Véget ért az Európai Szakképzési Hét

A 2020. évi Európai Szakképzési Hét központi témája a szakképzés szerepe a koronavírus-járvány okozta károk EU-s szintű helyreállításában, illetve a zöld és digitális átállás volt.  A 2020. november 9-13. között sorrendben már ötödik alkalommal megrendezett Szakképzési Hét első volt abban a jellemzőjében, hogy a világjárvány miatt virtuálisan rendezték meg. 

A Szakképzési Héthez kapcsolódó események már szeptemberben elkezdődtek, azóta 38 ország 1000 eseményt rendezett meg ennek jegyében. Az eseményeken és kapcsolódó tevékenységekben eddig 3,5 millió ember vett részt. 

A hét egyik legfontosabb eseményeként  Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős európai biztos és Thierry Breton belső piacokért felelős európai biztos kezdeményezésére elindult a Készségfejlesztési Paktum (Pact for Skills). A kezdeményezés a frissített Európai Készségfejlesztési Program (European Skills Agenda) egyik kulcsfontosságú lépése, amelynek célja, hogy erőforrásokat mozgósítson és különböző típusú ösztönzőkkel támogassa az összes releváns szereplőt abban, hogy konkrét lépéseket tegyenek a munkaképes korú népesség alapkompetencia-fejlesztése és átképzése érdekében. 

A két európai biztos bejelentette az első európai készségfejlesztési partnerséget a jelentős ipari ökorendszerek – gépjárműipar, mikroelektronika, légi és védelmi ipar – szereplőinek részvételével.

A szakképzési hetet az  Európai Bizottság szervezte, de az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) partnerként működött közre.

Jürgen Siebel az ügynökség igazgatója a tématéthez kapcsolódó konferencián előadásában a szakképzés zöld és digitális átállásának fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a szakképzés és ezen belül a szakmai továbbképzés lehet felelős a változó munkaerő-piaci igények kielégítéséért, és ugyanakkor alapvető jelentőségű az innováció, proaktivitás és alkalmazkodóképesség fokozásában is. 

Anja Karliczek oktatásért és kutatásért felelős német szövetségi miniszter,  a Szakképzési Hét  társházigazdájának, az EU  soros elnökségét betöltő Németország  képviseletében  beszélt az európai szakképzés modernizációjáról és a határokon átnyúló együttműködés fontosságáról. 

A  konferenciát követő párhuzamos üléseket Jens Bjornavold  és Jasper van Loo  Cedefop szakértők vezették. Jens Bjornavold az európai felsőoktatási szakképzés szerepét mutatta be, kihangsúlyozva azt, hogy a felsőoktatás nemcsak kizárólag a magas szintű elméleti ismeretek megszerzéséről szól, hanem ugyanolyan mértékben a magas szintű gyakorlati készségek és kompetenciák elsajátításáról is. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy, a világjárvány kitörése előtti adat szerint az EU felnőtt lakosságának 45% rendelkezik készségfejlesztési és átképzési potenciállal; a krízis a kettős, zöld és digitális átállással kombinálva a készségfejlesztést és átképzést még fontosabbá teszi. 

A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége (EAFA) által szervezett panelbeszélgetésen a Cedefop munkatársa Stelina Chatzichristou a tanulószerződés (Magyarországon szakképzési munkaszerződés) fontosságáról beszélt. Kiemelte azok szerepét a zöld készségek fejlesztésében, különösen ott, ahol a tanulószerződés egy világosan és függetlenül működő rendszerként kapcsolódik a szakképzéshez, célorientált tantervekkel, programokkal és szakmai profilokkal. A hatékony partnerségek és társadalmi párbeszéd, a két szolgáltató (szakképzési/vállalat) közötti trianguláció (a rendszer külső szemlélőként való vizsgálata) és a tanulók tovább segíthetik elő a zöld készségek tanulószerződés által történő fejlesztését.

Az Európai Szakképzési Hét Díjazottjai

A hét rendezvénysorozata a szakképzési kiválósági díjak átadásával zárult.  Nicolas Schmit európai biztos szerint: „Ez az ünnepség egy lenyűgöző hetet zár le, amely bemutatta, hogy mit tud nyújtani napjainkban a szakképzés.  A résztvevők bebizonyították, hogy a szakképzés lehet innovatív. Hidat képezhet a digitális és zöld munka világához. Összefogva dolgozhatunk azért, hogy   támogassuk a szakképzést, hogy  sokkal gyorsabban reagálóvá, digitálissá és minden munkaképes korú dolgozó számára egész életükön át elérhetővé tegyük. Világossá tettük és tesszük, hogy a szakképzés egy olyan pályára állít, amely álláshoz juttat.”

Az európai biztos bejelentette a díjak győzteseit, többek között a 2020. évi Cedefop fotópályázat nyertesét is. Online szavazás keretében egy görögországi csapaté lett az  első helyezés. A „Digital & Green Waves” nevű csapat a következő szakképzésben tanuló diákokból áll: Eleni Fransizi, Eleftheria-Giannoula Sokolaki, Eleftheria Pigka and Sofia Tsochataridou, felkészítő tanáruk   Theofilos Stupiadis – mindegyikük a görög Munkaerő-foglalkoztatási Szervezet (OAED) által fenntartott Thesszaloniki 2. számú Szakképző Iskolából.

Fókuszban a továbbképzés

Az EU elnökségi ciklus kontextusában a Szakképzési Héten megtartott rendszeres találkozójukon az EU Szakképzési Főigazgatói (DGVT) megvitatták a 2020-ban elindított új kezdeményezéseket és programokat. 

A találkozón felszólalva Jürgen Siebel Cedefop ügyvezető igazgató rámutatott, hogy példátlan mértékű alapkészség-fejlesztési és átképzési lehetőségekre van szükség ahhoz, hogy az EU-s tagállamok, vállalataik, állampolgáraik keresztülmenjenek a digitális és zöld átálláson, és túléljék azt, illetve megbirkózzanak a koronavírus okozta krízissel. 

Hozzátette, hogy a felnőttképzési rendszerek küzdenek azért, hogy a népesség széles rétegeit tudják elérni és a megfelelő lehetőségeket biztosítsanak számukra. Az egész életen át tartó készségfejlesztés rendszerszintű megközelítésére van szükség, egy  jól működő szakmai továbbképzési rendszerre támaszkodva. 

Magyarország eddig minden évben a befogadott programmal a legaktívabb ország volt. A szervezők idén 64 intézmény 114 programját fogadták be, ezzel Magyarország jelenleg a 2. legaktívabb állam Spanyolország után. A Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskola és Garabonciás Kollégium összesen 30 regisztrált programmal, Európa legaktívabb iskolája.

Hírforrás: ITM kommunikáció

Képillusztráció: Shutterstock