Idén 26 726 diák érettségizett szakmai ismeretekből, ebből 1 986 fő emelt szinten, ami több mint 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.&nbsp; A tavalyi adatokhoz képest ismét nőtt az emelt szinten szakmai tantárgyból érettségi vizsgát tevő tanulók száma. A legtöbben idén is informatikai ismeretekből vizsgáztak, de változatlanul magas a közgazdasági és kereskedelmi ismeretekből érettségizők száma is. Emelt szinten jelentős erősödést mutat a mezőgazdasági és a turisztikai terület, ahogy az egészségügyi és rendészeti tantárgyakból vizsgázók száma is növekedett. &nbsp; A magyar gazdaság versenyképességének további fejlődéséhez még több kiválóan képzett szakemberekre van szükség minden ágazatban. A tervek szerint a 2020-ban induló 5 éves technikumi rendszer bevezetésével még vonzóbbá válik a szakképzés, amely úgy teszi majd lehetővé a biztos megélhetést jelentő szakmai bizonyítvány megszerzését, hogy közben egyenes utat nyit a felsőoktatásba is.Forrás: MTI - Országos SajtószolgálatKép: Shutterstock

Az idén több mint nyolc százalékkal érettségiztek többen szakmai tantárgyból az előző évhez képest

Többen érettségiztek az idén szakmai tantárgyakból emelt szinten, mint tavaly

A három fordulóból álló vetélkedősorozat első szakasza online zajlik 2021. március 5. és 2021. szeptember 5. között, a legjobban teljesítők pedig továbbjuthatnak a középdöntőbe. A tesztet bárki kitöltheti, de a fődíjakért csak a 14-24 év közöttiek versenghetnek. A DUE a középdöntőt és a döntőt 2021. szeptember 30-án, a 28. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál keretén belül rendezi meg az Akvárium Klubban.&nbsp;A játék első helyezettje egy fantasztikus kétszemélyes belföldi (balatoni) nyaralás, egy elektromos robogó, vagy egy kerékpár közül választhat elsőként. A második és harmadik helyezett a fennmaradó értékes nyereményeken osztozhat.&nbsp;A teszt applikáció formájában is letölthető az&nbsp;<a href="https://apps.apple.com/app/id1530576265" target="_blank">App Store-ból</a>, vagy a&nbsp;<a href="https://play.google.com/store/apps/details?id=com.Fantastigo.ndt" target="_blank">Google Play áruházból</a>.&nbsp;A szervezők a Nagy Diák Klímateszt keretében az iskolákat is versenybe hívják. Az az oktatási intézmény, ahonnan a legtöbb diák tölti ki a Klímatesztet június 15-ig, egy nagyteljesítményű laptopot nyer.&nbsp;A játékhoz kapcsolódóan a DUE korosztályos kampányt indított „Bölcsőnk a Föld” címmel helyi influenszerek, diákmédiások bevonásával, amely segíti a fiatal korosztályt a környezetvédelemmel kapcsolatos, hiteles és pontos információk megszerzésében és a játékban való sikeres részvételben.&nbsp;További részletek: <a href="http://www.klimateszt.hu">www.klimateszt.hu</a>&nbsp;Forrás: ITMKépillusztráció: Shutterstock

A DUE Médiahálózat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával 2021. márciusában indított el egy országos szintű, online versenyt. A Nagy Diák Klímateszt nemcsak a klímaváltozással járó problémákra hívja fel a figyelmet, hanem javaslatokat is tesz Földünk megmentésére, a teremtett világunk védelmére.

Nagy Diák Klímateszt 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Szalézi Intézmény Fenntartó stratégiai megállapodása alapján indult „Tedd képessé – Don Bosco Szakképzés-fejlesztési Mintaprogram” célja a lemorzsolódással veszélyeztetett, tizenhat éven felüli fiatalok képzésben tartása, illetve a szakképzésbe való visszavezetése. A kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakképző Iskola, Technikum, Gimnázium és Kollégium eddig öt részszakmára (Lakástextil-készítő, Csőhálózat-szerelő, Fémipari gyártás előkészítő, Falazó kőműves, Szobafestő) indított műhelyiskolai képzést. A képzésbe jelentkezőket orientációs foglalkozások ismertetik meg a műhelyiskolában választható képzésekkel.&nbsp;A program megvalósítására az Innovációs és Technológiai Minisztérium több mint egymilliárd forint összegű támogatást biztosított.&nbsp;A műhelyiskolai csarnok bokrétaünnepére július 8-án került sor Andrásfalvy János szalézi tartományfőnök, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára és Demeter Zoltán,&nbsp;Kazincbarcika&nbsp;és térsége országgyűlési képviselője&nbsp;részvételével.&nbsp;A műhelyiskolai képzés a fiatalok életkezdését, a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésüket, a munka világába történő beilleszkedésüket segíti azáltal, hogy rugalmas keretek között teszi lehetővé számukra versenyképes képzettség megszerzését. A műhelyiskolában a képzésben részt vevők oktatása nem iskolai, tantermi keretek között, hanem gyakorlati helyszínen zajlik, egy mester és egy pedagógiai mentor által támogatva. A képzést elvégzők az egyéni haladás ütemétől függően hat-huszonnégy hónap alatt részszakmát szerezhetnek.&nbsp;&nbsp;A műhelyiskolai képzést folytató szakképzési centrumok folyamatosan bővülő listájáról az&nbsp;<a href="https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/muhelyiskola_2020_2021pdf-1612116462500.pdf">IKK honlapján</a> tájékozódhatnak az érdeklődők.&nbsp;Forrás: ITMKépillusztráció: ShutterStock

munkás

A fejlesztés a lemorzsolódás csökkentését célzó pilot program részeként valósul meg

Műhelyiskolai csarnok épül Kazincbarcikán

Egyre vonzóbb a szakképzés, a középfokú oktatásba felvettek közül 55 ezren szakképző iskolában vagy technikumokban folytatják tanulmányaikat. Az új rendszerben a tanulói teljesítményt és a színvonalas, motivált oktatói tevékenységet is megbecsülik, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a szakképzés elfogadottsága egyre jobban nő – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár.&nbsp;&nbsp;– Már a második tanév indult el a megújult szakképzési rendszerben.&nbsp;Melyek a főbb tapasztalatok, eredmények?&nbsp;– Folyamatosan figyeljük a rendszer működését, és azt tapasztaljuk, hogy a szülők és a környezet megértette: a szakképzés lehetőséget jelent, átalakítása a gazdaság igényeit szolgálja. A szakképzési rendszer nemcsak szerkezetében, hanem tartalmában és módszertanában is megújul, azt is mondhatnám, hogy nem egy szelet tortát változtatunk meg, hanem magát a tortát.&nbsp;A duális képzés alapjai már korábban is megvoltak, a cégek korábban is foglalkoztattak fiatalokat, ennek hiányában ma sokkal nehezebb dolgunk lenne.&nbsp;Vagyis a már meglévő alapokra építjük a fejlesztést.&nbsp;– A tavalyi évhez képest átlagosan tíz százalékkal nőtt a szakképzésbe felvett tanulók száma. Mondhatjuk, hogy egyre népszerűbb szakmát tanulni?&nbsp;– A technikumok és a szakképző iskolák létszámnövekedése alapján egyértelmű, hogy a szülők megértették: a szakképzési rendszer a gyerekeknek sikeres életutat és vonzó karrierlehetőséget tud biztosítani. Ez egy nagyon jól átjárható rendszer, mindig van továbblépési lehetőség, ami azért lényeges, mert 14 évesen még kevesen tudják biztosan, hogy miben képzelik el a jövőjüket.&nbsp;A létszámok növekedése mindenesetre megerősíti, hogy jó úton járunk.&nbsp;– Mi állhat a növekvő létszámok hátterében?&nbsp;– Az általános szakképzési ösztöndíj bevezetése, a kitolódott szakmaválasztás, az átjárható rendszer, a felkészült oktatók, fejlesztések. A mennyiségi változás mellett minőségi fejlődést is tapasztalunk. Sok technikumtól érkezett visszajelzés, hogy csak 4,3-as átlagtól tudtak gyermeket felvenni. Azt hiszem, nagyon sok gimnázium büszkélkedne ezzel az átlaggal. A minőségi változás egy másik fontos eleme, hogy a rendszerben dolgozó oktatók maguk is meg tudják újítani tudásukat, ezáltal naprakész tartalmakat tudnak átadni.&nbsp;A gazdasági szereplőktől, a vállalatoktól korábban folyamatosan azt a visszajelzést kaptuk, hogy a szakképzési rendszerből kikerülő fiataloknak még legalább plusz egy évet kell tanulniuk a vállalatnál ahhoz, hogy be tudjanak kapcsolódni a termelői tevékenységbe.&nbsp;Sokkal hatékonyabbá lehet tenni a képzést, ha meghallgatjuk a visszajelzéseket arról, hogy hol változtassunk tartalmilag, mely szakmák az elavultak vagy melyeket kell összevonni.&nbsp;– Vagyis teljesen új feladatok, kihívások előtt állnak a szakképzésben részt vevő oktatók.&nbsp;– A technológiák, anyagok, műszaki megoldások is változtak, amelyekkel az oktatóknak tisztában kell lenniük.&nbsp;A továbbképzésnél például meghatároztuk, hogy annak egy részét a vállalatoknál kell elvégezni. Fontos lépés volt, hogy jelentős béremeléssel ismertük el az erőfeszítéseiket. Az éves szinten csaknem 35 milliárd forintból átlagosan mintegy harminc százalékkal növeltük az oktatók keresetét. Azon dolgozunk, hogy a fiatalok, pályakezdők jöjjenek a szakképzésbe tanítani a maguk lendületével, nyitottságával, és ezért a bérüket igen jelentősen megemeltük.&nbsp;Háromszázezer forintos alapról indulnak, amikor bekapcsolódnak az oktatásba, és erre jön rá a minőségi bérezés, ami a teljesítményük alapján további emelést tesz lehetővé. Nincsenek korkategóriák, teljesítményalapú értékelés alapján határozzák meg a béreket. Ezek a döntések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minőségi munkát várjunk el, minőségi oktatóktól. Erős visszajelzés az, hogy nagyon kicsi a lemorzsolódási arány, vagyis nagyon kevesen mennek el a rendszerünkből, sokkal inkább jönnek. Gyakorlatilag nincsen a szakképzésben munkaerőhiány, ez bizonyítja, hogy az oktatók számára is vonzó életpályát, környezetet és munkaügyi lehetőségeket kínál a rendszer.&nbsp;– Milyen ösztönzőkkel erősítik a szakmát tanuló diákok motivációit?&nbsp;– Mindenki, aki belép a szakképzési rendszerbe, általános ösztöndíjat kap, aminek a szülők és a gyerekek is nagyon örülnek. Egy tanuló technikum esetében havonta nyolc-, szakképző esetében tizenhatezer forintot kap, ami nem kevés pénz, ebből már elkezdhetnek a fiatalok gazdálkodni. A duális képzésben az ösztöndíjat a munkaszerződés váltja fel, amely már százezer forintos munkabért jelent. Ez is a szakképzési rendszer számtalan előnyének egyike.&nbsp;– Emellett pályakezdési juttatásban is részesülnek a szakképzésben végzett hallgatók.&nbsp;– Így van, idén augusztusban fizettük ki először a pályakezdési támogatást, mintegy 186 millió forintot összesen. A kifizetés eredményfüggő. Az eredmények alapján nagy örömmel láttam, hogy a gyerekek nyolcvan százaléka négyes vagy ötös osztályzatot ért el, ami azt jelenti, hogy 200-300 ezer forint egyösszegű juttatásban részesültek.&nbsp;Ilyen korábban nem volt, ezek a támogatások segítenek a felnőtt élet megkezdésében vagy eszközbeszerzések révén a pályakezdésben.&nbsp;– Az eredményeket hallva már nem érvényes az a negatív társadalmi beidegződés, miszerint szakképzésre általában a gyengébb képességű fiatalok jelentkeznek.&nbsp;– Nagyon sok minden mozdult el kedvező irányba, ezért a régi, rossz társadalmi beidegződéseket is el kell mozdítanunk.&nbsp;Már rég nem arról van szó, hogy a szakképzés a gyengébb képességű gyerekek menekülőútja lenne. Az országnak minőségi mesteremberekre van szüksége, mert nélkülük nincs gazdasági növekedés. A tanulási nehézségekkel küzdőknek meg kell adni az esélyt a felemelkedésre, a jó tanulóknak pedig lehetőséget kell teremteni a továbblépésre az egyetemek felé. Most már harmadik éve térképezzük fel úgynevezett bemeneti méréssel, majd egyéni fejlesztésekkel a gyerekek tudásszintjét és képességeit, és azt tapasztaljuk, hogy ez hatásos. Két évvel ezelőtt még 11 ezer gyereket kellett egyéni fejlesztésbe vonni, velük egy évig külön tanárok foglalkoztak, tavaly már csak 6800 ilyen diák volt, a bukási arány is jelentősen csökkent. A gyengébben teljesítők esetében megpróbáljuk pótolni a hiányosságokat, és olyan képzést vagy részszakmát találni nekik, ami lehetővé teszi az egyéni boldogulásukat.&nbsp;– Ha jól értem, ez az útkeresés már egész fiatalon elkezdődik.&nbsp;– Nem biztos, hogy egy 14 éves gyerek tudja, mit akar, ezért úgynevezett orientációs évfolyamokat hoztunk létre, amelybe különböző képességű gyerekek járnak. Ezen az alternatív évfolyamon nincsenek tantárgyak, kifejezetten egyéni készség- és képességfejlesztés zajlik, amelynek eredményeit folyamatosan figyeljük. Az orientációs évfolyamon közel háromszázan tanultak a múlt évben, ebből a szakképzési centrumok iskoláiban közel 250-en. A gyerekek 38 százaléka folytatta a tanulmányait szakképző iskolában, 15 százalékuk műhelyiskolában, míg 11 százalékuk tanult tovább technikumban. A programot követően 27 százalékuk munkába állt, tehát mindössze kilenc százalékuk morzsolódott le. Ezek az adatok világosan mutatják, hogy a rendszer működik, jó úton haladunk.&nbsp;– A nyolcadik osztályt be nem fejezett, de már 16 éven felüli fiatalok is bekerülhetnek a rendszerbe?&nbsp;– Ennek a csoportnak a felzárkóztatásáért hoztuk létre az úgynevezett Dobbantó programot. Ez egy olyan, szintén alternatív fejlesztés, ahol tantárgyak nélkül, személyre szabottan mérjük és határozzuk meg a kompetencia hiányait, és egyéni mentori fejlesztéssel pótoljuk azokat. Ezt követően, a műhelyiskolában mester-inas kapcsolatban tanulnak szakmát a gyerekek, egy év, de akár néhány hónap alatt elsajátítva az adott részszakmát. Azok között, akik a Dobbantó programba beléptek, és továbbengedtük őket a műhelyiskolába, hogy részszakmát szerezzenek, mindössze tíz százalék volt a lemorzsolódási arány, vagyis a gyerekek kilencven százalékát megnyertük, és a megszerzett képzettséggel engedtük ki őket. Sőt volt olyan, aki a teljes szakma elsajátítása érdekében a szakképzőben folytatja a tanulmányait. Célunk az, hogy minden szinten sikeres embereket képezzünk.&nbsp;– Hogyan lehet egy nyolcadik osztályt elvégzett, szakképzés iránt érdeklődő fiatal útját egyengetni?&nbsp;– A duális képzést ágazati alapvizsga előzi meg, vagyis a tanuló 14 évesen nem szakmát, hanem ágazatot választ: eldönti, hogy a gépészet vagy az egészségügy, esetleg a kreatív ágazat érdekli.&nbsp;Az idén indult kreatív technikumokba a tervezetthez képest harmincszázalékos túljelentkezés volt. Összességében elhatároltuk, kategorizáltuk a képzéseket.&nbsp;A megerősített szakképzési rendszer lehetővé teszi, hogy a fiatalok megtalálják a helyüket, megalapozott döntést hozzanak a pályaválasztásukról.&nbsp;– Van-e rá lehetőség, hogy valaki a szakképzésből a felsőoktatásba, egyetemre menjen?&nbsp;– A technikumokat a mérnökképzés előszobáinak szánjuk, ehhez az kell, hogy az egyetem ismerje a szakképzés tartalmát. Megnéztük, hogy milyen átfedések vannak az egyetemi és a szakképzés között, hiszen a duális képzésnél sokszor egy helyen képezzük a mérnököket és a technikusokat.&nbsp;Azt láttuk, hogy a gépészet esetében a mérnökképzésen az egyetem akár harminc kreditpontot is el tud számolni a szakképzésért, ami egy fél év alatt összegyűjthető kreditnek felel meg. Ezért hoztuk létre az okleveles technikusi képzést, amelynek keretében az egyetem egy adott iskolával együttműködési megállapodást köt, így a szakképzős tanulók egyenes ágon bekerülhetnek a felsőoktatásba.&nbsp;Semmi mást nem várunk tőlük, minthogy teljesítsék az elvártakat, és legalább négyes átlagot érjenek el. Vagyis elmondható, hogy a szakképzésből könnyebb lesz bekerülni egy-egy egyetemre, mint a gimnáziumból. Jelenleg 16 szakképzési centrum 27 intézménye működik együtt 13 egyetemmel, a tartalmak összehangolása megtörtént, és idén elindultak az első osztályok is.&nbsp;– Milyen további eredményekre számítanak a szakképzés területén?&nbsp;– Az emelt szintű érettségire való jelentkezések száma idén különösen emelkedett. Ez jó jel. De a továbbiakban is megteremtjük a lehetőséget a fakultációkra, hogy a gyerekek megkapják a megfelelő képzéseket. A járványhelyzetben nagyon hatékonynak bizonyult a digitális oktatás. Azt gondolom, hogy ez még tovább fog fejlődni, digitális tananyagokat tudunk készíteni, és ezek elterjedésétől is a hatékonyság fokozódását és a gyerekek érdeklődésének növelését várjuk. Az ezzel kapcsolatos munkák a háttérben már évek óta zajlanak, és most szeptemberben az első tananyagokat is bemutatjuk.&nbsp;– Terveznek-e új képzési lehetőségeket?&nbsp;– A jövő évtől elindul a pedagógiai technikum. Az oktatás mint ágazat korábban nem szerepelt a szakképzésben, de most erre is van lehetőség. A pedagógiai technikumban oktatási szaktechnikusokat, szakasszisztenseket akarunk képezi. Nagyot változott a világ, nagyon sokan keresnek bébiszittert, valakit, aki a családban folyamatosan tud segíteni, de ilyen képzés jelenleg nincs. E hiányt szeretnénk betölteni, ennek tartalmi kidolgozása zajlik, hogy a munkaerőpiacon pedagógiailag képzett emberek jelenhessenek meg, akik ebben a privát szférában tudnak elhelyezkedni.&nbsp;– Idén először a nyolcadik osztályosok tankönyvcsomagjának részét képezi egy tájékoztató füzet az alapszakmákról.Segíthet ez a szülőknek és a fiataloknak a szakmaválasztásban?&nbsp;– A választható szakmák számát a korábbi 740-ről 175-re csökkentettük, így a szülők és gyerekek is egyszerűbben tájékozódhatnak arról, hogy milyen ágazatok és szakmák vannak. Már a harmadik füzetet állítottuk össze, és miután úgy láttuk, hogy a kezdeményezés népszerű, idén először a tankönyvcsomaggal együtt minden nyolcadik osztályos tanulónak kiszállítottuk.&nbsp;Ezenkívül az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján is le lehet tölteni a kiadványt, ami tavaly a 120 ezer nyomtatott példányon felül még 18 ezer érdeklődőhöz jutott el digitális formában.&nbsp;Forrás: Magyar NemzetFotó: ITM

Nagyinterjú

Nagyinterjú Pölöskei Gábornéval a szakképzési rendszer újdonságairól

Sikerek és tervek

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára az eseményen kiemelte: a szakképzés változik, ennek hátterében az áll, hogy "Magyarország gazdasága jól megy", és ezt ki kell szolgálni minőségi, képzett munkaerővel.&nbsp;Hozzátette, a szakképzés megújítását három éve kezdték el módszertanilag és tartalmilag. A tartalmi változások fontos eleme, hogy a cégek nagyobb szerepet kapnak az oktatásban.&nbsp;A helyettes államtitkár azt mondta, vonzó lett a szakképzés, ösztöndíjrendszert alakítottak ki, a duális képzésben a tanulók munkaszerződést kapnak a gyakorlati oktatást végző cégektől. Közölte: 12 százalékkal nőtt a szakképzésbe jelentkezők aránya, és új képzéseket indítottak el. Utóbbiak között megemlítette az oklevelestechnikus-képzést, amelynek elvégzése után a diákoknak lehetőségük van arra, hogy egyetemen tanuljanak tovább.&nbsp;Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője a többi közt arról beszélt, hogy a szakképzés fejlesztése rendkívül fontos Magyarországnak. A közép-európai régió, benne Magyarország az Európai Unió gazdaságának motorja – jelentette ki, hozzátéve, 2020-ban és 2021-ben a koronavírus-járvány Európában óriási recessziót okozott, de ez a közép-európai térségben kevésbé volt érezhető.&nbsp;Kitért arra is, hogy Bonyhád és környéke Tolna megye leggyorsabban fejlődő gazdasági térsége, a városban az elmúlt évben, a járvány okozta recesszió idején 4-5 ipari csarnokot adtak át.&nbsp;A bonyhádi technikum megújult épületében ma már eredményesen tudnak szakképzéssel foglalkozni – mondta. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években az iskola kollégiumát is felújították.&nbsp;Filóné Ferencz Ibolya (Fidesz-KDNP), Bonyhád polgármestere egyebek között arról beszélt, hogy az iskola felújításában sok bonyhádi vállalkozás is részt vehetett.&nbsp;Dömötör Csaba, a Tolna Megyei Szakképzési Centrum kancellárja az MTI-nek elmondta: a 3000 négyzetméter alapterületű, háromszintes iskolaépületre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 300 millió forintos támogatását, és további 300 millió forintot fordítottak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, illetve a szakképzési centrum forrásából. A technikumban – amelynek egyik elődjét, a bonyhádi Evangélikus Kereskedelmi Középiskolát 1945-ben alapították, és 2015-től tagintézménye a Tolna megyei iskolákat összefogó intézménynek –, öt ágazatban, 19 osztályban 400 diák tanul. Az épületben energetikai korszerűsítést, belső festést végeztek, felújították a villamos rendszert és kicserélték a tantermek padozatát.&nbsp;Fotó: Mártonfai Dénes/teol.huForrás: MTI

Bonyhád

A Tolna Megyei SZC Perczel Mór Technikum és Kollégium mintegy 600 millió forintból újult meg

Felújított technikumot adtak át Bonyhádon

A szakképzés és felsőoktatás hibridizációjával olyan innovációs kiválósági központok kezdtek létrejönni Magyarországon, ahol a versenyképes technológiák, az azt létrehozó K+F és az azt kiszolgáló felsőoktatási és szakképzési háttér együtt van jelen.&nbsp; Egy ilyen&nbsp;innovációs központ a Zalaegerszeg mellett létrejött ZalaZone önvezető tesztautópálya Smart City elemmel, kutatási és technológiai központtal. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország az autonóm járművek fejlesztésének egyik európai központjává váljon.&nbsp;A 45 milliárd forintos állami beruházással 265 hektáros területen épülő létesítmény európai szinten is egyedülálló. A pálya hagyományos, elektromos, illetve önvezető járművek és kapcsolódó rendszerek tesztelésére alkalmas. A fejlesztés egyik eleme egy okosváros (Smart City), amely lehetővé teszi a jövő meghatározó technológiáinak belvárosi és külvárosi környezetben történő kutatását és tesztelését, illetve a ZalaZone lett az 5G-s fejlesztések egyik európai központja is. A projekt célcsoportja igen széleskörű, a gazdaság-, a középfokú szakképzés és a felsőoktatás szereplői egyaránt részt vesznek benne, így egy valós ágazati igényeket, kísérleti fejlesztéseket támogató komplex és integrált kutatási infrastruktúra jött létre az innovációs projekttel.&nbsp;&nbsp;A magyar tesztpálya jelenleg 50%-os készültségben van, tesztek már zajlanak rajta, azonban a végleges állapotát várhatóan 2021 végére fogja elérni. Az első ütemét 21 milliárd forintból építették meg és 2019. májusában készült el. Ennek részeként 2019. szeptemberében, a SmartField fejlesztési projekt keretében átadták a ZalaZone Kutatási és Technológiai Központot, amely 135 főnek biztosít munkahelyet, és „"inkubációs központként működik". Az autonóm közlekedéssel kapcsolatos zalaegerszegi kutatások valamint az egyetemek, szakképző központok&nbsp; és&nbsp; vállalatok együttműködésének fő helyszíne.&nbsp;&nbsp;Számos kapcsolódó felsőoktatási képzési forma, duális képzési program, továbbá egyetemekkel, középiskolákkal létrejött támogató együttműködés segíti a projekt sikerességét, így megvalósul a felső és középfokú oktatás szinergiája, illetve biztosítani lehet a magasan képzett munkaerő utánpótlását.&nbsp;A Zalaegerszegi SzC&nbsp; és tagintézményei is konkrét szereplői az együttműködésnek, hiszen a 2019/2020 tanévben 8 zalaegerszegi gépész cég, amelyek duális képzést végeznek, kiviszi a tanulóikat a tesztpályára gyakorlati órákra.&nbsp;&nbsp;Az együttműködés hatékony résztvevője a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) és a Veszprémi Pannon Egyetem is, mivel egyetemi tanárok a tagintézmények érdeklődő tanulóit felkészítik a felsőoktatásra, ezzel is presztízst adva a szakképzésben rejlő lehetőségeknek. Az együttműködés kiterjed a tanárok továbbképzésére is: a BGE-n végzett mérnökök, informatikusok a Zalaegerszegi SzC informatika tanárait fogja a következő tanévben továbbképezni. Az együttműködés nem csak regionális szinten valósul meg, hiszen az ország más részeiből hetente szerveznek szakmai kirándulásokat a tesztpályára. Ez havi szinten cca. 1000 fő tanulót érint.&nbsp;&nbsp;A ZalaZone a határokon átnyúló együttműködéseket, mobilitási programokat is lehetővé tesz. Ennek keretében egy magyar-osztrák-szlovén együttműködési megállapodás révén kialakítanak egy nemzetközi közúti tesztfolyosót a Zalaegerszeg-Graz-Maribor háromszögben.&nbsp;A fejlesztésnek köszönhetően az elmúlt négy évben 4000 új munkahely jött létre a városban, és 2,5 százalékra csökkent a munkanélküliség.&nbsp;Forrás: RefernetKépillusztráció: ShutterStock

Smart

Innovációs Központok Magyarországon

Az országban elsőként Miskolcon nyílt képzési információs és élményközpont, a belvárosban lévő Szakképzési Centrumban, a létesítményt csütörtökön adták át. Az eseményen Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti stratégiai államtitkára hangsúlyozta, a kormány azt a célt tűzte ki, hogy visszaadja a szakképzés becsületét, és újra rangot adjon a szakmáknak. Ez a miskolci központ is azt jelenti, hogy ezen az úton jól haladunk – tette hozzá.&nbsp;A miniszter szerint a fiatalok, és a tanulni akaró felnőttek itt megtalálják számításaikat. A központ stabil egzisztenciát és biztos jövőt kínál mindazoknak, akik felkeresik.&nbsp;A létesítmény szervezett formában várja a pályaválasztás előtt állókat, akik megismerkedhetnek az új szakképzési rendszer nyújtotta lehetőségekkel, és játékos önismereti tesztekkel segítséget kaphatnak ahhoz, hogy érdeklődésük és képességeik alapján mely szakmai ágazatok állnak leginkább közel hozzájuk.&nbsp;Forrás: MTIFotó: MTI

Képzési információs és élményközpont nyílt a belvárosban

Szakképzési pont Miskolcon

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében összesen 300 millió forintos pályázati forrásból finanszírozott projektben megújult az iskolaépület nyílászárókat &nbsp;és korszerűbb fűtésrendszert kapott.&nbsp;&nbsp;A hivatalos átadón részt vett Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára, aki kiemelte: „Tartalmi és módszertani megújulás van a szakképzésben, ehhez pedig a környezetet is fejleszteni kell.” A 21. századi oktatáshoz szükség van a modern környezetre, a digitális eszközparkra és a megújult szakképzési tartalomra is – tette hozzá a helyettes államtitkár.&nbsp;&nbsp;A 2019 szeptemberében indult projekt a Soproni Szakképzési Centrum Vas- és Villamosipari Technikum Ferenczy János utcai épületét érinti. Az épület az építési kornak megfelelő technológiai színvonalon épült, ám a határoló szerkezetek és az elavult, helyenként rosszul záródó nyílászárók nem feleltek meg a mai kor hőtechnikai és épületszerkezettani követelményeinek, így az épület jelentős hőveszteséggel működött. Az iskolaépület energetikai korszerűsítését célzó építészeti felújítási munkák elvégzésével az épület megfelel a mai energetikai követelményszintnek, törekedve az üzemeltetés energiaköltségeinek minél magasabb megtakarítására, így a diákok ma már egy korszerűbb környezetben folytathatják tanulmányaikat.&nbsp;Forrás: Soproni Szakképzési CentrumFotó: Soproni Szakképzési Centrum

fejlesztés

Háromszázmillióból újult meg a Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium

Iskolafelújítás Sopronban

A digitális készségek elsajátítása alapkövetelmény a szakképzésben is, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Digitális Jólét Nonprofit Kft. segítségével áttekintette és megújította az iskolákban oktatott 175 szakma digitális tartalmait – &nbsp;mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.&nbsp;Pölöskei Gáborné emlékeztetett, hogy több mint két éve fogadták el a Szakképzés 4.0 stratégiát, és kezdtek hozzá a szakképzési rendszer fejlesztéséhez, hogy a technikum a gimnázium versenytársává, alternatívájává váljon. Mint mondta, az eddigi reformok helyességét igazolja vissza, hogy a tavalyihoz képest több mint tíz százalékkal nőtt a szakképzésbe felvettek száma. Kiemelte: továbbra is fontos az oktatók munkájának megbecsülése és a tanulói teljesítmény ösztönzése, a gazdaság elvárásaival összhangban.&nbsp;Hozzátette: az új szakképzési rendszer nagy hangsúlyt helyez a digitalizációra. Mint mondta, a digitalizáció korszakában a munkaerővel szemben támasztott követelmények is folyamatosan alakulnak, a digitális eszközök használatának ismerete ma már nem előny, hanem alapvető elvárás, amihez a szakképzésnek is alkalmazkodnia kell.&nbsp;Hangsúlyozta: ágazatonként az elvárt digitális tartalmakat valamennyi képzés során be kell építeni a tananyagba, ezeket meg kell újítani, így válik a munkaerőpiaci alapkövetelmény a tanulóknál alapélménnyé.&nbsp;Pölöskei Gáborné kiemelte: a cél az, hogy minden magyar fiatal úgy kerüljön ki az iskolarendszerből, hogy az alapkompetenciákon túl rendelkezzen olyan készségekkel, kompetenciákkal is, amelyekkel megállja a helyét az ipar 4.0 átalakuló munkaköreiben.&nbsp;Kitért arra, hogy a visszajelzések szerint a tartalmak beépítése sikeres, és bár a módszertan megújítása nem könnyű, az oktatóknak nagy kihívást jelent, de a projektalapú oktatás komoly lehetőséget ad a valódi élményalapú oktatásra.&nbsp;Közölte: megtörtént a digitális tartalmak felülvizsgálata, fejlesztése és megújítása. Ez nemcsak digitális tananyagok fejlesztését jelenti, de akár digitális tankönyvek kialakítását is majd a jövőben. Emellett fejlesztik a szélessávú internetelérést is.&nbsp;A helyettes államtitkár kiemelte a Digitális Jólét Nonprofit Kft. munkáját, amelynek segítségével áttekintették a 175 alapszakmát, meghatározták digitáliskompetencia-szintjüket, ami lehetővé teszi a továbbiakban, hogy a digitális tartalmak megújításával új ismereteket adjanak át a diákoknak és meghatározza a tanárok továbbképzésének irányát is.&nbsp;Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője a sajtótájékoztatón felidézte, a kormány 2019-ben fogadta el a digitális kompetencia keretrendszer (DigKomp) fejlesztéséről szóló kormányhatározatot, ennek nyomán történik a tartalmak kompetencia-skálázása, a tananyagok fejlesztése és az elvárások megfogalmazása.&nbsp;Hozzátette: 200 szakértő segítségével tekintették át a 175 alapszakmát, határozták meg digitáliskompetencia-szintjüket és illesztették be a DigKomp rendszerébe a szakmai érdekképviseletek egyetértésével.&nbsp;Forrás: MTIFotó: ITM

digitális kompetencia

A digitális készségek elsajátítása alapkövetelmény a szakképzésben is

Digitális kompetencia

Sok szakma, munkakör, amelyeket tanulóink – a jövendő munkavállalók – betölthetnek majd, ma még nem is létezik. Így fel kell tennünk magunknak a kérdést: jól képezzük diákjainkat? Valóban átadjuk nekik azt a tudást, amivel felnőttként majd boldogulhatnak? Ezekkel a gondolatokkal foglalta össze Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár a szakképzés előtt álló egyik legnagyobb kihívás lényegét a XXXIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián tartott előadásában.&nbsp;A kormány 2019-ben elfogadta a Szakképzés 4.0 stratégiát, amely válaszokat kíván adni a környezet változásai által generált és a gazdaság szereplői által megfogalmazott kihívásokra. A stratégia mentén elindult a szakképzési rendszer teljes, a tartalom és a módszertan, a képzési keretek, valamint a képzési környezet megújítását is magában foglaló átalakítása. Létrejött a korábbi Országos Képzési Jegyzéknél informatívabb és átláthatóbb, a szakmák digitális kompetencia szintjét is tartalmazó Szakmajegyzék. A szakképzés gazdasági környezethez igazodó rugalmasságának biztosítása érdekében a szakképzésben kerettantervek helyett kimeneti követelmények határozzák meg a képzés tartalmát.&nbsp;2020. szeptemberben 8 beavatkozási ponton&nbsp;kezdődött meg a szakképzési rendszer átalakítása. Az öt éves technikusi és a három éves szakképző iskolai képzés elindulása mellett olyan, új típusú alternatív képzési formák is bevezetésre kerültek, mint az orientációs év, a dobbantó program vagy a műhelyiskola. A 8. osztályosok kompetencia mérése, az orientációs évfolyam és az ágazati alapoktatás az új rendszerben megalapozottabbá teszi a szakma kiválasztását,&nbsp;ami a lemorzsolódás csökkentését is szolgálja.&nbsp;Az oktatók továbbképzését és az új, teljesítményalapú bérfejlesztés alapjául szolgáló minősítési rendszer bevezetését, ismertetését a pandémia nehezítette, mindezek ellenére az átállás sikeres volt, hiszen az oktatók 97 százaléka elfogadta a jogállásváltozást és a megajánlott munkabért, ami átlagosan 30 százalékos, de egyéni szinten a teljesítmény függvényében változó mértékű, akár 80 százalékos béremelést jelentett.&nbsp;A beiskolázási számok az átalakítás sikerét mutatják. Tavaly hat, idén tíz százalékkal többen választották a szakképzést a nyolcadikos tanulók közül.&nbsp;&nbsp;A szakképzési rendszer kínálata is bővült. A helyettes államtitkár bemutatta az új lehetőségként bevezetett okleveles technikusképzést, a MOME bevonásával kidolgozott kreatív technikumi képzést és a pedagógiai technikumot. Mindenütt nagyon szoros a kapcsolat a felsőoktatás és a szakképzés között, amikor tartalmi fejlesztésekről van szó – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.&nbsp;Az alternatív tanulási utak eddigi tapasztalatai nagyon biztatók, a programokból a lemorzsolódás minimális. A mentortanárok továbbképzése folyamatosan zajlik.&nbsp;Módszertani megújulás&nbsp;azonban nem csak ezeken a területeken, hanem minden téren szükséges. Új lehetőségként jelent meg ugyanis a szakképzésben a projektoktatás&nbsp;és a projektvizsga. Az ágazati alapvizsgát már így szervezték az intézmények, és rendkívül jók a visszajelzések, a tapasztalatok alapján a gyerekek élvezik a vizsgát.&nbsp;A módszertani megújulásban vállalnak szerepet a legmodernebb eszközökkel felszerelt – és folyamatosan továbbfejlesztendő – digitális közösségi alkotóműhelyek&nbsp;is, amelyek minden szakképzési centrumban elkészültek.&nbsp;&nbsp;Megtörténtek a szakképzési rendszer irányítását támogató digitális fejlesztések&nbsp;is. Az online oktatást támogató KRÉTA Digitális Kollaborációs Teret&nbsp;sok oktató használja. Erre a jövőben is szükség lesz, tekintettel arra, hogy a háttérben zajlik a digitális tananyagok fejlesztése. Minden digitális tananyag egy platformra készül, a KRÉTA rendszeren keresztül tudják elérni&nbsp;a szülők, a gyerekek és az oktatók is.&nbsp;&nbsp;A helyettes államtitkár jelezte, hogy a felnőttek szakmai oktatásában is nagyon fontos az e-learning tananyagok bevezetése&nbsp;és ezáltal rövidített képzések lehetővé tétele&nbsp;ahhoz, hogy az valóban a gazdaság igényeire fókuszáló legyen, és elérje a felnőtteket.&nbsp;Előadása végén Pölöskei Gáborné kiemelte: az, hogy mindezt meg tudjuk valósítani a szakképzésben, nagyban köszönhető annak, hogy milyen sok innovatív oktatónk van. Ezt mutatja, hogy a tavaly az online oktatás időszakában létrehozott Digitális Szakképzési Tananyagtárba azóta is egyre több saját fejlesztésű tartalmat töltenek fel az oktatók, önként, lelkesedéssel, amiért köszönet jár nekik.&nbsp;A teljes előadás <a href="https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/hajduszoboszlo_2021_szakkepzespdf-1639727606120.pdf">itt</a> érhető el.&nbsp;Forrás: IKKKépillusztráció: Shutterstock

szakképzés összefoglaló

A megújított szakképzés első két évét összegezte a helyettes államtitkár

Új utak a szakképzésben

A felívelő pályán lévő magyar gazdaságnak minőségi, képzett munkaerőre van szüksége, a világban történő gyors változásokra az oktatásnak dinamikus, gyors válaszokat kell adnia, és erre ma a szakképzés képes - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Nyíregyházi Szakképzési Centrum Wesselényi Miklós Technikum megújított kollégiumának átadásán.Pölöskei Gáborné felidézte, hogy a szakképzés megújítását és továbbfejlesztését célul kitűző stratégia megújulást eredményezett a szakképzés tartalmában, formájában, módszertanában.Ma már látható, hogy változnak az épületek, bővül az infrastruktúra, bővülnek az eszközök, és olyan képzéseket tudnak elindítani, amelyeket korábban nem, mert nem volt olyan rugalmas a rendszer, hogy gyorsan reagáljon a változó környezetre - fogalmazott a helyettes államtitkár.Kitért arra, hogy a változó tartalom nagy kihívás elé állította az oktatókat is, mert az ő tudásuknak is meg kellett újulni. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a szakképzésben oktatók 30 százalékos béremelést kaptak, valamint lehetőséget, rugalmas rendszert a módszertani megújításokhoz.Kiemelte azt is, hogy minden oktatott szakmát digitális kompetenciákhoz kötöttek. A tanulók ösztöndíjat kapnak, és a képzés végén egy jó szakmát - mondta.A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a képzett munkaerőre szüksége van a jelenleg már betelepült cégeknek, ezen felül már megteremthető annak lehetősége, hogy újabb beruházások induljanak el, ami a térség népességmegtartó-erejét is növeli.Pölöskei Gáborné jelezte: nagy az igény az infrastrukturális fejlesztések iránt az iskolákban, a tanműhelyekben és a kollégiumokban is. Még sok a tennivaló, de nagy lépésekkel haladnak előre, a kormány milliárdokat fordított a beruházásokra és sok területi fejlesztés is megvalósult - fejtette ki.&nbsp;Forrás: MTIFotó: Nyíregyházi SZC

Kollégiumfejlesztés

Megújult a Wesselényi Miklós Technikum 126 férőhelyes kollégiuma

Kollégiumfejlesztés Nyíregyházán

&nbsp;A rendezvény társszervezője a Cedefop, házigazdája az izlandi Oktatási és Képzési Szolgáltató Központ (ETSC) volt. A Biennálé szakértőket hozott össze a világ minden tájáról, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, információikat, ismereteiket, ötleteiket és elképzeléseiket az előzetes tudás elismeréséről, mint az egész életen át tartó tanulás lényeges eleméről.A 4. Biennálé előadásai és workshopjai öt fő téma köré épültek:<ul><li>validáció és munkaviszony</li><li>validáció és oktatás/képzés</li><li>validáció és személyes fejlődés</li><li>előzetes tudás elismerése és társadalmi fenntarthatóság</li><li>kutatási terület – aktuális kutatások a témában</li></ul>A résztvevőknek lehetőségük nyílt megismerni az előzetes tudás elismerését érintő fejleményeket Európa és a világ számos országában, köztük Brazíliában, Kanadában, Finnországban, Izlandon, Írországban, Latin-Amerikában, Norvégiában, Skóciában, Svédországban, Thaiföldön és Törökországban.Köszöntő beszédében a Cedefop ügyvezető igazgatója, Jürgen Siebel kiemelte a validáció szerepét és fontosságát a tanulás és a munka világának néhány főbb trendje és jövője szempontjából:<ul><li>egész életen át tartó tanulás</li><li>zöld és digitális átállás</li><li>a készségek közötti eltérések</li><li>munkavállalók továbbképzése és átképzése</li><li>az elmúlt évek migrációs és menekültválságai – nevezetesen az ukrajnai háború által kiváltott menekültválság</li></ul>A Cedefop elköteleződése a validációval kapcsolatos kutatások iránt:A validáció több mint két évtizede a Cedefop munkájának kulcsfontosságú részét képezi, az Alapító Okiratában is szerepel, idézve a „Tanulás láthatóvá tétele” c. validálásról szóló alapjelentést, amelyet a Cedefop munkatársa, Jens Bjørnåvold tett közzé 2000-ben.„A Cedefop a kezdetektől felismerte annak fontosságát, hogy a validáció során az egyént kell középpontba helyezni” – mondta Jürgen Siebel, hozzátéve: „Ez még fontosabb a jelenlegi kontextusban, ahol a validációt az átmenet és készségfejlesztés mozgatórugójának kell tekinteni. A kutatás és az adatgyűjtés mellett nagyra értékeljük és ösztönözzük a vitát és a tapasztalatcserét.Az esemény két napján bemutatott és megvitatott témák közül kiemelt aktualitással bírtak az iránymutatások a migránsok és menekültek előzetes tudásának elismeréséről, valamint a validációs politikák és gyakorlatok integrálása, annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci érdekelt felek, a szociális partnerek és az oktatás világa közötti együttműködés jobban támogassa az előzetes tudás beszámítását a munkaerőpiacon való hatékony átmenet, valamint a munkavállalók átképzése és továbbképzése érdekében.Jens Bjørnåvoldot nevezték ki a Biennálé 1. nagykövetének a validáció terén végzett nagy múltú és értékes hozzájárulása elismeréseként. Ernesto Villalba-Garcia, Cedefop szakértő, a Biennálé 2022 bizottságának tagja, a validáció területének fejlődését mutatta be az ügynökség több mint 20 éves munkája során.Az esemény során négy díjat ítéltek oda az előzetes tudás elismerése témakörben:<ul><li>Technológia által támogatott tanulás, értékelés, tudományos stratégiák kidolgozása az előzetes tudással rendelkező tanulók sikeressége érdekében – Dél-Afrikai Köztársaság programja, amely azon tanulók támogatására összpontosít, akik a továbbtanulási folyamat során előzetes tudást érvényesítenek.</li><li>Külföldi képesítések elismerése Ausztriában – tanácsadó/kapcsolattartó pontok külföldön szakmai képesítést szerzett személyek számára – Ausztria programja, amely a migránsok támogatására irányul a külföldről szerzett képesítésük elismerésének tárgyában.</li><li>Előzetes tudás elismerése a munkában – irodai tisztviselő a közszférában – Izland programja, amely az alkalmazottak kompetenciáinak feltárására és értékelésére összpontosít.</li><li>Skillmap – Hollandiai programja, amely az inkluzív és készségalapú pályaválasztási tanácsadást támogatja mesterségesintelligencia-alapú megoldáson keresztül.</li></ul>&nbsp;Forrás: <a href="https://www.cedefop.europa.eu/en/news/validation-spotlight-4th-vpl-biennale" target="_blank">Cedefop</a>Képforrás: <a href="https://www.cedefop.europa.eu/files/styles/large/public/vpl1.jpg?itok=LfickTnt" target="_blank">Cedefop</a>&nbsp;&nbsp;&nbsp;

Az előzetes tudás elismerésének az egész életen át tartó tanulást támogató politikák és szolgáltatások szerves részévé kell válnia, és kapcsolódnia kell más készségfejlesztési politikákhoz. Ez volt a validációról szóló 4. Biennálé következtetése, amelyre május 19-én és 20-án Reykjavíkban került sor.

Reflektorfényben az előzetes tudás elismerése

&nbsp;A június 2-i konferencián az érdeklődők a hagyományos, személyes jelenlét mellett online formában is részt vehettek. &nbsp;A szakmai nap első részében előadók mutatták be a rugalmas tanulási utak gyakorlati megvalósulásának a tanév során felhalmozott tapasztalatait, majd a szakmai nap második felében a résztvevők tematikus workshopokon vehettek részt, ahol a rugalmas tanulási utak kapcsán felmerült kérdéseket, nehézségeket kis létszámú csoportokban dolgozták fel.Horváth Péter, a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatója bemutatta a centrum iskoláit és az oktatott ágazatokat, szakmákat. Somogy megyében szignifikáns különbség figyelhető meg a Balaton-parti, valamint a Balatontól délebbre fekvő települések gazdasági és demográfiai mutatói között. Ezt a törésvonalat képezi le a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának alakulása a Siófoki SZC iskoláiban. A centrum négy Balaton-parti iskolájában a 2H/3H-s tanulók aránya töredéke a marcali iskolában tapasztalhatónál. Az orientáció, a dobbantó és a műhelyiskola programok az egyik jelentős beavatkozási pontját jelentik a Siófoki SZC hátránykompenzációs tárházának.Hudacsek Lászlóné, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) szakmai elnökhelyettese fenntartói szemszögből ismertette a rugalmas tanulási utak nyomon követését célzó statisztikákat, kitért az uniós célkitűzések és a rugalmas tanulási utak kapcsolódási pontjaira, valamint bemutatta a dobbantó és műhelyiskola programok pályakövetési eredményeit.Leiner Vera, az IKK projektkoordinátora „Szakmai készségek fejlesztése, munkaerőpiaci esélyek növelése” című előadásában a Cedefop (Európai Szakképzésfejlesztési Központ) Skills Forecast elnevezésű online eszközét mutatta be, amely a munkaerőpiac által elvárt készségek előrejelzését teszi elérhetővé ágazatok, szakmák és országok szerint, látványos infografikák segítségével. Az online eszköz a rugalmas tanulási utat megvalósító programokban támogathatja a pályaorientációs és szakmaszocializációs tevékenységeket.A Siófoki SZC Mathiász János Technikum és Gimnázium igazgatóhelyettese és egyben a rugalmas tanulási utakhoz kapcsolódó programok csoportjának vezetője dr. Magori Beáta, valamint Gabb Rita, a Siófoki SZC Hikman Béla Szakképző Iskola gyógypedagógusa a Siófoki SZC gyakorlatát mutatták be az orientációs évfolyam, a dobbantó program, és a műhelyiskola megvalósításában.Sárosdi Bernadettől, a Tolna Megyei SZC I. István Szakképző Iskola igazgatójától a Tolna Megyei Szakképzési Centrumban működő dobbantó és műhelyiskola programok gyakorlatáról hallhattunk.A Siófoki SZC-ben a rugalmas tanulási utakat megvalósító programok létjogosultságát igazolja a programok iránti érdeklődés, a lemorzsolódás megakadályozására tett erőfeszítések eredményei, a lemorzsolódottak oktatásba és társadalomba történő visszavezetésének szándéka és az esélyteremtés.&nbsp;&nbsp;&nbsp;<figure class="image image-style-align-left"><img src="https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/xl/kep4png-1656577697470.jpg" srcset="https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/xs/kep4png-1656577697470.jpg 160w, https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/sm/kep4png-1656577697470.jpg 500w, https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/md/kep4png-1656577697470.jpg 720w, https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/lg/kep4png-1656577697470.jpg 1280w" sizes="100vw" width="1280"></figure>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;1. ábra: Rugalmas tanulási utak létjogosultsága a Siófoki SZC gyakorlatában (forrás: dr. Magori Beáta konferenciaelőadása)&nbsp;A Mathiászban működő dobbantó és műhelyiskola programokban az oktatást diagnosztizáló mérésekre (bemeneti- és kimeneti mérések) alapozzák és személyes élményekhez kapcsolódó tanulást indukálnak. Eszközeik a kooperatív tanulásszervezés, a projektalapú oktatás, valamint a fejlesztő és támogató értékelés. Az iskola célja a csapatépítés, amely mind a diákok, mind az oktatók kötődését erősíti a programhoz, az iskolához és egymáshoz.<figure class="image image-style-align-left"><img src="https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/xl/kep6png-1656583352847.jpg" srcset="https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/xs/kep6png-1656583352847.jpg 160w, https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/sm/kep6png-1656583352847.jpg 500w, https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/md/kep6png-1656583352847.jpg 720w, https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/lg/kep6png-1656583352847.jpg 1280w" sizes="100vw" width="1280"></figure>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;2. ábra: Siófoki SZC: Csapatot építünk!<figure class="image image-style-align-left"><img src="https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/xl/imagepng-1656577213994.jpg" srcset="https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/xs/imagepng-1656577213994.jpg 160w, https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/sm/imagepng-1656577213994.jpg 500w, https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/md/imagepng-1656577213994.jpg 720w, https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/lg/imagepng-1656577213994.jpg 1280w" sizes="100vw" width="1280"></figure>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;3. ábra: Nonformális és informális tanulási környezet a Hikman Béla Szakképző Iskola orientációs programjában&nbsp;(forrás: Gabb Rita konferenciaelőadása)&nbsp;A csoportkohézió kialakítása a Hikman Béla Szakképző Iskola orientációs évfolyamán is kiemelt cél. Az orientációs évfolyamon tantárgyak oktatása helyett a tanulók kompetenciájának fejlesztése​ történik.&nbsp;Kompetencia területek: &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; ​<ul><li>Kommunikációs kompetenciák​</li><li>Tanulási kompetenciák​</li><li>Szociális kompetenciák​</li><li>Életpálya építéssel és a munkavállalói léttel kapcsolatos&nbsp;kompetenciák​</li><li>A munkavégzéshez kapcsolódó kompetenciák​</li><li>Digitális kompetenciák​</li><li>Alapkészségek​</li><li>Transzverzális készségek (kritikus gondolkodás, vállalkozói és&nbsp;kezdeményezőkészség, problémamegoldás, együttműködés&nbsp;képessége)​</li></ul>&nbsp;A szakmai nap második felében szervezett workshopok témái:&nbsp;<ul><li>Dobbantó program - problémák és megoldások. A workshopot vezette: dr. Magori Beáta</li><li>Orientációs iskola - problémák és megoldások. A workshopot vezette: Gabb Rita</li><li>Műhelyiskola - problémák és megoldások. A workshopot vezette: Sárosdi Bernadett</li><li>Rugalmas tanulási utak adminisztratív és intézményi kérdései. A workshopot vezette: Leiner Vera</li></ul>&nbsp;Kép forrásának megjelölése: Siófoki Szakképzési Centrum&nbsp;<figure class="image"><img src="https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/xl/nevtelenpng-1657725109145.jpg" srcset="https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/xs/nevtelenpng-1657725109145.jpg 160w, https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/sm/nevtelenpng-1657725109145.jpg 500w, https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/md/nevtelenpng-1657725109145.jpg 720w, https://api.ikk.hu/storage/uploads/media/lg/nevtelenpng-1657725109145.jpg 1280w" sizes="100vw" width="1280"></figure>&nbsp;&nbsp;

A Siófoki Szakképzési Centrum az Erasmus+ Felnőttkori tanulás európai cselekvési tervének bevezetése (AL Agenda) projekt támogatásával konferenciát rendezett „Rugalmas tanulási utak a gyakorlatban – nehézségek és megoldások” címmel Balatonbogláron, a Mathiász János Technikum és Gimnáziumban.

Konferencia a Siófoki Szakképzési Centrumban a rugalmas tanulási utak tapasztalatairól 

A nemzetközi fórum középpontjában a tanulási eredmények tantervfejlesztésben történő alkalmazása állt, amely Magyarországon is fókuszban van.A kézikönyv második, átdolgozott kiadása gyakorlati útmutatást ad a tanulási eredmények meghatározásához és alkalmazásához. Az eseményen elhangzottak alapján a tanulási eredmények a szakképzés koordinálásának és irányításának kulcsfontosságú eszközei, amelyek révén a munkaerő-piaci igények átültethetőek a nemzeti szakképzési programokba és tantervekbe.&nbsp;A rendezényen szó volt a transzverzális készségek és kompetenciák fontos szerepéről is, mivel a tanulási folyamatot ritkán lehet teljes mértékben megjósolni és leírni. A tanulási eredményeknek nyitva kell hagyniuk a lehetőséget a felfedezés előtt.&nbsp;A nemzetközi fórum panelbeszélgetésein az alábbi dilemmákat és lehetőségeket vitatták meg a résztvevők:<ul><li>A tantervfejlesztés során a folyamatos kapacitásépítés és csere a tanulási eredmény alapú megközelítés megvalósítása érdekében nem feltételezhető.</li><li>Mekkora a tanári autonómia/mérlegelési jogkör nemzeti szinten?</li><li>Milyen típusú értékelés szükséges a tényleges tanulási eredmények rögzítéséhez?</li><li>Mennyire lehetnek rugalmasak a tantervek, hogy biztosítsák a megközelítés következetességét és relevanciáját?</li></ul>A „Tanulási eredmények meghatározása, írása és alkalmazása - Európai Kézikönyv” elérhető&nbsp;<a href="https://www.cedefop.europa.eu/files/4109_en_0.pdf" target="_blank">itt</a>.&nbsp;Forrás: <a href="https://www.cedefop.europa.eu/en/news/learning-outcomes-key-instrument-vet" target="_blank">Cedefop</a>Képillusztráció: <a href="https://www.cedefop.europa.eu/files/4th_plf-2022-06-28.jpg" target="_blank">Cedefop</a>&nbsp;

Nemzetközi műhelymunka keretében vitatták meg a Cedefop (Európai Szakképzésfejlesztési Központ) „Európai Kézikönyv a tanulási eredményekről” c. kiadványát. A hibrid szervezésű rendezvényen 30 ország 90 szakértője vett részt Thesszalonikiben, valamint online formában.

Szakképzés Európában: a tanulási eredmények szerepe

&nbsp;Pótolva az információs hiányosságokat, a Cedefop ReferNet hálózata, az Európai Unió tagállamaira, Izlandra és Norvégiára vonatkozóan 29 tematikus jelentést tett közzé, szisztematikusan feltérképezve a szakképzésben oktatók státuszát, képzési és továbbképzési rendszerét, mindezt iskolai, illetve munkahelyi környezetben.Az országjelentések tartalmazzák a kulcsfogalmak nemzeti definícióit, világos képet adnak az iskolarendszerű szakképzésben dolgozó oktatókról, valamint szakmai fejlődésük megszervezéséről és támogatásáról. A tematikus jelentések kiemelik a 2015-től napjainkig zajló szakpolitikai és gyakorlati fejlesztéseket, különös tekintettel a digitális és zöld készségekre, valamint az inkluzív nevelés elősegítésére vonatkozókat.A következtetések rámutatnak azokra a tartós kihívásokra, amelyekkel a szakképzésben oktatók szembesülnek összetett szerepük ellátása során, és feltárják, hogy az egyes országok hogyan alakítják ki prioritásaikat ezek kezelésére.A tematikus jelentéseket a Cedefop ReferNet hálózata készítette, kiegészítve a nemzeti szakképzési rendszerekről elérhető egyéb általános információkat.&nbsp;A Magyarországról szóló kiadvány szerzője Leiner Veronika. A kiadvány elérhető&nbsp;<a href="https://cumulus.cedefop.europa.eu/files/vetelib/2022/teachers_and_trainers_in_a_changing_world_Hungary_Cedefop_ReferNet.pdf">itt</a>.&nbsp;Forrás megjelölése:&nbsp;<a href="https://www.cedefop.europa.eu/en/country-reports/teachers-and-trainers-in-a-changing-world">Cedefop</a>Kép forrásának megjelölése:&nbsp;<a href="https://www.cedefop.europa.eu/files/hu_refernet_teacher_trainers_changing_world-42.jpg">Cedefop</a>

A szakképzésben oktatók szerepe, valamint szakmai fejlődésük átfogó megközelítése kulcsfontosságú az európai oktatási és képzési folyamatok javításában.

fejlődés

Címke

Elmúlt 1 hónapban

Többen érettségiztek az idén szakmai tantárgyakból emelt szinten, mint tavaly

Nagy Diák Klímateszt

Műhelyiskolai csarnok épül Kazincbarcikán

Sikerek és tervek