Magyarországon egyre többen választják a szakképzést, az idén felvételizők 40 százaléka a szakképzési rendszerbe, míg 37 százaléka gimnáziumba jelentkezett - emelte ki Kucsák László, a szakképzési rendszer fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elnöke pénteken tanévzáró sajtótájékoztatón, Budapesten.&nbsp; Elmondta, a kormány az innováció köré szervezte a gazdaságfejlesztést, amelynek egyik fontos kulcsa a minőségi szakemberképzés. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz egy éve került a szakképzés és felnőttképzés területe, ez idő alatt jelentős lépést tettek a szakképzés megújításáért - hangsúlyozta. Megemlítette az érintettek bevonásával elkészült Szakképzés 4.0 Stratégiát, amelyet a kormány az idén márciusban elfogadott. Tavaly ősszel megalakult a szakképzési innovációs tanács, ahol a kamarák, szakmai szövetségek, gazdasági érdekképviseletek, oktatási szervezetek vitatják meg a gazdaság, a munkaerő-piaci kereslet igényeihez igazodó szakképzésirányait. Megkezdték működésüket a 19 ágazatban létrehozott ágazati készségtanácsok, amelyekben az adott szakterület gazdasági szereplői meghatározzák a szükséges szakmai tudást - sorolta. &nbsp; A Szakképzés 4.0 Stratégia intézkedéseinek célja, hogy a szakoktatás korszerű eszközökkel, technológiával felszerelt, vonzó képzési környezetben történjen, naprakész tudású oktatók tanítsanak, a képzés versenyképes, a gazdaság által elvárt tudást adja a tanulóknak - hangsúlyozta.&nbsp; Kucsák László kitért arra is, hogy a szakképzési rendszer megújításaként bevezették a kancellári rendszert a szakképzési centrumokban. Ezzel a menedzserszemléletű kancellárok tehermentesíthetik a főigazgatókat, akik a szakmai, oktatások feladatok hatékonyabb ellátására összpontosíthatnak.&nbsp; A miniszteri biztos elmondta, az ITM támogatásával további fejlesztéseket megalapozó pilot-programok indultak több területen is, példaként említette az orientációs évfolyam bevezetését Gödön, illetve Kazincbarcikán a műhelyiskolák indítását. A duális képzés szerepét erősíti a Zalaegerszegen a járműipari tesztpályához kapcsolódó ágazati képző központ.&nbsp; A szakképzési stratégia további fontos célkitűzése, hogy a szakmunka és a szaktanárok presztízsét növelje. Tavaly szeptemberben a kelet-közép-európai országok közül Magyarországon rendezték meg elsőként a fiatal szakemberek európai bajnokságát, az EuroSkills versenyt, ahol kiválóan szerepel a több mint felerészben a szakképzési centrumok tanulóiból álló magyar csapat - mutatott rá Kucsák László.&nbsp; Magyarországon a szakképzési centrumokban több mint 207 ezer diák tanul, a 381 tagintézményben mintegy 23 ezer pedagógus, szakoktató dolgozik.&nbsp; A most záruló tanév is bizonyítja, hogy a szakképzési centrumokban folyó színvonalas képzésnek köszönhetően a tanulók jelentős világversenyekre jutnak el, ilyen például a készségek alapján szerveződő tanulmányi verseny, a World Scholar's Cup, amelynek a Yale Egyetemen rendezett döntőjében a magyar fiatalok nemzetközi hírű gimnáziumokat előzetek meg, arany és ezüst érmeket szereztek. Az idén rekordlátogatottságú Szakmák Éjszakáján 64 ezer látogató 4481 programon vett részt 476 helyszínen, köztük határon túl is. Nagy elismerés, hogy az idén novemberben Magyarország rendezi meg Győrben a World Robot Olympiad nemzetközi legorobot építő verseny döntőjét, ahol lehetőség lesz a robotika népszerűsítésére - emelte ki a miniszteri biztos.&nbsp; A pedagógusnapi központi ünnepségen a szakképzés és felnőttképzés területén végzett munka elismeréseként az idén adták át először a Szakképzésért és Felnőttképzésért Díjakat a &nbsp;a Weszely Ödön Díjak mellett, további 24 pedagógus vett át miniszteri kitüntetést - mondta Kucsák László.&nbsp; Forrás: MTI&nbsp; Kép: Shutterstock&nbsp; &nbsp;

Magyarországon egyre többen választják a szakképzést, az idén felvételizők 40 százaléka a szakképzési rendszerbe

ITM: egyre több felvételiző választja a szakképzést

2020. szeptember 25-én tartotta újabb ülését a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT). Az ülésen Pölöskei Gáborné az ITM szakképzésért felelős helyettes államtitkára, mint a SZIT elnöke, beszámolt az elmúlt időszakban megvalósított intézkedésekről, továbbá az újonnan bevezetett szakképzési rendszer elindulásával kapcsolatban felmerülő észrevételeket, megvitatandó kérdéseket, szabályozni való feladatokat érintően konstruktív közös munkára kérte fel a tanács tagjait.Pölöskei Gáborné tájékoztatta a tagságot a Tájékoztató füzet az alapszakmákról – az Ágazati Készségtanácsok ajánlásával c. füzet aktualizálásáról, melynek következtében a tájékoztató anyag 150.000 példányban került szétosztásra az intézmények között. A kötet online kiadásban is megtekinthető az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján. <a href="https://szakkepzes.ikk.hu/tajekoztato/fuzet.html" target="_blank">https://szakkepzes.ikk.hu/tajekoztato/fuzet.html</a>Elkészült továbbá egy szakképzésre vonatkozó COVID eljárásrend az iskolák részére, mely a gyakorlati oktatás védelmét szolgálja és a járványügyi szabályok betartásával egy rugalmas oktatási rendszert hoz létre. Az eljárásrend a KRÉTA rendszeréből letölthető, valamint megtekinthető lesz az IKK oldalán is. <a href="https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/javaslat_a_jarvanyugyi_protokoll_intezmenyi_szintu_megvalositasah-1599074791235.pdf" target="_blank">https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/javaslat_a_jarvanyugyi_protokoll_intezmenyi_szintu_megvalositasah-1599074791235.pdf</a>Az ülésen bemutatásra került többek között az Ágazati Készségtanácsok eddigi munkája és sor került a duális képzés finanszírozásával kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázására is.&nbsp;Képillusztráció: IKK archívum&nbsp;

SZIT 

Az új szakképzési rendszer bevezetésével kapcsolatos eddigi intézkedésekről és a további feladatokról egyeztetett a Szakképzési Innovációs Tanács

Ismét ülést tartott a SZIT

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) március 11-én immáron nyolcadik alkalommal Szakképzési Díjjal méltatott a hazai szakképzésben megvalósított kezdeményezéseket. A járványhelyzet miatt a szervezők az eseményt hibrid formában tartották meg.Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta: „A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Szakképzési Díj pályázata évről-évre kitűnő lehetőséget ad a vállalkozások, szakképzési intézmények, civil és társadalmi szervezetek számára, hogy megmérettethessék magukat a szakképzés területén. Az új szakképzési törvény kiemelten fontosnak tartja a keresletvezérelt, innovatív és gyakorlatorientált szakképzést. A benyújtott pályázatok követendően alkalmazták és azonosultak ezekkel a szemléletekkel.” – emelte ki a helyettes államtitkár. &nbsp;Sávos András, a Kamara elnöke, köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara több okból is kiemelt jelentőséget tulajdonít a szakképzés folyamatos korszerűsítésének. „A vállalatok számára a jól képzett munkaerő biztosíthatja az innováció, a minőség, a hatékonyság és végül a versenyképesség erősítését, legyen szó tíz fős kisvállalatról, vagy nemzetközi vállalatcsoportról” - mondta. Éppen a kis- és középvállalati szektor nélkülözhetetlen szereplője a fiatalok szakmai képzésének. Másrészt Sávos szerint a fiatalok számára is egyfajta versenyképességi tényező a magasszintű szakképzés, mert jelentősen javítja a sikeres munkaerőpiaci elhelyezkedés esélyeit. Az elnök kijelentette, hogy a Kamarához érkező megkeresésekből is kiderül, hogy a beruházási döntésekben ma egyre nagyobb szerepet játszik a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása és a szakképzési rendszer minősége.Az online-díjhirdetésen Kásler Péter, a DUIHK szakképzésért felelős alelnöke rámutatott, hogy a Díj előkelő helyet foglal el a Kamara a szakképzéssel kapcsolatos széleskörű tevékenységében. A DUIHK már 1993. évi alapításakor az egyik fő feladatként rögzítették az Alapszabályban a szakképzés és a szakmai továbbképzés fejlesztését. Ennek során egyértelműen a németországi duális szakképzés modelljét kívánták követni. Így pl. lehetősége van a Kamarának a német szakmai és vizsgáztatási követelményeknek is megfelelő képzéseket és vizsgákat szervezni, műszaki és kereskedelmi szakmákban egyaránt. Kásler emlékeztetett arra, hogy a DUIHK 2018. szeptembere óta tagja a Szakképzési Innovációs Tanácsnak, amely kidolgozta a Szakképzés 4.0 Stratégiát és a jelenleg érvényben lévő új szakképzési törvényt. Utóbbiról azt mondta, hogy a 2020. januárjában életbe lépett törvény a szakképzés teljes megújítását indította el, amelyben modern együttműködési formákban, megújult szakmajegyzék, valamint újonnan megírt képzési és kimeneti követelmények alapján kezdődhetett meg az ágazatai alapoktatás. Kásler szerint jelenleg a mindenki számára még kihívást jelentő új rendszer egyes folyamatai egy igen nehéz helyzetben kell, hogy vizsgázzanak. „Ugyanakkor a járvány okozta veszélyhelyzet felgyorsította a digitalizációra való áttérést a szakképzésben is, és számos kezdeményezést és jó megoldást találtunk az idei pályázatok között” – mondta az alelnök.2021. március 11-én hirdették ki a DUIHK 2021. évi Szakképzési Díjának győzteseit. A három díj-kategóriában egy héttagú szakértői zsűri döntése alapján a következő szervezetek nyerték el a kitüntetést:– Motiváció kategóriában: &nbsp;a Miskolci Szakképzési Centrum &nbsp;a „Célpontban a KARRIERTERVEZÉS- Pályaorientáció újratöltve“ c. projektért.– Kooperáció kategóriában: &nbsp;a Tesco Akadémia Kft. &nbsp;a „Zsebedben a tudás! &nbsp;Tanulj velünk szakmát bárhol, bármikor, ahogy Te szeretnéd.“ &nbsp;c. projektért– Innováció kategóriában: &nbsp;az Audi Hungaria Zrt. &nbsp;a „Komplex pályaorientációs rendezvénysorozat, avagy élményszerű szakmabemutatók a pandémia idején” c. projektért.&nbsp;A szakmai zsűri döntése alapján Különdíjban részesült: &nbsp;a Tatabányai Szakképzési Centrum Bánki Donát - Péch Antal Technikum &nbsp;az „Okos oktatóház építése, MARKERSPACE alkotótér létrehozása” c. projektért.A Díjra bárki pályázhatott, aki aktívan tevékenykedik a hazai szakképzésben, legyen az vállalat, iskola, kamara vagy akár egyéni vállalkozó – független attól, hogy a DUIHK tagja-e a pályázó.A Szakképzési Díjat a DUIHK 2013-ban alapította. Célja, hogy a versenyen való részvétel valamint a benyújtott pályázatok népszerűsítése révén emelje a gyakorlatorientált, korszerű ismereteket nyújtó szakképzés társadalmi megbecsülését és szakmai színvonalát Magyarországon. A Szakképzési Díj fővédnöke Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter. A Szakképzési Díj szakmai támogatói a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége. &nbsp;Tények és számok a 2021. évi Szakképzési DíjrólPályázati idő: &nbsp;- 2020. szeptember 30. – 2020. december 15.Beérkezett pályázatok száma: 25Pályázók &nbsp;- 15 szakképző intézmény, &nbsp;-6 vállalat/vállalkozó, &nbsp;- 4 kereskedelmi és iparkamara, más szervezetA Bíráló Bizottság tagjai (abc-sorrendben): &nbsp;- Bihall Tamás, oktatási és képzési alelnök, MKIK, Budapest, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke &nbsp;- Borosné Huber Mária, ügyvezető, Német-Magyar Tudásközpont Kft., Budapest- Francz Magdolna, projektvezető, szerkesztő, Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft., Budapest- Kocsi Tamás, igazgató, Váci SzC Madách Imre Technikum és Szakképző Iskola, Gödöllő- Kocsis Zoltán, vezető Szak- és Továbbképzés, Gyártástechnológia, Automatizálástechnika, Audi Hungaria Zrt., Győr- Márton Katalin, HR és CSR igazgató, Praktiker Építési és Barkácspiacok Magyarország Kft., Budapest- Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Budapest &nbsp;A Díj kategóriái:- Motiváció: E kategóriában azon kezdeményezések kaphatnak díjat, melyek a szakképzés társadalmi elismerésének növelését mozdítják elő, kiemelve e képzési forma hosszú távú előnyeit mind a tanulók, mind a vállalatok, illetve a társadalom szempontjából.- Kooperáció: E kategóriában azon projektek kerülnek megmérettetésre, melyek keretében a szakképzés különböző szereplői példaértékű együttműködést alakítanak ki, javítva ezzel a képzés minőségét és hatékonyságát.- Innováció: E kategóriában azon kezdeményezések és megoldások versenyezhetnek, melyek új módszerekkel, eljárásokkal és eszközökkel gazdagítják a szakképzést, hozzájárulva a képzési eredmények javításához.További információk a Szakképzési Díjról, a jelölt projektekről és a nyertesekről: &nbsp;<a href="http://szakkepzesidij.hu/" target="_blank">http://szakkepzesidij.hu/</a>&nbsp;Hírforrás: DUIHK/IKKKépillusztráció: DUIHK

Díjazták a szakképzést

Példaértékű szakképzési projekteket tüntetett ki a DUIHK

Díjazták a magyar szakképzést

Már hatvannyolc középiskolában folyik a honvédkadétprogram - mondta Almási László, a Honvédelmi Minisztérium osztályvezetője az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.Az osztályvezető kifejtette: a honvédkadétrogram három színtéren valósulhat meg. Az első kettő a honvédkadétok közismereti képzése és ágazati szakképzése. Ezeket azoknak ajánlják, akik szeretnének magabiztosabbak lenni és szeretik a kihívásokat. A harmadik szint a honvéd középiskola és kollégium. Ez jelenleg egy helyen működik, a debreceni Kratochvil Károly iskolában, amelyet azoknak ajánlanak, akik "már hivatásban gondolkodnak". A program részletei elérhetők a <a href="https://www.kadetprogram.hu/" target="_blank">www.kadetprogram.hu</a><a href="https://www.kadetprogram.hu/"> </a>oldalon.Kitért arra is, hogy egyre népszerűbbek a honvédelmi táborok. Tavaly több mint kétezer-kétszáz 12 és 18 év közötti fiatal vett részt ilyen táborban, idén szeretnék még több fiatalnak biztosítani ezt a lehetőséget, és újabb tematikákkal is készülnek.&nbsp;A tervek szerint áprilistól lehet majd jelentkezni a honvedelmitabor.hu oldalon.Forrás: MTIKép: Shutterstock

A honvédkadétrogram három színtéren valósulhat meg. Az első kettő a honvédkadétok közismereti képzése és ágazati szakképzése, a harmadik szint a honvéd középiskola és kollégium  - nyilatkozta Almási László, a Honvédelmi Minisztérium osztályvezetője

Hatvannyolc középiskolában működik honvédkadétprogram

Pölöskei Gáborné közölte: a Szakmajegyzék váltja fel az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), amely még 759 féle szakmát tartalmazott.Ez utóbbiak teljes kifutási ideje 2020. december 31., ugyanis a piaci alapon működő képzőközpontokban az érdeklődők még az év végig jelentkezhetnek OKJ-s képzésre - tette hozzá. &nbsp; &nbsp; &nbsp;Pölöskei Gáborné közölte: a szakképzés átalakításával rugalmas, a változó igényekhez gyorsan alkalmazkodó rendszert akarnak kiépíteni.A felnőttek továbbra is ingyenes képzésben részesülhetnek az iskolarendszerű szakképzésben, ugyanis az állam az első és a második alapszakma megszerzése mellett egy szakmai képzésben megszerezhető szakképesítést is támogat - mondta.Pölöskei Gáborné elmondta, hogy a felnőttképzésben az OKJ-s képzések helyét a Szakmajegyzékben található 174 alapszakma, illetve a mintegy 350 munkaerőpiaci képzés veszi át. Az alapszakmákat 2021. januárjától csak a szakképző intézményekben fogják tanítani, míg a munkaerőpiaci, azaz a szakmai képzések a piaci alapon működő képző központoknál is elérhetők lesznek. A szakmai képzéseket a kereslet-kínálat határozza meg, így a képzők ezeket szabadon bővíthetik, ha van rá igény.Ebből következően az átalakítás másik fontos következménye, hogy a szakképzési intézményekben a választott alapszakmák teljesítését követően állam által garantált szakképzettséget kapnak a résztvevők, a piaci alapon működő képző központok pedig a náluk szakmai képzésekben részt vevők számára tanúsítványt állítanak ki. A szakmai képzésben tanulók a tanúsítvány megszerzése után akkreditált vizsgaközpontokban szerezhetik meg az államilag elismert bizonyítványt.Pölöskei Gáborné elmondta, hogy minden esetben a munkáltató egyénileg határozhatja meg, hogy a munkaerőpiaci képzések közül melyiknél fogadja el a tanúsítványt és melyiknél várja el az állam által kiadott szakképzettséget nyújtó bizonyítványt is.A helyettes államtitkár közölte, hogy a szakképzés rugalmas átalakítása egyet jelent a képzési idő lerövidítésével, az előzetes tudás beszámításával, az e-learning oktatási anyagok kidolgozásával és a projektszerű vizsgáztatással. Példaként említette, hogy a jövőben a felnőtteknek nyújtott szakképzésben nem lesznek közismereti tárgyak, az előző, igazolt végzettséget, de adott esetben - egy felmérést követően - még a külföldön szerzett tudást is beszámítják, a tételek tanulása helyett pedig a projekt-szemléletre, a tanuló által elkészített feladat bemutatására akarják helyezni a hangsúlyt."Szakmát akarunk tanítani és nem tantárgyat" - fogalmazott Pölöskei Gáborné, aki elmondta, hogy jelenleg több mint 50 000 ember vesz részt a felnőtt oktatásban, a szeptemberben életbe lépő változások után pedig szintén nagy érdeklődésre számítanak.Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján bárki megnézheti, hogy az egyes szakmák a Szakmajegyzékben található 25 ágazat 174 alapszakmája közül melyikbe épültek be - tette hozzá a helyettes államtitkár.Forrás: MTIKép: Shutterstock&nbsp;

 A szakképző intézményekben, a technikumokban és a szakképző iskolákban a felnőttoktatásban már a Szakmajegyzékben található 174 alapszakmát oktatják szeptember 1-jétől - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára egy háttérbeszélgetésen hétfőn, Budapesten.

ITM: a felnőttoktatásban szeptembertől már a Szakmajegyzék alapszakmáit oktatják

Elkészült a nyolcadikosok központi pályaorientációs felmérésének eredménye. A továbbtanuláshoz hasznos segítséget nyújtó teszt ettől a tanévtől minden végzős általános iskolásnak kötelező. Az eredmények személyre szabottan megmutatják, hogy a diákhoz mely szakmák, milyen képzéstípusok illenek a legjobban. A felvételin ugyanakkor nem muszáj a központi ajánlás szerint dönteni.&nbsp;Kísérleti jelleggel új mérést vezetett be az Oktatási Hivatal (OH), amelyet a tervek szerint mostantól minden tanévben elvégeznek a nyolcadik évfolyamos tanulók körében. Az országos pályaorientációs vizsgálat a diákok továbbtanulási elképzeléseit és kompetenciáit méri fel, hogy segítsen eligazodni a választható szakmák világában. Az erősségek és az érdeklődési kör alapján minden diáknak olyan továbbtanulási irányokat javasol a program, ami a tanuló személyiségének és elképzeléseinek leginkább megfelel. A 14 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő, 86 soros kérdőív kitöltésére 45 percet kaptak a fiatalok. A teszt során eldöntendő kérdésekre kellett válaszolniuk, például hogy szívesen dolgoznak-e csapatban, foglalkoznának- e állatokkal, jó-e a kézügyességük, van-e érzékük a művészetekhez, milyen a tanulmányi átlaguk. A program arra is rákérdezett, hogy a kitöltő könnyen alkalmazkodik-e az elvárásokhoz, gond nélkül megmondja-e a véleményét másoknak, szokták-e őt vezetőnek választani.Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közölte: a megadott határidőig 2410 intézményben 86 701 tanuló töltötte ki a kérdőívet, de összesen 116 942 kitöltést regisztrált a rendszer, mivel bárki elérhette a tesztet az OH honlapján, és többször is ki lehetett tölteni. A kérdéssor a teljes középfokú iskolai továbbtanulási kínálatot lefedte: a 2020. szeptembertől elérhető technikumi, szakképző iskolai, gimnáziumi továbbtanulásra, valamint a speciális tanulói élethelyzetekre (a tanácsadás indokoltságára vagy orientációs képzésre) vonatkozó kérdéseket tartalmazott – ismertette a tárca.Mint kiderült, a diákok válaszai alapján az első helyen ajánlott ágazatok, képzések között a fiúknál az informatika és távközlés, a gimnáziumi képzés és a sport; a lányoknál az előadó-művészet, illetve ugyancsak a sport és a gimnáziumi képzés szerepelt. Második-harmadik helyen a fiúknak az elektronikát-elektrotechnikát és a kreatív vizuális foglalkozásokat javasolta a felmérés. Ez utóbbi sok lánynak is jó választás lehet, de a lányok körében népszerű területnek bizonyult a turizmus-vendéglátás és a szépészet is.A minisztérium kiemelte: a vizsgálat nem kész megoldásokat kívánt nyújtani, a kapott eredmény pedig nem kötelezi a tanulót semmire, csupán ajánlásokat fogalmaz meg. Jellemzően fő ágazati irányokra, de nem konkrét szakmákra adott orientációs javaslatot. A visszajelzésben személyenként hat releváns továbbtanulási irány szerepel, az illeszkedés mértéke szerinti sorrendben. Bár a felvételi jelentkezés januártól kezdődik, azoknak a nyolcadikosoknak, akik olyan iskolába mennének, amelyik előírja a központi írásbeli felvételit, két héten belül ki kell választaniuk a számukra vonzó intézményeket, ugyanis december 4-ig kell jelentkezni az írásbeli vizsgára. Az OH honlapján 1120 iskola ajánlata böngészhető – melyek közül 535 követeli meg a felvételi vizsgát –, a szakképző intézmények emellett térképes keresőben is böngészhetők az ikk.hu honlapon. Aki technikumot vagy szakképző iskolát választ, az szakmától függetlenül biztosan kap majd ösztöndíjat, havi 8-15 ezer forintot.Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese korábban elmondta: nyolcmilliárd forint áll rendelkezésre az ösztöndíjak finanszírozására, de ha szükséges, a kormány bővíti a keretet. Noha az iskolák mintegy felébe vizsga nélkül, az általános iskolai jegyek alapján is be lehet jutni, a legnépszerűbb intézmények az írásbelin kívül szóbeli meghallgatást is előírnak; ezek 2021. február 23. és március 12. között zajlanak majd.&nbsp;Képforrás: Magyar NemzetKépillusztráció: Shutterstock

Po felmérés

Több mint 86 ezren töltötték ki az új pályaorientációs felmérést

Előadóművészi babérokra törnének a nyolcadikosok

Az ajánlás célja, hogy egységes útmutatásként szolgáljon hazánk valamennyi szakképző intézménye számára a 2020/2021-es tanév megkezdéséhez, illetve lebonyolításához, a szakképzésben részt vevő személyek biztonságát, a szakképzés folyamatosságának és az intézményi működés stabilitásának garantálását, valamint a koronavírus világjárvány tovább terjedésének megelőzését szem előtt tartva.Az ajánlás szerint minden szakképző intézménynek és szakképzési centrumnak rendelkeznie kell a járványügyi készültséget kezelő intézményi intézkedési tervvel, amelyek folyamatos aktualizálása – szükség esetén az intézményen belüli eltérő járványügyi helyzetet is figyelembe véve – kiemelt jelentőségű. A frissített ajánlás az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapjának főoldalán található kiemelt információ alatt érhető el.A szakképzésben tanulók esetében ezen felül értelemszerűen alkalmazandó <a href="https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/eljarasrend_kulfoldi_hallgatopdf-1598256185055.pdf" target="_blank">a nem magyar állampolgárságú hallgatók és felsőoktatásban foglalkoztatottak Magyarországra történő beutazásának és egészségügyi vizsgálatának speciális szabályairól szóló eljárásrend</a>&nbsp;is.Forrás: ITM kommunikációKép: Shutterstock

Ágazati ajánlás

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ágazati ajánlást tett közzé a szakképzés egészségügyi válsághelyzet során történő megszervezéséhez

Ágazati ajánlás a 2020/2021-es szakképzési tanév megkezdéséhez

2020. szeptember 1-jétől már az új szakképzési rendszer várja a tanulókat, amelyben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a szakképzési törvény végrehajtási rendeletében megjelent Szakmajegyzék váltja fel. Pölöskei Gáborné, az ITM helyettes államtitkára a szakképző intézmények igazgatóinak Miskolcon tartott munkaértekezleten ismertette az új Szakmajegyzéket, amelyben 24 ágazathoz tartozó 174 szakma szerepel. A Szakmajegyzék tartalmazza a képzés idejét, az egyes szakmákhoz tartozó, a tanulók által választható szakmairányokat, valamint megmutatja az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot. Újdonság, hogy a jegyzék meghatározza a szakmák digitális kompetencia szintjét is, amely megmutatja, hogy az iskola elvégzésével milyen szintű digitális tudáshoz jutnak a tanulók.A felmenő rendszerben bevezetésre kerülő új szakképzés első időszakában ágazati alapismeretek elsajátítására lesz lehetőség. Ez technikum esetében két év, szakképző iskolák esetében pedig egy év lesz. A tanulóknak a választott ágazat megismerését követően kell csak eldönteniük, hogy melyik, az adott ágazathoz tartozó konkrét szakmát szeretnék tanulni a továbbiakban. Az új rendszer ezzel is támogatja a diákokat a számukra megfelelő pálya kiválasztásában. A Szakmajegyzékben szereplő ágazatok a következők: Bányászat és kohászat; Egészségügyi technika; Egészségügy; Elektronika és elektrotechnika; Élelmiszeripar; Építőipar; Épületgépészet; Fa- és bútoripar; Gazdálkodás és menedzsment; Gépészet; Honvédelem; Informatika és távközlés; Kereskedelem; Környezetvédelem és vízügy; Közlekedés és szállítmányozás; Kreatív; Mezőgazdaság és erdészet; Rendészet és közszolgálat; Specializált gép- és járműgyártás; Sport; Szépészet; Szociális; Turizmus-vendéglátás; Vegyipar.A Szakmajegyzéken szereplő szakmák elsajátítására a minőségi oktatás biztosítása érdekében 2021-től kizárólag iskolai rendszerű oktatásban lesz lehetőség. Ebben a formában két szakma megszerzése ingyenes, és a felnőttoktatásban változatlanul megmarad a nappali rendszer mellett az esti, hétvégi vagy e-learning alapú képzés lehetősége is.Kép: Shutterstock

Ezekben az ágazatokban kezdhetik meg tanulmányaikat a szakképzésben tanulók a következő tanévben

ágazat

Címke

Elmúlt 1 hónapban