Tizenévesek formálják a jövőnket

Elképesztő tudományos kutatásokat végeznek azok a gimnazisták és szakközépiskolások, akik pályáztak az Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató versenyre. A több millió forintos összdíjazású megmérettetésen az idén csaknem száz projekt szállt harcba, a továbbjutó alkotások között pedig a tűzfelismerő dróntól a bányamentő kutatórobotig számtalan bravúros, újító ötlet szerepel. A legjobbak ősszel mennek a spanyolországi uniós döntőre.

Ki hinné, hogy vannak olyan gimnazista lányok, akik szabadidejükben nem elsősorban a hétvégi bulin vagy a legújabb frizuratrenden gondolkodnak, hanem olyan komoly dolgokon, hogyan lehetne megoldani a hidrogéngáz gazdaságos és biztonságos szállítását vagy hogyan lehetne otthoni eszközökből olcsón századmilliméter pontosságú szeizmográfot készíteni. Pedig vannak ilyen lányok, méghozzá egyre többen. Ők jelentkeztek a 2019/2020. tanévi Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató versenyre. A speciális tanulmányi vetélkedő igazi zsenik összecsapása, hisz a részt vevő fiatalok életkorukat meghazudtolóan magas színvonalú tudományos projekteket álmodnak meg és dolgoznak ki. – Az idén 159 diák összesen 99 pályázattal indult a versenyen, melynek első fordulóján 61 projekt jutott tovább, köztük hét határon túli. Ezek azok a valóban innovatív tudományos ötletek, amelyeket a 27 tagú szakmai zsűri kidolgozásra javasolt. Az összdíjazás két és fél millió forint, ebből a pénzből a három első helyezett, három második és négy harmadik helyezett projekt részesülhet. Eredményt április végén hirdetünk, a döntő legjobbjai pedig képviselhetik Magyarországot szeptemberben az EU Fiatal tudósok versenyén, amit ezúttal a spanyolországi Salamanca városában rendeznek – mondta lapunknak Antos László, a hazai versenyt 1991-ben útjára indító Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatója. Szavai szerint a támogatott projektek többsége informatikai és műszaki problémákra kínál megoldást, ami főleg a fiúk terepe, de az orvosi és biológiai témák a lányok között is igen népszerűek. Az idei továbbjutók csaknem egyharmada lány. – Mindegyik projektről elmondható, hogy komoly, tudományosan megalapozott kutatómunka és hatalmas kreativitás áll mögötte. Van olyan pályázónk, aki a hazai vizekben algavirágzást okozó toxinokat vizsgálja, mások automatizált csapadékvíz-elvezetőt terveznek, de pályáztak például látássérültek közlekedését segítő eszközzel, tűzfelismerő drónnal, palacsintasütő robottal, bányamentő kutatórobottal, sőt még távirányítható Marsjáró is készül. A költségek fedezésére minden beadott projektet támogatunk ötvenezer forinttal, a pénzdíj pedig ezenfelül jár a győzteseknek. A dobogósok között összesen két és fél millió forintot osztunk szét, amit egy évre elosztott kutatási ösztöndíj formájában kapnak meg, ezzel is szeretnénk ösztönözni őket arra, hogy a verseny végeztével se hagyják abba a kutatást – hangsúlyozta Antos László.

Úgy tűnik, a magyar középiskolákban nincs hiány innovátorokból, amit bizonyítanak az elmúlt évek nem mindennapi ötletei is. A korábbi évek díjazottjai között volt, aki jelnyelvet tanító szoftvert vagy halláskárosultakat segítő csipet készített, egy csíkszeredai fiú pedig olyan mesterséges intelligenciát alkotott, ami felismeri a felhasználója akaratát, és az agyi aktivitás rögzítésével akár azt is meg tudja állapítani, ha használója álmos, ideges vagy vízre, folyadékra van szüksége. Tavaly készült egy olyan, a levegőminőséget mérő rendszer is, ami a közlekedőknek segít kiválasztani a legoptimálisabb, legegészségesebb útvonalat. Az innovációs tehetségkutató 2013-as győztese, Zsombori Balázs pedig az uniós döntőn is harmadik helyezést ért el az általa készített PictoVerb alkalmazással, ami rajzokat és képeket alakít át hangos mondatokká, így segítve a beszédben akadályozottak kommunikációját.

Antos László szerint örömteli, hogy a magyar diákok nemcsak ezen a versenyen remekelnek, de rendszeresen tudják delegálni őket számos más nemzetközi projektversenyre is, például Kínába vagy Oroszországba, emellett tudományos tematikájú tanulmányutakat is gyakran szerveznek a tudóspalántáknak, többek közt Angliába és Svájcba.

Forrás: Magyar Nemzet

Szerző: Csókás Adrienn

Kép: Shutterstock