Júliustól nő az oktatók bére a szakképzésben – ezek az értékelés szempontjai

Az új szakképzési törvény értelmében a szakképző intézmények oktatói – akik az ágazati alapoktatási, a szakirányú oktatási és a közismereti oktatási feladatokat ellátják – 2020. július 1-jétől munkaviszonyban látják el feladatukat, és a munkaszerződésükben meghatározott mértékű munkabérre lesznek jogosultak. Ahogy korábban is írtuk, az őket megillető alapbér meghatározása, valamint ezt követően háromévenkénti értékelésük transzparens értékelési rendszer szerint fog történni, amely a szakképző intézmény minőségirányítási rendszerének, illetve minőségpolitikájának részét fogja képezni.

Az értékelési rendszert a szakképző intézmények vezetőinek kell kialakítania, amelyhez segítséget nyújt az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kiadott módszertani javaslat, szempontsor.

Az oktatói értékelés szempontjai az oktatókra vonatkozó minőségi elvárásokat és indikátorokat megfogalmazó Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (EQAVET) és a jellemzően nagyvállalatok által használt munkakör-értékelést szolgáló „Hay-rendszer” alapulvételével készültek. Az oktatói értékelési rendszer a pedagógus minősítési rendszert váltja fel a szakképzésben, és a szakképző intézmény minden oktatói munkakörére (közismereti -, szakmai oktatók, pszichológus, könyvtáros tanár, fejlesztő pedagógus) alkalmazható.  

A bérek megállapítása a teljesítmény értékelése alapján történik, ami azt jelenti, hogy lesznek olyanok, akiknek a fizetése júliustól akár ötven százalékkal is megemelkedik, míg másnak az átlag alatti mértékben nő. A törvény értelmében az oktatók munkabérét úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a hasonló munkakört betöltők által elérhető havi jövedelemhez, továbbá legyen tekintettel a szakképző intézmény alkalmazottjának a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonya időtartamára. A jogszabály alapján a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani az oktató 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetményének számtani közepénél. Vagyis az azonos munkakörben, változatlan feladatmennyiséget ellátó tanárok bére a júliusi jogállásváltással nem csökkenhet.

Az intézkedéssel elérni kívánt cél a szakképzésben dolgozó oktatók nagyobb anyagi megbecsülése és egy versenyképes, motiváló bérezési rendszer bevezetése mellett a naprakész gyakorlati ismeretekkel rendelkező vállalati szakemberek minél nagyobb arányú bevonása a szakmai oktatásba. A béremelésre és az óraadók óradíjának emelésére a kormány éves szinten 35 milliárd forintot biztosít.

Kép illusztráció: Shutterstock