Kezünkben a digitális jövő

Boritokep
    #Tájékoztatók

    6/1/2021


    6 perc olvasási idő


    Címkék

    szakképzés
    oktatás
    szakképesítés

Előremutató a megújult szakképzési rendszer

A szakképzésért felelős helyettes államtitkár véleménycikke a Magyar Nemzetben

Egy tévéinterjúban elhangzott fél mondatban előremutatónak neveztem, hogy most már évek óta többen felvételiznek nyolcadik után a szakképzésbe, mint gimnáziumba. E kijelentésnek váratlan visszhangja támadt. A kritikusok egyrészről arra hívták fel a figyelmet, hogy a hatosztályosokat beleszámolva összességében még mindig többen felvételiznek gimnáziumba, mint a szakképzésbe. Ez kétségtelenül igaz, de senki nem is állította az ellenkezőjét. Másrészről viszont – rég túlhaladott előítéletek alapján – azt éreztették, hogy a szakképzés sikere tulajdonképpen közös kudarcunk, mintha a távlatos gimnázium helyett a „zsákutcás” technikumokat választó fiatalok és családjuk megtévesztett emberek lennének – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében.

 

Kiemelte: érdemes lenne tehát tisztázni, hogy vajon abban nincs igazunk, hogy vonzó a szakképzés, vagy az a baj, hogy valami különös, a valóságtól elrugaszkodott mércével mérve túlzottan az. Az előremutató jelzőt nemcsak fenntartom, büszkén vállalom, azzal együtt, hogy valóban van még hová fejlődni. A szakképzés korszerűsítésében is mintaként szolgáló Ausztriában ötből négy diák dönt az általános iskola után a szakmatanulás mellett. Ettől még messze vagyunk, de a lassan véget érő tanévben első esztendejüket lezáró technikumok és szakképző iskolák megerősített rendszere ebbe az irányba mutat. Azon dolgozunk, hogy az élethelyzetükben és karrierterveikben meglévő különbségektől függetlenül minden fiatal előtt a lehető legszélesebbre tárjuk a lehetőségeket a szakképzésben – mutatott a helyettes államtitkár.

 

Hozzátette: a bemeneti oldalon az orientációs évfolyam, a dobbantóprogram, a műhelyiskolák fékezhetik a lemorzsolódást, a tanulóévek alatt ágazati alapozó képzések eltolják a szakmaválasztást, így segítik a sikeres pályaválasztást. Az ötéves technikumi képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Itt ugyanazt a közismereti tananyagtartalmat sajátíthatja el a tanuló, mint a gimnáziumban. A végzős diák egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A fiatalok a gimnáziumival megegyező óraszámban tanulnak idegen nyelvet is. A szakképzésből egyenes út vezet a felsőoktatásba, az itt végzettek szakirányú továbbtanulás esetén jelentős előnyt élveznek majd a felvételi eljárásban. Az okleveles technikusi képzés még közvetlenebb módon válik az egyetemek előszobájává. Az új forma lényege, hogy a tanulók a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott, emelt szintű szakmai program alapján végzik a technikumot. Tanulmányaikat így automatikusan folytathatják az együttműködésben részes felsőoktatási intézményben. A felsőfokú végzettséget ráadásul, az előre meghatározott kreditek elismerésével, rövidebb idő alatt is megszerezhetik.

A program részeként nemcsak a közép- és felsőfokú oktatási tartalmak, hanem a duális képzés összehangolására is lehetőség van. A tanulók felsőfokú duális képzése ekként annál a vállalatnál folytatódhat, amellyel korábban szakképzési munkaszerződésük volt.

 

A helyettes államtitkár a cikkben összegezte, hogy az oklevelestechnikus-képzésben a tanuló a képzést úgy hagyja el, hogy érettségit, szakmai oklevelet és egyetemi kreditpontot kap. Azt gondolom, ez minden, csak nem zsákutcás képzés. A szakképzés minőségi változását kitűnően jelzi, hogy az idén emelt szintű szakmai érettségire jelentkezők száma tavalyhoz képest negyedével, több mint ötezer főre nőtt. A középszintű szakmai érettségik legnépszerűbb tárgyai most már többedik éve toronymagasan az informatikai és a közgazdasági ismeretek. A szakképzés nemcsak a diákoknak jelent biztos elhelyezkedést és tisztességes béreket, hanem az egész nemzetgazdaság számára előteremti a további növekedés alapfeltételének számító szakmai utánpótlást.

 

A megújult szakképzési rendszer tehát nem véletlenül egyre vonzóbb a magyar fiatalok és családok számára. Miközben tavaly nyár óta átlagosan harminc százalékkal nőtt az oktatók bére, már a diákok is ösztöndíjat kapnak. A tanulóéveik alatt elsajátított alapismeretek és megszerzett munkatapasztalat komoly könnyebbséget jelent nemcsak nekik, hanem a majdani egyetemüknek és leendő munkaadóiknak is. A szakképzés a gazdasági igényekhez rugalmasan alkalmazkodva egyre több fiatal előtt nyithat utakat, akár a továbbtanulás, akár a mielőbbi munkakezdés a céljuk. Minden igyekezetem ellenére nehezemre esik ezekre a folyamatokra beszédesebb, pontosabb jelzőt találnom az előremutatónál – zárta gondolatait Pölöskei Gáborné.

 

Forrás: Magyar Nemzet

Képillusztráció: ShutterStock


Érdekes lehet számodra

Egyéni Tanulási Számla és Készségek Európai Éve Záró konferencia borítókép
Egyéni Tanulási Számla és Készségek Európai Éve Záró konferencia

Egyéni Tanulási Számlák kialakítása és megvalósítása Magyarországon és Készségek Európai Éve közös Záró konferencia

# Rendezvények
Szakmai fórum a mentorálásról az inklúzió jegyében borítókép
Szakmai fórum a mentorálásról az inklúzió jegyében

A Váci Szakképzési Centrum (VSZC) és a Piarista Kilátó Központ közös szervezésében, hagyományteremtő céllal megrendezett programon több, mint 50 intézményvezető és mentortanár vett részt.

# Tájékoztatók
Három helyszín, 89 intézmény, 174 szakember borítókép
Három helyszín, 89 intézmény, 174 szakember

Műszaki ágazati szakmai napokat tartott az IKK Zrt. Miskolcon, Budapesten és Győrben

# Rendezvények