Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára az MTI-nek csütörtökön küldött közleményben kifejtette, a program célja az, hogy fejlesszék az intézmények vállalati kapcsolatait a gyakorlati képzés területén, javítsák az iskolák infrastruktúráját továbbá, hogy az ágazati képzőközpontok kialakításában részt vevő szakképzési centrumok számára szakmai és módszertani támogatást nyújtsanak."A kormány azt szeretné, hogy a fiatalok megfelelő tudáshoz és gyakorlathoz jutva sikeresek legyenek a munkaerőpiacon is. Ezért alakítottuk átláthatóbbá és rugalmasabbá a szakképzés teljes rendszerét, biztosítunk jelentős ösztöndíjakat a technikumokban vagy szakképző iskolákban tanulók széles körének és emeltük meg átlagosan mintegy 30 százalékkal az intézményekben dolgozók bérét. A színvonalas képzés érdekében támogatjuk az ágazati képzőközpontok létrehozását is" - fejtette ki Schanda Tamás a tárca közleményében.Hozzátette: a képzőközpontok a szakképzési centrumok vállalati kapcsolatainak erősítését, az intézmények hatékony és gazdaságos fenntartását, a szakképzési rendszer infrastruktúrájának fejlesztését szolgálják.Az ágazati képzőközpontokban korszerűen felszerelt iskolai tanműhelyekben, megfelelő infrastruktúrával, jól képzett szakemberekkel készítik fel a diákokat a kkv-knál való sikeres és eredményes munkára. A képzőközpont olyan, több kkv által létrehozott nonprofit gazdálkodó szervezet, amelynek tagja lehet a szakképzési centrum is. Feladata elsősorban a duális képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása (például a tanulószerződések kezelése, elszámolások), a képzés szervezése és megvalósítása. A képzőközpontok a feltételek teljesítése esetén ágazati alapgyakorlati képzést is folytathatnak. A képzések felkészült szakemberek irányításával, 8-12 fős csoportokban valósulnak meg. Az eszközöket a szakképzési centrum és a résztvevő vállalkozások közösen biztosítják - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.Hírforrás: MTI Képillusztráció: Shutterstock

Ágazati képzőközpont 

Tovább erősödik a szakképzés rendszere: ágazati képzőközpontok kialakítására több mint 3 milliárd forint támogatás jut egy kiemelt projekt keretében - jelentette be Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a tárca közleményében.

Ágazati képzőközpontok segítik a kkv-kat az új szakképzési rendszerben

A kormány 1,8 milliárd forintos támogatásával az esztergomi Fürdő Szállóból konyhának, cukrászdának és étteremnek is helyet adó tanszállodát alakítanak ki – jelentette be az Esztergomi Szakképzési Centrum szerdai sajtótájékoztatóján.Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, a tanszállodában az Esztergomi Szakképzési Centrum által oktatott 17 szakmacsoportból 9 szakmacsoport diákjai sajátíthatják majd el a gyakorlati ismereteket, három iskolából.A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy szeptembertől több diák tanul technikumban, mint gimnáziumban. Az informatika mellett a turizmus és vendéglátás, valamint a logisztika és a kreatív képzési irányok a legnépszerűbbek.&nbsp;Völner Pál, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, az utóbbi 5-6 év fejlesztéseinek köszönhetően 200 ezer vendégéjszakával bővült az esztergomi vendéglátás kapacitása, az ehhez szükséges szakembergárda kineveléséhez biztos hátteret nyújthat a tanszálloda.Hernádi Ádám (Fidesz-KDNP) polgármester emlékeztetett arra, hogy a Fürdő Szálló történelmi épületének helyreállítása minden esztergomi számára szimbolikus jelentőségű. Az önkormányzat állami segítséggel végezte el a homlokzat felújítását 400 millió forintból.A polgármester hozzátette, a Fürdő Szálló rekonstrukciójára a Kisfaludy program esztergomi csomagjának részeként kerül sor. A program keretében többek között felújítják az Élményfürdőt, valamint sport, turisztikai és egészségturisztikai fejlesztéseket végeznek a Szent István Strandfürdőben.Gárdai Nóra a projekt szakmai menedzsere elmondta, a 2022 szeptemberében megnyíló négycsillagos Studiolo Boutique Hotel tanszálloda 21 szobával várja a vendégeket.&nbsp;A boutique jelleget a szobák kialakításának egyedisége adja. Esztergom hírességeivel találkozhatnak a vendégek, de a névadáson túl a szobák tematikája alapján a kínálatot történelmi, irodalmi, művészeti tartalmak, személyre szabott idegenvezetés is kiegészíti.A Fürdő Szálló 4100 négyzetméteres épületét az önkormányzat vagyonkezelésbe adta a térségi szakképzési központnak. A 180 éves ingatlan az 1990-es évek második felétől vált gazdátlanná, majd az önkormányzat 2006-ban megvásárolta, nettó 130 millió forintért. Az épület tetőszerkezetét állagmegóvásként 2019 nyarán felújították.Az épület közelében egykor a helyi termálforrások táplálta melegvizű tó volt, amelyen III. Béla felesége nyitott meg nyilvános közfürdőt. A területen 1842-ben épült fel a szálloda a mögötte lévő, vele kapcsolatban álló gőz- és kádfürdővel együtt. Vendégeskedett itt Liszt Ferenc, Széchenyi István és 1848-ban toborzókörútja során Kossuth Lajos.&nbsp;Forrás: MTI/IKKKépillusztráció: ShutterStock

építkezés

Megkezdődik a tanszálloda építése az esztergomi Fürdő Szálló épületében

Új tanszálloda épül 

A szakképzés és felsőoktatás hibridizációjával olyan innovációs kiválósági központok kezdtek létrejönni Magyarországon, ahol a versenyképes technológiák, az azt létrehozó K+F és az azt kiszolgáló felsőoktatási és szakképzési háttér együtt van jelen.&nbsp; Egy ilyen&nbsp;innovációs központ a Zalaegerszeg mellett létrejött ZalaZone önvezető tesztautópálya Smart City elemmel, kutatási és technológiai központtal. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország az autonóm járművek fejlesztésének egyik európai központjává váljon.&nbsp;A 45 milliárd forintos állami beruházással 265 hektáros területen épülő létesítmény európai szinten is egyedülálló. A pálya hagyományos, elektromos, illetve önvezető járművek és kapcsolódó rendszerek tesztelésére alkalmas. A fejlesztés egyik eleme egy okosváros (Smart City), amely lehetővé teszi a jövő meghatározó technológiáinak belvárosi és külvárosi környezetben történő kutatását és tesztelését, illetve a ZalaZone lett az 5G-s fejlesztések egyik európai központja is. A projekt célcsoportja igen széleskörű, a gazdaság-, a középfokú szakképzés és a felsőoktatás szereplői egyaránt részt vesznek benne, így egy valós ágazati igényeket, kísérleti fejlesztéseket támogató komplex és integrált kutatási infrastruktúra jött létre az innovációs projekttel.&nbsp;&nbsp;A magyar tesztpálya jelenleg 50%-os készültségben van, tesztek már zajlanak rajta, azonban a végleges állapotát várhatóan 2021 végére fogja elérni. Az első ütemét 21 milliárd forintból építették meg és 2019. májusában készült el. Ennek részeként 2019. szeptemberében, a SmartField fejlesztési projekt keretében átadták a ZalaZone Kutatási és Technológiai Központot, amely 135 főnek biztosít munkahelyet, és „"inkubációs központként működik". Az autonóm közlekedéssel kapcsolatos zalaegerszegi kutatások valamint az egyetemek, szakképző központok&nbsp; és&nbsp; vállalatok együttműködésének fő helyszíne.&nbsp;&nbsp;Számos kapcsolódó felsőoktatási képzési forma, duális képzési program, továbbá egyetemekkel, középiskolákkal létrejött támogató együttműködés segíti a projekt sikerességét, így megvalósul a felső és középfokú oktatás szinergiája, illetve biztosítani lehet a magasan képzett munkaerő utánpótlását.&nbsp;A Zalaegerszegi SzC&nbsp; és tagintézményei is konkrét szereplői az együttműködésnek, hiszen a 2019/2020 tanévben 8 zalaegerszegi gépész cég, amelyek duális képzést végeznek, kiviszi a tanulóikat a tesztpályára gyakorlati órákra.&nbsp;&nbsp;Az együttműködés hatékony résztvevője a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) és a Veszprémi Pannon Egyetem is, mivel egyetemi tanárok a tagintézmények érdeklődő tanulóit felkészítik a felsőoktatásra, ezzel is presztízst adva a szakképzésben rejlő lehetőségeknek. Az együttműködés kiterjed a tanárok továbbképzésére is: a BGE-n végzett mérnökök, informatikusok a Zalaegerszegi SzC informatika tanárait fogja a következő tanévben továbbképezni. Az együttműködés nem csak regionális szinten valósul meg, hiszen az ország más részeiből hetente szerveznek szakmai kirándulásokat a tesztpályára. Ez havi szinten cca. 1000 fő tanulót érint.&nbsp;&nbsp;A ZalaZone a határokon átnyúló együttműködéseket, mobilitási programokat is lehetővé tesz. Ennek keretében egy magyar-osztrák-szlovén együttműködési megállapodás révén kialakítanak egy nemzetközi közúti tesztfolyosót a Zalaegerszeg-Graz-Maribor háromszögben.&nbsp;A fejlesztésnek köszönhetően az elmúlt négy évben 4000 új munkahely jött létre a városban, és 2,5 százalékra csökkent a munkanélküliség.&nbsp;Forrás: RefernetKépillusztráció: ShutterStock

Smart

Innovációs Központok Magyarországon

A szakképzés ma már karrierlehetőség - jelentette ki Pölöskei Gáborné a Veszprémi Szakképzési Centrum Jendrassik-Venesz Technikum felújított tanműhelyének átadóján.&nbsp;Pölöskei Gáborné a Modern Városok Program részeként megvalósult fejlesztés átadóján azt mondta: a szakképzésben bekövetkezett változások célja az, hogy kiszolgálják a környezeti igényeket, amelyeket a jól működő gazdaság hívott életre.A gazdaságnak minőségi munkaerőre van szüksége, amelyet a szakképzésnek kell kiképeznie. Ehhez pedig jól működő szakképzési centrumokra, iskolákra, képzett munkaerőre és jó infrastruktúrára van szükség - tette hozzá.Pölöskei Gáborné megjegyezte: a szakképzés ma olyan plusz lehetőségeket kínál, amelyek korábban nem voltak.Ovádi Péter, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: a versenyképesség és a jövő is függ a helyi szakképzéstől.Veszprém iskolaváros, ezért is kapott kiemelt figyelmet a Modern Városok Programban az oktatás, azon belül is a szakképzés - mondta a politikus.Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere felidézte: 2016-ban a Modern Városok Program tervezésekor a vállalkozókat is megkérdezték, és igényeik között felmerült a szakképzési rendszer fejlesztése. Hangsúlyozta: a beruházás is azt mutatja, hogy fenntartóváltástól függetlenül az önkormányzatnak minden eszköze megvan ahhoz, hogy segítse a szakképzést.A polgármester arra is rámutatott: Veszprém lélekszámához képest gazdasági teljesítményben jó pozíciót foglal el a magyarországi városok rangsorában, ehhez pedig szükség van erős egyetemre és erős szakképzésre.Pap Máté, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárja közölte: az intézményben 2,7 milliárd forintos fejlesztés valósult meg, amiből 2,4 milliárdot infrastruktúrafejlesztésre fordítottak. Csaknem 300 millió forintért szereztek be taneszközöket.A beruházás méltó környezetet biztosít a 21. századi szakképzéshez - mondta.Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke közölte: a szakképzési infrastruktúra fejlesztése segíti egyrészt a pályaorientációt, másrészt a pedagógusok és a tanulók számára is modern környezetet teremt.&nbsp;Forrás: MTIFotó: MTI&nbsp;

A szakképzés ma már karrierlehetőség 

Tanműhelyfejlesztés Veszprémben

Az eseményen elhangzott: a kormány a szakképzési rendszer megújítása érdekében hozta létre a „21. századi szakképző iskola” fejlesztési programot, amely elsőként Miskolcon indult el. A Szakképzés 4.0 stratégia egyik alappillére, hogy a szakképzésben jól felszerelt iskolákat kell létrehozni, amelyek vonzó alternatívát jelenthetnek a pályaválasztás előtt álló diákoknak, szüleiknek. A program egyik alappillére a szakképző iskolák épített környezetének és szakmai felszereltségének látható fejlesztése.A miskolci középiskola - az ország három legnagyobb oktatási intézményének egyike - a külső és belső felújítását, a komplex energetikai fejlesztését, a hőszigetelést és a nyílászárók cseréjét is elvégzi, továbbá 500 négyzetméteres közösségi tér, laborok, műhelyek épülnek.Az oktatási intézményben 1700 diák tanul, minden tanév végén háromszázan kapják meg végzettségüket igazoló igazolványukat. A több mint 4,6 milliárd forint összértékű fejlesztés teljes egészében hazai forrásból valósul meg.Csöbör Katalin, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje az ünnepségen azt mondta: az elmúlt tizenkét esztendő kormányzati munkájának köszönhetően Miskolc gazdasága folyamatosan fejlődhetett, sikerült kimozdítani a térséget abból a "mély gödörből", ahová a Gyurcsány-kormány taszította.Úgy fogalmazott: véget vetettek a megszűnő munkahelyek és gazdátlanul hagyott, tönkremenő intézmények korszakának, az infrastruktúrát, az úthálózat-fejlesztéseket tekintve óriásit lépett előre a térség, számtalan iskola, egészségügyi intézmény, középület épült, újult meg, és folyamatosan segítették a térségben lévő vagy a térségbe települő vállalkozásokat, hogy egyre több munkahelyet biztosítsanak a borsodi embereknek. "Így teremtettünk országosan több mint 1,1 millió munkahelyet" - tette hozzá.Szólt arról is: a további fejlődés egyik kulcsa, hogy Miskolcon jól képzett szakemberek lépjenek ki az iskolákból. "A Szemere az ország egyik legnagyobb iskolája, amely 1955-ben vette fel annak a Szemere Bertalannak nevét, aki Borsod megyei alispánból előbb belügyminiszter, majd a második felelős magyar kormány miniszterelnöke lett a szabadságharc idején" - mondta a képviselő.Csöbör Katalin kiemelte: történelmünk e jeles alakjának nyomdokain járva szeretnének tovább dolgozni a megye felvirágoztatásán, a további fejlődés egyik kiemelt projektje az iskolarendszer fejlesztése.A „21. századi szakképző iskola” program keretében soha nem látott összegű kormányzati támogatással indulhat el a technikumok és a szakképző iskolák fejlesztése - mondta, hozzátéve: a fejlesztést követően még inkább közösségi helyszínné válhat az iskola, a helyi lakosok egészséges életmódjához is hozzájárulhat az új fitneszközpont, a létrejövő közösségi tér pedig rengeteg program helyszíne lehet.Azt mondta: hisz abban, hogy Miskolcnak és az országnak április 3-a után is biztos kezekre és békés fejlődésre van szüksége. "Bízom benne, hogy közösen folytathatjuk az együtt megkezdett munkát" - közölte.&nbsp;Forrás: MTIFotó: MTI

Miskolc_6

Az alapkőletétellel hétfőn megkezdődött a Miskolci Szakképzési Centrum Szemere Bertalan Technikum komplex infrastrukturális fejlesztése.

infrastruktúra

Címke

Elmúlt 1 hónapban

Ágazati képzőközpontok segítik a kkv-kat az új szakképzési rendszerben

Új tanszálloda épül

Innovációs Központok Magyarországon

Tanműhelyfejlesztés Veszprémben