzattal történő szoros együttműködés keretében.
- Az emberek (kiemelten a rászoruló, hátrányos helyzetűek, a nők, a fiatalok, és a NEET fiatalok) törekvéseinek és készségeinek összehangolása a munkaerőpiaci lehetőségekkel, különösen azokkal, amelyeket a zöld és digitális átállás, valamint a világjárványból való kilábalásra szoruló kulcsfontosságú ágazatok kínálnak.
- Az Unió számára szükséges készségekkel rendelkező személyek idevonzása harmadik országokból, többek között a tanulási lehetőségek és a mobilitás erősítése, valamint a képesítések elismerésének megkönnyítése révén.
Készségek Európai Évéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatot itt tekintheti meg.
A tematikus év időtartama: 2023. 05. 07. (Európa-nap) - 2024. 05. 08.
A szociális jogok európai pillérének cselekvési tervében meghatározott kiemelt cél, hogy Magyarországon a felnőttek legalább 60%-a vegyen részt évente képzésben, valamint a foglalkoztatási ráta elérje a 85%-ot 2030-ra. A Készségek Európai Éve eszközül szolgált ahhoz, hogy a fent megfogalmazott célok és irányelvek megvalósulhassanak.
Valódi hatás eléréséhez az összes érdekelt fél és munkaerő-piaci szereplő erőfeszítéseinek összefogására volt szükség. Az egész év során lehetőségünk volt arra, hogy részt vegyünk vitákban, tanuljunk egymástól és népszerűsítsük a készségfejlesztés területén végzett munkát Európa-szerte.
A sikeresen feltöltött programokat bemutató térkép itt érhető el.
A programsorozattal kapcsolatban felmerülő kérdéseikkel, esetleges észrevételeikkel kérjük, forduljanak a Kulturális és Innovációs Minisztérium felnőttképzési szakterületéhez az eys2023@kim.gov.hu e-mail címen.
A hazai felnőttképzés további szereplőinek bemutatása
A hazai felnőttképzési területhez a szakpolitikai irányításon és a képzőkön, valamint a képzésben résztvevőkön kívül számos további szereplő kapcsolódik, akik különböző feladatokat látnak el a felnőttek sikeres és hatékony képzésének biztosításában.
Az egyes szereplők feladatairól és elérhetőségeiről az alábbi lenyíló ablakokban tájékozódhat.
Pest Vármegyei Kormányhivatal (PVKH)
Feladatai:
- Országos hatáskörrel látja el a felnőttképzési államigazgatási szerv felnőttképzéssel kapcsolatos feladatait, ezen belül:
- Felnőttképzési hatósági ellenőrzési feladatok ellátása (intézmények és szakértők)
- Felnőttképzők nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó feladatok végzése (bejelentés és engedélyezés)
- Felnőttképzési szakértők nyilvántartásba vételéhez és továbbképzésükhöz kapcsolódó feladatok ellátása
- Külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság azon szakmák esetében, amelyeket külön kormányrendelet a hatáskörébe utal (pl.: bányászat és kohászat)
Elérhetőségei:
- Cím: 1052 Budapest, Városház utca 7.
- E-mail: felnottkepzes@pest.gov.hu
- Ügyfélszolgálat telefon: +36 1 210 9730
- Honlap: kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/pest/megye/szervezet/felnottkepzesi-foosztaly
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH)
Feladatai:
- Működteti a felnőttképzési tevékenységet támogató országos informatikai rendszereket: Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer, Munkaerőpiaci Előrejelző Rendszer, Szakképzési Pályakövetési Rendszer
- A felnőttképzéshez, felnőttoktatáshoz kapcsolódó rendezvényeket szervez, kiadványokat készít
- A hazai szakképesítések külföldi elismertetéséhez működteti a Nemzeti Referencia és Koordinálópontot és az Europass bizonyítványkiegészítő kitöltő, kidolgozó és fordító rendszert, külföldön történő felhasználáshoz hitelesíti a szakképzési közokiratot
Elérhetőségei:
- Cím: 1089 Budapest, Kálvária tér 7.
- E-mail: ugyfelszolgalat@nive.hu
- Ügyfélszolgálat telefon: +36 1 477-5942
- Honlap: www.nive.hu
IKK Nonprofit Zrt. (IKK)
Feladatai:
- Programkövetelmények eljárásának technikai lebonyolítása, szakértői véleményezése, felnőttképzők minőségirányítási rendszerének külső értékelése.
Elérhetőségei:
- Cím: 1138 Budapest, Váci út 191.
- E-mail: iroda@ikk.hu
- Ügyfélszolgálat telefon: +36 30 344 1950
- Honlap: ikk.hu
Diákhitel Központ Zrt. (DHK)
Feladatai:
- Képzési hitelt nyújtó szervezet
Elérhetőségei:
- Cím: 1027 Budapest, Kacsa utca 15-23.
- E-mail: info@diakhitel.hu
- Ügyfélszolgálat telefon: +36 1 999 99 44
- Honlap: diakhitel.hu
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)
Feladatai:
- Működteti az Ágazati Készségtanácsokat
- Programkövetelmények nyilvántartásba vételi eljárásának támogatása (szakértői véleményezés)
- Duális képzés szervezése, vállalatok nyilvántartásba vétele, ellenőrzése: dualis.mkik.hu
- Tájékoztatás a vállalkozói tevékenység folytatásához előírt hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységről, valamint az azokhoz szükséges képesítési előírásokról: kavir.mkik.hu
Elérhetőségei:
- Cím: 1054 Budapest, Szabadság tér 7.
- E-mail: kepzes@mkik.hu
- Ügyfélszolgálat telefon: +36 1 457-5401
- Honlap: mkik.hu
Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ)
Feladatai:
- A Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ, alapítása: 1992) a hazai felnőttképzés legrégebbi és legnagyobb független érdekképviseleti szervezete
- Az FVSZ rendszeresen folytat egyeztető tárgyalásokat a KIM, NSZFH, IKK és más felnőttképzésben érintett hivatalokkal/szervezetekkel, melyek során jogszabályi állásfoglalásokat kér, módosításokért folyamodik, valamint a Tagság és Hivatalok felkérésére különböző javaslatokat állít össze a Fktv. és egyéb releváns rendeletek kapcsán
- Az FVSZ tagja: a Szakképzési Innovációs Tanácsnak, RRF a GINOP Plusz és a DIMOP Monitoring Bizottságoknak, Társadalmi Mobilitás Szakértői Bizottságnak
- A Felnőttképzők Szövetsége tagjai számára mások mellett szakmai eseményeket szervez, hírlevelet biztosít, Minőségbiztosítási Rendszert (FVSZ MIR Kézikönyv) dolgozott ki
Elérhetőségei:
- Cím: 1037 Budapest, Jablonka út 103.
- E-mail: fvsz@fvsz.hu
- Ügyfélszolgálat telefon: +36 30 436 1240
- Honlap: www.fvsz.hu
Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete (FSZOE)
Feladatai:
- Felnőttképzési szakértőkhöz kapcsolódó egyesületi feladatok ellátása
- A Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete országos, önkormányzattal rendelkező, pártoktól független szakmai és érdekképviseleti egyesülés
- Az Egyesület szervezett keretet biztosít a magyarországi felnőttképzési szakemberek társadalmi-szakmai összefogására, amely által a felnőttképzési szakértők aktív véleményformáló és szakmai erejével segíti a felnőttképzést, annak irányítását, az intézményi, és a jogi hátterének folyamatos javítását, és szolgálja az Egyesület tagjainak minőségi fejlődését, szakmai érdekképviseletét
Elérhetőségei:
- Cím: 1054 Budapest, Báthori u. 16.
- E-mail: fszoe@fszoe.hu
- Ügyfélszolgálat telefon: +36 30 919 6347
- Honlap: fszoe.hu
Rendezvényeink
Végéhez ért a Készségek 2023-as Európai éve és az Egyéni Tanulási Számla projekt bevezetésének kidolgozása
2023.05.07. és 2024.05.08. között valósult meg a Készségek 2023-as Európai Éve, melynek célja volt, hogy mindenki számára lehetővé tegye az új készségek elsajátítását életük bármely szakaszában. A rendezvénysorozat fő tematikája Európa versenyképességének megerősítése köré épült, kihangsúlyozva a készségigények és az emberek törekvéseinek összehangolását, mely lehetővé teszi az egyének számára, hogy aktívak legyenek a munkaerőpiacon és kiaknázzák a 21. században egyre fontosabbá váló zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségeket. A tematikus év hivatalos záróeseményét követően új szemlélettel és megújult lelkesedéssel folytatódik a munka és a fejlődés a készségfejlesztés világában.
A tagállamok által kijelölt nemzeti koordinátorok feladata volt az év során, hogy a tematikus év égisze alatt európai, nemzeti, regionális vagy helyi szintű, adott esetben partnerországokkal együttműködve végrehajtott események segítségével maguk is felhívják a figyelmet az átképzés és az újraképzés fontosságára.
Ennek mentén Hankó Balázs, Innovációért és Felsőoktatásért Felelős államtitkár, aki egyben a Készségek 2023-as Európai Évének magyarországi koordinátora is volt, bejelentette az Egyéni Tanulási Számla (ETSZ) magyarországi bevezetésének kidolgozását, melynek célja egy keresletvezérelt, kimenet-szabályozott felnőttképzési rendszer kialakítása.
A HUN-ILA néven ismertté vált, Egyéni Tanulási Számlák hazai koncepciójának kidolgozásáról szóló projekt 2023 januárjától 2024 májusáig tartott. A hat szakaszból álló megvalósítás során átfogó helyzetelemzés, megvalósíthatósági tanulmány és részletes cselekvési terv készült az ILA rendszer országos bevezetésének érdekében. Az érintett tárcákkal, továbbá szociális partnerekkel való egyeztetés mellett a szakemberek meghallgatták a német, francia, holland és szingapúri, később pedig a lett és horvát szakértőket is, akik hazájukban már bevezették az Egyéni Tanulási Számla modellt.
Bár az Eurostat adatai alapján a felnőttképzésben való részvételi arány az elmúlt 4 hét átlagában a 2022-ben mért 7,9%-hoz képest 2023-ra 9,6%-ra ugrott, még mindig alacsonynak számít az uniós átlaghoz (12,7%) képest. A helyzetelemzés alapján a részvétel akadályai többek között a tanfolyamok magas költségigényeire, illetve az idő és a rugalmas képzési lehetőségek hiányára vezethető vissza.
Szakpolitikai célkitűzésként a képzésekben való részvételi arány 2030-ig 60%-ra való növelését jelölték meg a Szociális Jogok Európai pillérének Cselekvési Tervéből adódóan. Ennek elérését kívánja elősegíteni a Magyarországon tervezetten 2025. év elejétől fokozatosan bevezetésre kerülő Egyéni Tanulási Számla modell, mely a szakmai előmenetelt támogató, munkához kapcsolódó kurzusok fedezéséhez kialakított kedvezményes hitelekkel, illetve a rövid, iparág-központú készségfejlesztő kurzusok kínálatának kiszélesítésével ösztönzi a felnőttképzésben való minél magasabb részvételi arány elérését.
Az ETSZ projekt és a Készségek 2023-as Európai Évének magyarországi közös záró rendezvényére 2024.05.14-én került sor.
Mikrotanúsítvány – tematikus workshop
2024. január 24-én a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felnőttképzési Főosztály szervezésében, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által irányított AL AGENDA konferenciasorozat eseményeként került megrendezésre a Mikrotanúsítvány – tematikus workshop elnevezésű program. A találkozó célja, hogy a releváns területek szakmai vezetői megvitassák mikrotanúsítványok magyarországi keretrendszerének kialakításáról szóló koncepció következő mérföldkövét.
Az Európai Unió Tanácsa 2022. június 16-án ajánlást fogadott el az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről. A mikrotanúsítványok rövid, tanulási eredményeket igazoló, kimenet szabályozott képzések, melyek elvégzésével fejleszthetjük és aktualizálhatjuk meglévő kompetenciáinkat reagálva a munkaerőpiac gyors változásaira.
E számos területet érintő, összetett keretrendszer létrehozásához több, egymást követő szakmai tanácskozás szükséges. A januári műhelymunka a mikrotanúsítványok igazolásának bonyolult kérdéskörét vitatta meg.
Mikrotanúsítvány – Kerekasztal beszélgetés
2023. november 16-án délelőtt az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal által koordinált AL AGENDA konferenciasorozat eseményeként megtartásra került a Mikrotanúsítvány – Kerekasztal beszélgetés elnevezésű program, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felnőttképzési Főosztály szervezésében. A találkozó célja, hogy a témában érintett szakterületek képviselői feltérképezzék a mikrotanúsítványok hazai helyzetét, valamint megfogalmazzák a közös célt a magyarországi keretrendszer kialakításáról szóló koncepció elkészítéséhez.
Az Európai Unió Tanácsa 2022. június 16-án ajánlást fogadott el az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről. Az Ajánlás célja, hogy támogassa a mikrotanúsítványok kidolgozását, bevezetését és elismerését intézményeken, vállalkozásokon, ágazatokon és határokon átívelően. Az Ajánlás azonban csak a mikrotanúsítványok bevezetéséhez szükséges kereteket határozta meg. Tartalommal azt minden tagállamnak ország specifikusan kell feltölteni. A szakmai egyeztetés tisztán rávilágított arra, hogy az ehhez szükséges hazai keretrendszer kialakításához további kerekasztal beszélgetésekre van szükség. Az első tanácskozás feladata a közös cél meghatározása volt, melyet a továbbiakban a soron következő tisztázandó kérdésekről szóló megbeszélések fognak követni.
Az "Egységes Mikrotanúsítvány Rendszer (EMR) és az Egyéni Tanulási Számla (ETSZ) magyarországi helyzete" című szakértői konferencia összefoglalója
A 2023. október 4-én megrendezett konferencia egy hosszabb szakmai fejlődés jelentős mérföldköve volt, amely bemutatta a felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium álláspontját és szakértői szintű elképzeléseit a Magyar Egységes Mikrotanúsítványrendszer (EMR) létrehozásával, valamint a felnőttképzés új motivációs eszközeként kidolgozásra kerülő Egyéni Tanulási Számlát (ETSZ).
A magyar kormány azon kevés európai tagállamok egyike, amely aktívan vizsgálja mind a mikrotanúsítványok szisztematikus bevezetésének, mind az Egyéni Tanulási Számlák új képzési motivációs és finanszírozási eszközként történő bevezetésének lehetőségeit, kihasználva a 2022. júniusában elfogadott tanácsi ajánlások által biztosított szakmai fejlődési lehetőségeket.
A konferencián Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kiemelte, hogy a kormány egységes mikrotanúsítványok bevezetését tervezi a szakképzésben, a felsőoktatásban vagy a felnőttképzésben elvégezhető rövid képzések tanúsítására, és ilyen képzések már el is indultak.
A mikrotanúsítványok az Európai Tanács ajánlásának megfelelően "a gyakornokok által a kis léptékű tanulási egységek elvégzése után megszerzett tanulási eredményeket igazoló dokumentumok".
Így például egy adott felsőoktatási kurzus, esetleg egy speciális szaktárgy, vagy a felnőttképzési szakképzések megjelenhetnek egy adott tantervi egység sikeres teljesítését igazoló dokumentumként.
Az új rendszerben arra is lehetőség nyílik, hogy egy korábban végzett autószerelő beiratkozzon a szakképzésbe az elektromos autók tantervi egységeinek elvégzéséhez, vagy, hogy egy végzős programozó olyan kurzust végezzen, amely kifejezetten az új munkaköréhez szükséges programozási nyelv elsajátítására szolgál egy felsőoktatási intézmény informatikai képzésében.
A mikrotanúsítványok kulcsszerepet játszhatnak az egész életen át tartó tanulás és a munkaerő-piaci tapasztalatok leghatékonyabb felhasználásában.
A KIM HUN-ILA projekt nemzetközi szakértője online előadásában tájékoztatta a konferencia résztvevőit az Egyéni Tanulási Fiók nemzetközi trendjeiről és külföldi jó gyakorlatairól, majd a projekt magyar szakértőjétől megtudhattuk, hogyan segítheti az ETSZ a hazai felnőttképzés stratégiai céljait. Az egységes mikrotanúsítvány-rendszer témakörében az alábbi szakmai előadások kerültek bemutatásra, valamint a szakpolitikai elvárások szempontjából releváns célok kerültek bemutatásra.
Továbbá egy idevágó előadás keretében összefoglalót hallhattunk a mikrohitelesítési rendszer nemzetközi tapasztalatairól. A következő előadásban lehetőségünk nyílt betekintést nyerni a magyar felsőoktatás keretében működő mikrominősítésű képzés gyakorlati részleteibe.
Arra a kérdésre is választ kaphattunk, hogy munkaerőpiaci szempontból milyen szerepe és jelentősége lehet az EMR (Egységes Mikrotanúsítványos Rendszer) bevezetésének.
A konferencia záró előadása után megismerkedtünk a hazai szabályozási és működési ökoszisztéma előzetes vázlatával, valamint azzal, hogy milyen további feladatok várnak a szakpolitikai területekre és a magyar vállalati és képzési piac szereplőire az egész életen át tartó tanulást elősegítő megoldások minél hatékonyabb bevezetése érdekében.
A hazai felnőttképzés aktuális helyzete - Új irányok, gyakorlati megoldások - Felnőttképzési konferencia 2025.01.29.
Sikerrel zárult a felnőttképzési konferencia
A felnőttképzés szerepe az elmúlt években jelentősen felértékelődött, hiszen a technológiai fejlődés és a munkaerőpiac változásai egyre nagyobb igényt támasztanak a folyamatos tanulás iránt. A felnőttképzés kulcsszerepet játszik a munkaerő alkalmazkodóképességének növelésében, ezáltal hozzájárul a foglalkoztatás stabilitásához és új munkahelyek létrejöttéhez.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium Felnőttképzési Főosztálya, a Pest Vármegyei Kormányhivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Felnőttképzők Szövetsége által szervezett konferencia kiváló lehetőséget biztosított a szakmai eszmecserére, a legfrissebb jogszabályi változások és trendek megismerésére. A rendezvényen több, mint 200 szakember vett részt a felnőttképzési szektor különböző területeiről, ami jól mutatja a téma iránti fokozott érdeklődést és a szakterület fejlődésének fontosságát.
A gyakorlatorientált felnőttképzési konferencia kiemelten foglalkozott a szektor legfontosabb fejlesztéseivel, így többek között a felnőttképzésben és felsőoktatásban rejlő együttműködés lehetőségeivel, a felnőttképzést érintő jogszabályi változásokkal, nemzetközi trendekkel, a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer újításaival (FAR), az új vizsgáztatási rendszerrel és ellenőrzési gyakorlatokkal.
Pósánné Rácz Annamária helyettes államtitkár rámutatott a felsőoktatás és a felnőttképzés közötti szoros együttműködés jelentőségére, amely alapvetően hozzájárul a munkaerőpiaci igények hatékonyabb kiszolgálásához. Kiemelte, hogy a felnőttképzés kulcsszerepet játszik a KKV-k versenyképességének növelésében, az átképzések és továbbképzések elősegítik a munkaerőpiaci stabilitás megőrzését.
Dr. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke bemutatta a nemzetközi trendeket, például az e-learning gyors térnyerését, amely 2025-re elérheti a 325 milliárd dolláros piacot. A VR-alapú oktatás, az AI-alapú tanulási megoldások és a készségalapú képzések egyre nagyobb szerepet kapnak. A cégek aktívabban vesznek részt munkavállalóik képzésében olyan programokon keresztül, mint a PwC „New World, New Skills” vagy a Walmart készségfejlesztési stratégiája. A hazai és nemzetközi pályázatok, mint az Erasmus+ vagy a GINOP-programok, szintén kulcsszerepet játszanak a felnőttképzés finanszírozásában és innovációjában.
Varga Martina, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főosztályvezetője ismertette a legfrissebb jogszabályi módosításokat. A cél a rugalmasabb és hatékonyabb felnőttképzési rendszer kialakítása.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal különösen fontos szerepet tölt be a vizsgák tekintetében. Dr. Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke előadásában rámutatott arra, hogy ki, mikor, hol, hogyan vizsgázhat. Milyen változások történtek a vizsgarendszer és az interaktív vizsgák tekintetében és mennyiben érinti ez a felnőttképzésben résztvevőket. Ismertette a jogszabályi változásokat a vizsgaközpontok vonatkozásában.
A konferencia második részében Schmidtné dr. Behovics Judit a Pest Vármegyei Kormányhivatal főosztályvezetője bemutatta az elmúlt pár év ellenőrzési gyakorlatát, illetve az intézményi ellenőrzéseket is érintő nagyobb ágazati-, és eljárásjogi jogszabály-módosítások hatását. A Pest Vármegyei Kormányhivatal 2017-től látja el a felnőttképzési államigazgatási feladatai között a felnőttképző intézmények felnőttképzési tevékenységének hatósági ellenőrzését.
Bertalan Tamás (Edudev Zrt.) bemutatta a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer változásait, legújabb fejlesztéseit. A fejlesztéseket részben a jogszabályi változások indukálják, részben pedig a felhasználói igények alapján történik a rendszer folyamatos fejlesztése.
Pádár Tivadar, a Felnőttképzők Szövetségének alelnöke bemutatta az elektronikus képzési dokumentáció bevezetésének előnyeit és ismertette, hogyan lehet a jogszabályi keretek betartásával hatékonyabban és papírmentesen vezetni az egységes képzési dokumentumot.
Karvázy Eszter, az NSZFH nemzetközi csoportvezetője ismertette az AL Agenda és EPALE programok szerepét a magyar felnőttképzés nemzetközi integrációjában. Az AL Agenda célja az egész életen át tartó tanulás népszerűsítése, míg az EPALE egy olyan online platform, amely lehetőséget biztosít a felnőttképzési szakemberek közötti tapasztalatcserére és jógyakorlatok megosztására. A felnőttkori készségfejlesztés területén a Hivatal koordinációt biztosít a különböző érdekelt felek között, kiemelt feladata a hazai jógyakorlatok összegyűjtése és terjesztése, külön figyelmet szentelve az életvezetési készségek fejlesztésére, továbbá az érintett felek számára az felnőttkori készségfejlesztés európai témáiban konferenciák, szakmai műhelymunkák, tematikus rendezvények szervezésére. Mindkét projekt az Erasmus+ pályázati körben valósul meg.
A felnőttképzésnek kulcsszerepe van a munkaerőpiaci kihívásokra adott válaszokban. A szakmai párbeszéd, a jogszabályi fejlesztések és az innovatív oktatási megoldások hozzájárulnak egy rugalmasabb, hatékonyabb és versenyképesebb képzési rendszer kialakításához. A rendezvény résztvevői értékes tapasztalatokkal gazdagodhattak, amelyek hosszú távon is elősegíthetik a szakterület fejlődését. Az elhangzott előadások és a megosztott jó gyakorlatok mind azt mutatják, hogy a folyamatos tanulás és alkalmazkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy a felnőttképzés a jövőben is hatékonyan támogassa a gazdasági és társadalmi fejlődést.
Kapcsolódó anyagok:
A Felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer (FAR) újdonságai
Felnőttképzési trendek a nagyvilágban
Képzési dokumentáció az online térben
AL Agenda és EPALE programok bemutatása az NSZFH gondozásában
A rendezvényen készült képek ebben a galériában tekinthetők meg.
Egységes Mikrotanúsítvány Rendszer TSI projekt zárókonferencia 2025.04.03.
Az egységes mikrotanúsítvány keretrendszer kialakítása és megvalósítása Magyarországon – záró konferencia összefoglaló
2025. április 3-án, Budapesten került sor arra a nemzetközi konferenciára, amely egy hosszú, jelentős szakmai út zárásaként, összegezte a hazai mikrotanúsítvány keretrendszer bevezetésének eredményeit, jövőbeli terveit egész életen át tartó tanulás elősegítése érdekében.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium Felnőttképzési Főosztálya, az Európai Bizottság (DG Reform) és az OECD közös szervezésű „Az egységes mikrotanúsítvány keretrendszer kialakítása és megvalósítása Magyarországon” elnevezésű záró konferenciát a helyszínen több, mint 80 fő és számos európai országból online csatlakozó vendég kísérte végig.
A 2022. júniusában elfogadott tanácsi ajánlást követően, 2023-ban kezdődött el hazánkban az egységes mikrotanúsítvány keretrendszer (angolul Micro-Credentials), mint az egész életen át tartó tanulást még tovább erősítő technikai támogatási projekt szakmai megvalósítása, az Európai Bizottság (DG Reform) és az OECD támogatásával.
A záró konferencia keretében, a résztvevők megismerkedhettek a mikrotanúsítványok rendszerének hazai adaptációjával, amely új lendületet adhat a munkaerőpiaci igényekhez igazodó felnőttkori tanulás fontosságának megerősödéséhez. A projekt célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges mikrotanúsítványok átfogó keretrendszerének finomhangolása Magyarországon, azaz a három oktatási terület által kiállított mikrotanúsítványok egységes rendszerének kialakításához kapcsolódó szakmai támogatás.
A konferenciát Dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára nyitotta meg videóüzenetében. Köszöntőjében elmondta, hogy a felnőttképzés fontos, stratégiai pontja a magyar oktatási rendszernek. Kiemelte, hogy az elmúlt években az ágazat szereplőinek közös munkája ezen a területen is sikereket ért el, amelyeknek egyik kiemelt eredménye a mikrotanúsítványok egységes keretrendszerének kialakítása, a munkavállalók naprakész tudása érdekében. A felnőttképzési mikrotanúsítványok bevezetésével elérhető, hogy a különböző moduláris, rövidtávú képzések egységes rendszer alapján, a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon egyaránt könnyen és pontosan értelmezhető módon újuljanak meg.
Az Európia Bizottság képviseletében Ciresica Feyer, egység vezetőhelyettes asszony köszöntötte a résztvevőket, majd az OECD divízióvezetője, Glenda Quintini is átadta összefoglaló gondolatait a projekt eddigi eredményeiről.
Ciresica Feyer elmondta, hogy „A Technikai Támogatási Eszközön keresztül az Európai Bizottság elkötelezett a Készségek Uniójának előmozdítása mellett, szakértelmet biztosítva a tagállamok számára olyan reformok támogatására, amelyek a polgárokat a versenyképes Európához szükséges készségekkel ruházzák fel. Együttműködésünk Magyarországgal ezt az elkötelezettséget példázza, mivel támogatjuk egy egységes mikrotanúsítvány rendszer kialakítását, amely elősegíti az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket és összhangba hozza a munkaerőt a feltörekvő piaci igényekkel”.
Glenda Quintini szerint, a mikrotanúsítványok kulcsszerepet játszanak a felnőttképzési stratégiákban, amelyek az agilitást, rugalmasságot és a tanulási módok sokszínűségét helyezik előtérbe. Emellett elengedhetetlenek a képzés előtti akadályok leküzdésében és kezeléséhez azon felnőttek számára, akik munkájuk és családi kötelezettségeik mellett tanulnának. A rövidebb tanfolyamok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tanulók meglévő készségeikre építve fokozatosan, egymásra épülő tanúsítványok révén teljes képesítést szerezzenek. Egy egységes rendszer létrehozása a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttképzés számára kulcsfontosságú a minőség és az elismerés biztosítása érdekében.
A helyszínen Cservék Judit, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárságának politikai tanácsadója mutatta be a nemzeti szakpolitikai környezetet. Az európai ajánláson túl ismretette a mikrotanúsítványok bevezetésének magyar céljait, eddigi eredményeit, valamint hazai rendszerét. Előadásából megismerhettük a projekt legfőbb állomásait.
Anja Meierkord, az OECD munkaerőpiaci közgazdásza és a projekt vezetője beszédében javaslatot tett az egységes mikrotanúsítvány keretrendszerre Magyarországon. Előadásában bemutatta a projekt előrehaladásának főbb állomásait, a hazai keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó OECD ajánlásokat és zárásként megosztotta a hallgatósággal a legfontosabb tanulságokat. „Magyarországnak ambiciózus terve van egy egységes mikrotanúsítvány keretrendszer kidolgozására az oktatás valamennyi szektorában. Ehhez erős irányításra lesz szükség, amely magában foglalja az összes kulcsfontosságú érdekelt felet” – mondta Anja Meierkord.
Az Európai Bizottság, DG EMPL szakreferense, Isabel Ladrón Arroyo érdekfeszítő előadásában ismertette azokat a nemzetközi tapasztalatokat, amelyek más országokban már kialakításra kerültek és melyek jógyakorlatai hozzájárultak a magyarországi keretrendszer koncepcionális tervezéséhez. Elmondta, hogy a Tanács ajánlása a mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről az élethosszig tartó tanulás és a foglalkoztathatóság érdekében irányt mutat a tagállamok számára a mikrotanúsítványok elfogadásában és népszerűsítésében, mint az átképzés és továbbképzés eszköze az Európai Unióban. Ez a közös megközelítés segít abban, hogy a mikrotanúsítványok megbízhatóak, érthetőek és összehasonlíthatóak legyenek az EU egész területén, ezáltal valódi hozzáadott értéket nyújtva mind a képesítés tulajdonosainak, mind a munkaerőpiac számára.
A kávészünetet követően, a téma magyarországi pilot projektjeivel ismerkedhetett meg a hallgatóság. Jeszenszki Gábor Albert, az IKK Nonprofit Zrt. részéről a projekt szakmai vezetője a felnőttképzési terület programjait és esettanulmányait prezentálta. A DIMOP_Plusz 4.1.1-23-2023-00001 azonosító számú kiemelt projekt célja az ágazatokon átívelő oktatási nyilvántartások egységes szolgáltatási képességének fejlesztése, valamint a mikrotanúsítványok nyilvántartási rendszerének előkészítése, különös tekintettel a tanulmányi életút nyomon követhetőségére, a hátránykompenzáció erősítésére, és a diákok, illetve szüleik egyéni igényeihez igazodó, a tanulást közvetlenül vagy közvetetten támogató szolgáltatások biztosítására. A nyilvántartás kidolgozása során a projekt nagy hangsúlyt fektet az OECD és a Tudásinnovációs Központ ajánlása eredményeképpen előállt követelmények feldolgozására és lehetőség szerinti figyelembevételére.
Dr. Zimányi Krisztina rektor asszony a Gábor Dénes Egyetem innovatív megoldásain és jógyakorlatain keresztül mutatta be a felsőoktatási mikrotanúsítványokat. A mikrotanúsítványt nyújtó képzések a hazai felsőoktatásban új dimenziót nyitnak a rugalmas, célzott tudásszerzés terén, s a sokszínűség, az interdiszciplináris szemlélet és a gyakorlatorientált megközelítés jellemzi programjait. A Gábor Dénes Egyetemen a képzések zártrendszerű oktatási formában valósulnak meg, igazodva a munka mellett tanulók speciális igényeihez. A tananyagok fejlesztése során a munkaerőpiac szereplőinek aktív bevonása biztosítja a tartalmak relevanciáját. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy eddig közel 1500 kurzusjelentkezés érkezett. A hallgatói visszajelzések szerint a képzések jól strukturáltak, könnyen feldolgozhatók, és az elsajátított tudás azonnal hasznosítható a mindennapi szakmai gyakorlatban.
Az érdekfeszítő szakmai előadásokat a mikrotanúsítványok jelene és jövője téma köré szervezett panelbeszélgetés követte, melynek beszélgetőpartnerei Dr. Zimányi Krisztina rektor asszony, Dr. Lakatos Péter Levente,a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság főigazgatója, Dr. Cseszregi Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatási igazgatója, Jeszenszki Gábor Albert, a projekt szakmai vezetője és Sere Péter, a Digitális Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) operatív igazgatója voltak. Diskurzusukat Zoltán Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium nemzetközi szakreferense moderálta.
A több, mint egy órás beszélgetés során a résztvevők különböző szemszögből olyan fontos kérdéseket vitattak meg, mint a mikortanúsítványok bevezetéséhez szükséges legfontosabb lépések, a hatékony koordináció, a finanszírozás, vagy, hogy melyek azok a főbb – szabályozási, intézményi, pénzügyi vagy kulturális – akadályok, amelyek lassíthatják a mikrotanúsítványok elterjedését, vagy ezek leküzdését.
Dr. Lakatos Péter Levente szerint, „Azon felsőoktatási intézményeknek, melyek az ESG szerinti belső minőségbiztosítási rendszerüket eredményesen működtetik, nem tud különösebb gondot okozni a mikrotanúsítványok – illetőleg az azokhoz tartozó képzések – belső minőségbiztosítása, hiszen egy ilyen rendszer ideális esetben az intézmény egészére és a képzés valamennyi szintjére kiterjed. Fontos ugyanakkor külön figyelmet fordítani a mikrotanúsítványok sajátosságaira, kiváltképpen a képzési programok kialakítása, folyamatos figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése körében”.
Dr. Cseszregi Tamás elmondta, hogy a mikrotanúsítványt adó képzésekkel szembeni elvárás az, hogy rövid idő alatt, rugalmasan és célzottan reagáljanak az új társadalmi és munkaerőpiaci igényekre. Az e képzéseken kiadott tanúsítványok hitelesen igazolják a megszerzett tudást és készségeket, miközben lehetőséget teremtenek további tanulmányokra vagy szakmai fejlődésre. Hordozhatóságuk és elismertségük révén a tanulók egyéni tanulási útvonalait is gazdagítják, így hatékony alternatívát vagy kiegészítő lehetőséget kínálnak a hagyományos oktatási rendszerek mellett.
Sere Péter véleménye pedig, hogy „2030-ra a munkaerő közel 60 százalékának új készségekre lesz szüksége, miközben a jelenlegi tudás egy része elavul. A digitalizáció és a technológiai fejlődés tempóját tartani kell, a mikrotanúsítványok ebben kulcsszerepet játszanak. A magyar gazdaság csak úgy tudja kihasználni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, ha ezek a képzések széles rétegek számára érhetők el. Az IVSZ - Digitális Vállalkozások Szövetsége számos projektben vesz részt, amelyek bootcampek támogatásával, ingyenesen elérhető e-learning platformokkal (EDIH, LevelUp, Arisa) segítik elő, hogy a hazai munkaerő versenyképes, alkalmazkodó és technológiailag felkészült maradhasson”.
Az eseményt Varga Martina, a Kulturális és Innovációs Minisztérium főosztályvezetője, valamint Oana Dumitrescu, az Európai Bizottság szakértőjének összegző gondolataik zárták.
A rendezvény bepillantást engedett abba, milyen izgalmas folyamatok zajlanak a háttérben egy országos rendszer bevezetésekor. A hazai felnőttképzés életében jelentős mérföldkő a mikrotanúsítványok bevezetése, amely rengeteg szakember elhivatott munkájának köszönhető. A konferencia alkalmat adott az ünneplésre, azonban a munka nem áll meg. Tovább folytatódik annak érdekében, hogy a magyar felnőttképzés és az oktatási rendszer még sikeresebb legyen.
A rendezvényen készült képek ezen a linken, a kapcsolódó anyagok ezen a linken érhetőek el.
Kapcsolat
E-mail: felnottkepzes@kim.gov.hu
Postacím: Kulturális és Innovációs Minisztérium, Felnőttképzési Főosztály, 1884 Budapest, Pf. 1.