Az új szakképzési törvény értelmében a szakképző intézmények oktatói – akik az ágazati alapoktatási, a szakirányú oktatási és a közismereti oktatási feladatokat ellátják – 2020. július 1-jétől munkaviszonyban látják el feladatukat, és a munkaszerződésükben meghatározott mértékű munkabérre lesznek jogosultak. <a href="https://ikk.hu/hirek/itm-emelkedik-a-pedagogusok-bere-es-osztondijat-kapnak-a-tanulok-a-szakkepzesben" target="_blank">Ahogy korábban is írtuk</a>, az őket megillető alapbér meghatározása, valamint ezt követően háromévenkénti értékelésük transzparens értékelési rendszer szerint fog történni, amely a szakképző intézmény minőségirányítási rendszerének, illetve minőségpolitikájának részét fogja képezni.Az értékelési rendszert a szakképző intézmények vezetőinek kell kialakítania, amelyhez segítséget nyújt az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kiadott <a href="https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/okt_ert_vezetoi_utm_2020pdf-1589445710554.pdf" target="_blank">módszertani javaslat</a>, szempontsor.Az oktatói értékelés szempontjai az oktatókra vonatkozó minőségi elvárásokat és indikátorokat megfogalmazó Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer (EQAVET) és a jellemzően nagyvállalatok által használt munkakör-értékelést szolgáló „Hay-rendszer” alapulvételével készültek. Az oktatói értékelési rendszer a pedagógus minősítési rendszert váltja fel a szakképzésben, és a szakképző intézmény minden oktatói munkakörére (közismereti -, szakmai oktatók, pszichológus, könyvtáros tanár, fejlesztő pedagógus) alkalmazható. &nbsp;A bérek megállapítása a teljesítmény értékelése alapján történik, ami azt jelenti, hogy lesznek olyanok, akiknek a fizetése júliustól akár ötven százalékkal is megemelkedik, míg másnak az átlag alatti mértékben nő. A törvény értelmében az oktatók munkabérét úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a hasonló munkakört betöltők által elérhető havi jövedelemhez, továbbá legyen tekintettel a szakképző intézmény alkalmazottjának a szakképző intézménnyel fennálló jogviszonya időtartamára. A jogszabály alapján a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani az oktató 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetményének számtani közepénél. Vagyis az azonos munkakörben, változatlan feladatmennyiséget ellátó tanárok bére a júliusi jogállásváltással nem csökkenhet.Az intézkedéssel elérni kívánt cél a szakképzésben dolgozó oktatók nagyobb anyagi megbecsülése és egy versenyképes, motiváló bérezési rendszer bevezetése mellett a naprakész gyakorlati ismeretekkel rendelkező vállalati szakemberek minél nagyobb arányú bevonása a szakmai oktatásba. A béremelésre és az óraadók óradíjának emelésére a kormány éves szinten 35 milliárd forintot biztosít.Kép illusztráció: Shutterstock

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közzétette a szakképzésben dolgozó oktatók teljesítményértékeléséhez készített módszertani útmutatót

Júliustól nő az oktatók bére a szakképzésben – ezek az értékelés szempontjai

Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.Pölöskei Gáborné kifejtette, hogy a szakképző iskolákban az 1 éves ágazati alapozót 2 éves szakmai képzés követi majd, a technikumokban pedig a 2 éves ágazati alapozó végeztével az eddigi 1 évről 3 évre bővül a szakmai képzés, ami a duális együttműködésekben érintett cégek elvárásának is megfelel. &nbsp;A technikusi vizsga emelt szintű érettséginek számít majd, javul a vizsgák tervezhetősége, csökken a tanulók túlterheltsége, a megszerzett tudás az elhelyezkedést és az egyetemi tanulmányokat egyaránt megkönnyíti - tette hozzá. &nbsp;A tanulóknak először csak ágazatot kell választaniuk, a szakirány választása később esedékes, és - mint fogalmazott - a vizsgarendszer szemlélete is megújul, hiszen fogalmak megtanulása helyett elsősorban a szakmák elsajátítását kérik számon. A vizsgakövetelmények kidolgozása jövő tavasszal zárul, ezt követheti majd az iskolák felkészítése. &nbsp; &nbsp; &nbsp; A szakképzési ösztöndíjrendszer a tanulmányi teljesítménytől függ. A szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben. A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. &nbsp;A helyettes államtitkár szerint 2021-ben már csaknem 110,5 ezren kaphatnak szakképzési ösztöndíjat. A tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget egyszerre, a sikeres szakmai vizsgát követően kapnak meg. A teljesítményhez kötött juttatások minőségi ösztönzők, ám a rendszernek a felzárkóztatáshoz is hozzá kell járulnia - indokolta az ösztöndíjrendszer bevezetését Pölöskei Gáborné. &nbsp;Hozzátette, hogy a tehetséges, de rászoruló tanulókat az Apáczai-ösztöndíjprogram keretében további 30 ezer forinttal támogatnák havonta. &nbsp; &nbsp; A helyettes államtitkár közölte, hogy az általános iskolák utolsó évfolyamában pályaorientációs mérést vezetnek be, hogy felmérjék a tanulók erősségeit, és ezek alapján továbbtanulási ajánlást készítsenek nekik. A kormány - mint mondta - azt szeretné, hogy ne csak a gimnáziumok, hanem a szakképzésben részt vevő intézmények is vonzó lehetőséget jelentsenek a fiatalok számára. &nbsp;További újítás az orientációs osztályok indítása a kompetenciateszteken rosszul teljesítő tanulóknak, hogy a képességeikben megerősödve mehessenek tovább a szakképzésbe. Akik nem tudják elvégezni az általános iskolát, részszakmákat tanulhatnak, a Híd program helyett egy új felzárkóztatást segítő program indul Dobbantó néven - tette hozzá. &nbsp; &nbsp; Jelentősen átalakul az oktatói életpálya is a szakképzésben, hiszen a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest - emelte ki Pölöskei Gáborné. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a Munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. A helyettes államtitkár szerint ennek indoka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben. &nbsp;Az összes oktatói bértömeg a szakképzésben 123,6 milliárd forintról 158,6 milliárd forintra nő, az oktatók munkáltatói döntés alapján korlát nélkül részesülhetnek egyéb juttatásokban, megmarad a jogosultságuk a jubileumi jutalomra, a pedagógusigazolványra, és a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lehetnek - hangsúlyozta. A technológiai fejlődésnek megfelelve ugyanakkor részt kell venniük továbbképzéseken vállalati környezetben.&nbsp; Pölöskei Gáborné közölte, hogy a szakképzési törvény részletes vitája kedden kezdődik, és folyamatban van a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet is.Forrás: MTIKép: Shutterstock

Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben az oktatók jogállása

ITM-helyettes államtitkár: tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés

Az esemény kiemelt témája a nemrég megalakult Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ tevékenységének bemutatása volt. Az ITM Szakképzésért Felelős Helyettes Államtitkárság támogatásával megvalósult kezdeményezés célja a sajátos nevelési igényű és fogyatékos fiatalok pályaorientációjának, elhelyezkedésének támogatása. Az intézmény ezen kívül országos szintű módszertani kutató-fejlesztő központ szerepet is betölt.A résztvevők az ülésen az új szakképzési rendszer bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokat is átbeszélték, és szó volt az ösztöndíjak kifizetésének sikeres folyamatáról és eredményeiről is.Az eseményen döntés született három munkacsoport megalakításáról is. &nbsp;Ezek a tervek szerint 2021 januárjától a roma és hátrányos helyzetű fiatalok szakképzésének támogatása, a szakképzés átalakításának monitorozása, és a Kárpát-medencei szakképzés fejlesztésének témájában állnak majd fel. A munkacsoportokban – a felkért szakértőkön kívül - a SZIT tagok képviselői és az általuk delegált szervezetek szakemberei vehetnek részt.&nbsp;Hírforrás: IKKKépillusztráció: Shutterstock&nbsp;

3 munkacsoport SZIT

A SZIT a járványhelyzethez igazodva online formában tartotta meg novemberi ülését

módszertan

Címke

Elmúlt 1 hónapban

Júliustól nő az oktatók bére a szakképzésben – ezek az értékelés szempontjai

ITM-helyettes államtitkár: tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés

Három munkacsoport alakul a Szakképzési Innovációs Tanács keretein belül