Rendben zajlanak a komplex szakmai vizsgák

Idén a szakképző intézményeknek a május-júniusi vizsgaidőszakban kizárólag az írásbeli és a szakképzés lényegét jelentő gyakorlati vizsgák megszervezésére lesz lehetőségük, a járványügyi óvintézkedések szigorú betartása mellett. A gyakorlati vizsgák lebonyolítása sok szakképesítés esetében kihívást jelent, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakképző intézmények – a digitális munkarendre való áttéréshez hasonlóan – ebben a tekintetben is kreatívan alkalmazkodnak a körülményekhez és biztosítják tanulóik számára a vizsgák biztonságos letételének feltételeit minden ágazatban és szakképesítésben. Ahol megoldható, a gyakorlati vizsga a személyes kontaktus minimálisra csökkentésével (az előkészítő feladatok otthoni elvégzésével, tárgyi kellékek – például fodrász tanulók vizsgájánál modell helyett babafej – használatával) zajlik.

A miniszteri döntés több könnyítést is tartalmaz a vizsgázókra nézve, így többek között el lehet tekinteni a vizsgára bocsátás feltételeként rendes körülmények között előírt olyan előfeltételek teljesítésétől, mint például a nyelvvizsga-bizonyítvány vagy a vezetői engedély megszerzése. Nem akadálya továbbá a vizsgán való részvételnek az sem, ha a tanuló a megváltozott körülmények miatt nem tudta a kötelező szakmai gyakorlatát kitölteni – amennyiben 60 százalékát teljesítette, vizsgára bocsátható.

A kötelező szakmai gyakorlat a szakképzésnek olyan lényegi eleme, amelynek teljesítésétől teljesen eltekinteni nem tudunk – mondta Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Azok számára, akik az előírt mértékben nem teljesítették a szakmai gyakorlatot, a gyakorlati képzést folytató szervezet az augusztus 24. – október 2. közötti időszakban köteles azt megszervezni. Arról, hogy az alsóbb évfolyamok tanulóinak összefüggő szakmai gyakorlatára mikor kerülhet sor, a járványhelyzet alakulásának figyelembevételével születhet döntés.

A rugalmas szabályozásnak köszönhetően az eddigi adatok szerint több mint ezer vizsga kezdődött meg.

A felkészítés az elmúlt két hónapban a szakképzésben is digitális munkarendben zajlott. Ennek tapasztalatai – emelte ki Pölöskei Gáborné – rendkívül pozitívak. Az oktatók példás gyorsasággal és fegyelmezettséggel tértek át az új módszertanok alkalmazására, osztják meg egymással a digitális oktatást támogató anyagokat az erre a célra létrehozott, folyamatosan bővülő digitális tananyagtárban, ahol mindezidáig mintegy 2200 különböző oktatási tartalom gyűlt össze, jól strukturált, áttekinthető formában. Az oktatók, tanulók és szüleik számára a KRÉTA rendszer biztosít kommunikációs felületet, amelynek forgalma azt mutatja, hogy a rendszer kiemelt szerepet kapott a digitális távoktatás során, és hatékony támogatást tud nyújtani minden érintett számára.

A gyakorlati képzés digitális formában való megszervezése az ágazati sajátosságokra tekintettel természetesen nem biztosítható mindenhol, azonban a szakképző iskolák és a duális képzőhelyek is törekednek arra, hogy a tanulók gyakorlati képzése se maradjon el. Abban az esetben, ha a biztonságos feltételek megteremthetők és a tanulók vállalják, a gyakorlat személyes részvétellel is megszervezhető, emellett számos vállalat digitális úton folytatta a tanulók duális képzését (a Festo AM Kft. jó gyakorlatát korábbi cikkünkben ismertettük).

A digitális munkarendre való átállás váratlan kihívást jelentett az oktatók egy részének, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy egyúttal a szakképzési fejlesztések hangsúlyos részét képező módszertani megújulás megalapozását, előkészítését is szolgálja – hívta föl a figyelmet a helyettes államtitkár. A fejlesztések folyamatban vannak annak érdekében, hogy a szakképzési tanulmányaikat a következő tanévtől az új rendszer szerint megkezdő fiatalok a 21. század követelményeinek megfelelő, modern szaktudást kapjanak.

A felvételi adatok azt mutatják, hogy a pályaválasztók látják a szakképzésben rejlő lehetőségeket. A nyolcadik osztályos tanulók több mint 42 százaléka, közel 34 ezer fiatal választotta a technikumi képzést, ahol a munkaerőpiacon fokozottan keresett szakmákat sajátíthatnak el a tanulók, és emellett lehetőséget kapnak a szakirányú felsőoktatásban való továbbtanulásra is. Jelentős újdonság a korábbiakhoz képest, hogy a technikum első kettő, illetve a szakképző iskola első évében a tanulók ágazati alapoktatást kapnak, a konkrét szakmát csak ezután, az ágazattal való megismerkedést követően kell kiválasztaniuk. Ez megalapozottabb döntést tesz lehetővé, ami hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók és szüleik szívesebben válasszák a szakképzést a pályaválasztás során.

Kép illusztráció: Shutterstock