Pedagógiai minőségbiztosítás az európai szakképzésben

A műhelymunka a szakképzés és a felnőttképzés pedagógiai minőségét a tanulók által ténylegesen megtapasztalt oktatási értékek – egyértelmű célok, releváns tartalom, képzett oktatók, értelmes kapcsolatok és ellenőrizhető tanulási eredmények – alapján határozta meg, nem pedig egyszerűen az adminisztratív követelményeknek való megfelelés alapján. Példaként a francia Qualiopi minősítést hozták fel: ez egy szilárd, folyamatalapú tanúsítás, amely javítja a szervezeti fegyelmet, ugyanakkor a tanítási gyakorlat és a tanulás hatásának lényegét nagyrészt ellenőrizetlenül hagyja.

A World-Café szegmens három témát vizsgált: (1) a nemzeti minőségbiztosítási rendszerek eredete; (2) a pedagógiai minőségnek szánt határozott szerep; (3) bevált gyakorlatok és tartós vakfoltok. A workshop során kiderült, hogy a minőség-ellenőrzési mechanizmusok nagyban különböznek egymástól az egyes országokban, és több strukturális változó is befolyásolja őket: 

• A szolgáltatók profilja – függetlenül attól, hogy a környezet egy kompakt állami hálózat, egy vegyes nonprofit szektor vagy egy erősen töredezett kereskedelmi piac, minden konfiguráció különféle felügyeleti eszközöket igényel.
•  A képzési környezet mérete – néhány száz nonprofit felnőttképzési központ irányítása nagyon különbözik több tízezer kis, profitorientált képzési vállalat szabályozásától. 
• A kereskedelmi ösztönzők és az állami (vagy állami jellegű) finanszírozás közötti kapcsolat – sok rendszerben a kereskedelmi szolgáltatók állami pénzből finanszírozott képzéseket nyújtanak; máshol a felnőttképzés elsősorban közszolgáltatási funkcióként működik.

Ezek a tényezők együttesen határozzák meg, hogy ki végzi az értékeléseket (szakértői testületek, állami ügynökségek, magánellenőrök) és milyen értékelési stílus érvényesül (fejlesztésorientált vagy megfelelésorientált).

A szakképzés pedagógiai szempontú minőségbiztosítása az EU országaiban főként a tanítás-tanulás minőségére, a tanárok felkészültségére, a tanulói eredmények mérésére és a munkaerőpiaci igényekhez való illeszkedésre fókuszálnak.

Példák EU-s országokból

1. Németország – duális képzés minőségbiztosítása

• Kamarai ellenőrzés: A szakmai gyakorlatot biztosító cégeket az ipari és kereskedelmi kamarák ellenőrzik. Csak akkor fogadhatnak tanulót, ha biztosítani tudják a megfelelő képzési feltételeket.
• Oktatók minősítése: A gyakorlati oktatóknak kötelező pedagógiai és szakmai vizsgát tenniük.
• Tanulói teljesítmények egységes vizsgával: Országos szintű szakmai vizsgák garantálják az egységes kimeneti követelményeket.

2. Finnország – tanulóközpontú minőségbiztosítás

• Pedagógiai önértékelés: Az iskolák rendszeresen önértékelést végeznek a tanulásszervezés, a módszertani megújulás és a tanulói támogatás szempontjából.
• Egyéni tanulási utak: A szakképzésben minden tanuló személyre szabott tanulási tervet kap, amelyet a tanár és a munkahelyi mentor közösen követ nyomon.
• Nemzeti oktatási értékelő központ: rendszeresen ellenőrzi az intézmények pedagógiai minőségét, nem csak adminisztratív szempontból.

3. Hollandia – külső minőségbiztosítás

• Az Oktatási Felügyelet évente értékeli a szakképző intézményeket, kiemelten vizsgálva a tanulási eredményeket és a tanárok módszertani felkészültségét.
• Munkaerőpiaci relevancia: Az iskolák kötelesek rendszeresen egyeztetni a munkaadói szektorral a tananyagok korszerűségéről.
• Diákok elégedettségi vizsgálata: A tanulói visszajelzés a minőségbiztosítás hivatalos része.

4. Ausztria – minőségfejlesztési ciklus

• Országos minőségirányítási rendszer működik a szakképzésben.
• Pedagógiai szempont: a tanári munka értékelése, továbbképzések kötelező beépítése.
• Intézményi fejlesztési tervek: minden iskola évente készít tervet a pedagógiai munka fejlesztésére, amelyet regionális szinten ellenőriznek.

5. Magyarország – szakképzés minőségbiztosítása (EQAVET-hez igazodva)

• Tanulói kompetenciamérés: a szakképzésben is egyre inkább jelen van a kulcskompetenciák mérése, nem csak a szakmai tudás vizsgája.
• Az oktatók folyamatos továbbképzése, ennek figyelembevétele az oktatók teljesítményértékelése során.
• Gyakorlati oktatói képzés és vizsga a duális képzőhelyen dolgozó oktatók számára. 

Közös elem az EU-ban:

• EQAVET-keretrendszer (European Quality Assurance in Vocational Education and Training), amely mindenhol keretet ad a minőségbiztosításnak.
• Tanulói teljesítmények mérése, tanárok szakmai-pedagógiai felkészültsége, valamint a munkaerőpiac és az iskola kapcsolatának ellenőrzése.

Forrás: IKK

Kép: Shutterstock